Amikor egy vállalkozó tanácsot kér a pénzügyeivel kapcsolatban, a legelső kérdésem mindig az, hogy ez a pénz le lett-e adózva.
Az esetek közel 90-95%-ában a válasz az, hogy nem, csak "okosan" ki lett víve a cégből, EVA-s számlákon, meg költségeléseken keresztül, majd ez az összeg banki széfben, vagy otthon a spájzban, egy beföttesüvegben várja a sorsát.
Ilyenkor kénytelen vagyok felvilágosítani a tanácsot kérőket, hogy ezzel a pénzzel nem tudunk semmit kezdeni, mert amint megjelenik a pénzügyi szektorban bármilyen formában, az adóhivatal számára láthatóvá válik.
Hiába viszed ki a pénzed egy offshore cégen, vagy az unokatestvéred EVÁ-s cégén keresztül, az a pénz nálad adózatlan jövedelemként fog feltünni, hiába sikerült kilapátolni a cégedből "okosba".
Sokan nem veszik elég komolyan a vagyonosodási vizsgálatot, sőt, nem is készülnek fel rá. Ha valaki egy ötvenmilliós házban lakik, két autó van a családban és két gyerek is, mindezt két minmálbérből tartják fenn és még megtakarításuk is keletkezik, az elég nehezen védhető egy vizsgálat során.
Az adóhivatal még az autók szervizköltségeit és a futott kilométert is lekérheti a márkaszervizből, ugyanígy a rezsink és nagyon sok ehhez hasonló kiadásunk sincs rejtve előtte.
Még a napi kiadásaink alapján is meg tudja fogni az adókerülést, a bankszektorban elhelyezett megtakarításainkról már nem is beszélve. (a vagyonosodási vizsgálatról itt írtam)
A nagyobb volumenű vagyonodási vizsgálatnak semmi technikai akadálya nincs, csak a politikai akarat hiányzik hozzá. Mivel az adóhivatal kezeli az illetékeket is, bármikor csinálhat olyan lekérdezést, hogy listázza ki a rendszer mindazok nevét, akik négy évnél fiatalabb autó tulajdonosai, de a családban egy főre jutó jövedelem kevesebb, mint mondjuk 90 ezer forint. Vagy mindazok nevét, akik 100 négyzetméternél nagyobb házban laknak minimálbérből. Esetleg ezt szűrhetik irányítószám alapján is. Az adóhivatal lehetőségei végtelenek ilyen szempontból.
Ha adózatlan pénzből van megtakarításunk, azt vagy a széfben tartjuk, vagy kivisszük olyan országba, amelyik nem ad éves jelentést a magyar adóhivatalnak (erről itt írtam), ott combos 1-1,5%-os eurokamatot kapunk rá.
A széfben tartott pénz legnagyobb problémája, hogy soha nem lesz legális pénz. Az adócsalás elévülése öt év, a bevallás beadásától számítva. De a széfben tartott pénzről nem tudjuk bizonyítani, hogy mikor került a birtokunkba! Az adóhivatal általában ötszázezer forintot fogad el otthon tartott készpénznek, afelett nem tudjuk bizonyítani, hogy már 10 éve is megvolt ez az összeg.
Az adóelkerüléssel szerzett vagyonból havi 150-200 ezret tudunk legfeljebb értelmesen úgy elkölteni, hogy ne maradjon nyoma sehol. Efelett már csak elpazarolni tudjuk a pénzt olyan dolgokra, amik nem maradandó értékek. (Úgy élünk, mint amiről ebben a cikkben írtam.)
Ez legalább akkora butaság, mint a spájzban tartott pénz.
Mennyit bukunk az adóelkerüléssel? Számoljuk ki melyik éri meg jobban: ha adózunk, vagy ha adót csalunk?
Vizsgáljuk meg öt év távlatában egy adózott és egy adóelkerüléssel szerzett vagyon sorsát.
A cégből való kiügyeskedésnek van költsége (számlát kell vennünk, stb.) Ezt vegyük minimum 5%-nak alsó hangon, ennyibe kerül eltüntetni a nyereséget a cégből és kivenni onnan.
Tehát a modellünkben van éves 10 millió adózatlan haszon a cégben, amit kivehetünk leadózva, vagy "okosba" is.
Mennyit kell adózni a cégből való kivét esetén?
Fizetünk 10% társasági adót (ez még a cég költsége), a maradékból 16% SZJA-t és 14% Eho-t, de maximum évi 450 ezer forintot.
Ha hivatalosan adózunk a cégben és vesszük ki a pénzt, marad kb. 7,1 millió forint, 100%-ban leadózva. (Mivel a hely iparűzési adó forgalomfüggő, ezt a profittól függetlenül mindig fizetjük, ezért ezzel most nem kell számolnunk, mert mindkét esetben fizetni kell.)
Ezt berakjuk TBSZ számlára, kamatadó mentesen 5 évre, prémium állampapírba, jelenleg 9,4% kamatra.
Ekkor öt év után lesz belőle 11.126.151 Ft-unk. (kamatos kamat számítása, lásd itt)
Ha csak 8%-ra tesszük be bankbetétbe, akkor is lesz belőle 10.432.229 Ft öt év múlva.
A dunyhába dugott pénzünk, amit soha nem tudunk legálisan felhasználni, öt év múlva is csak 9,5 milliót fog érni. (5%-ot ugye kifizettünk a számlavásárlásra.)
Az osztrák bankbetétbe kimentett pénzünk 1,5%-os izmos kamat mellett szűk 10 millióra hízik öt év alatt. (A kamatadót levontam.)
Tehát az adóelkerüléssel öt év távlatában több, mint másfél milliót bukunk még akkor is, ha az adóhivatal nem jön rá.
Ezért cserébe még csak fel sem tudjuk használni a pénzünk, ha otthon tartjuk, bármikor ellophatják.
Tehát feltenném az egyszerű kérdést: melyik kerül többe: az adófizetés, vagy az adóelkerülés?
Érdemes néha kicsit nagyobb időtávban gondolkodni.
Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)
Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.
Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:. . vagy RSS-en
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, jelentkezz az újra induló Kiszámoló Akadémiára, ahol hat alkalom alatt megtanulhatod a pénzügyek alapjait, mindössze 20 ezer forintért. Részletek itt.
"Érdemes néha kicsit nagyobb időtávban gondolkodni." Ez a tanulság. De a mai vállakozónak ez nem megy... minden kell neki most, azonnal.
oúúúúúúúúúúú, de jó cikk
egyetlen egy apró baj van vele. A sok egységsúgarú "vállakozó" ezt _soha_ nem fogja megérteni.
Egyébként, ez a "nem adok blokkot az ismert vevőnek" tipusú áfa csalásra is igaz? Azt a pénzt lehet legalizálni?
ha ilyen jó lehetőségei vanak a NAV-nak miért nem csinálják?? elég sok feketén dolgozó embert meg tudnának szorongatni
persze egyszerűbb azt megadóztatni még hatodjára is akinek bejelentett mh-e bankszámlája van :S
Ez amúgy roppant érdekes dolog. A volt barátnőm főnöke rajta van a top 100 adóhátralékos listáján, kb. 11 milliós összeggel. Az embert a városban jól ismerik, kb. mindenki tudja hol lakik, nem is kicsit hivalkodó a háza és él, mint hal a vízben. Kérdem én: ezt így hogy?
A készpénz cégből való kisíbolására gyárthatunk hiteles bizonyítékot magunknak, csak arra kell vigyázni, olyan helyre tegyük, hogy egy házkutatás, vizsgálat során ne kerülhessen elő. De az elévülés után elővehetjük, és beinthetünk vele a hivatalnak.
A külföldre vitt pénzt meg nem kell 1% körüli számlán kamatoztatni, ma már külföldi bankoknál internetes hozzáféréssel is lehet befektetési alapokba fektetni, például olyanba, ami magyar (legalábbis feltörekvő piaci) állampapírba fektet, és akkor szintén megvan a 9%.
Egyébként meg az 1-2% (Euró) kamatot még megfejelheti az árfolyamnyereség, ami a jelenlegi hanyatlásban jelentős is lehet.
Milyen hiteles bizonyítékot tudsz gyártani, amivel bizonyítod, hogy ez a pénz tényleg az a pénz, amiről a bizonyítékod szól. Ha ez nem megy, nem fogják elfogadni.
A cikk érdekes, de kétlem, hogy ennek hatására bármi is változna a magyar feketegazdaságban. A legbosszantóbb az, hogy a NAV nem tesz semmit, mondjuk ahhoz kell egy felső vezetői parancs, de ők inkább azon agyalnak, milyen gazdasági akcióra lehet még adót kivetni.
Ez muris, mivel én pont a fordítottján gondolkodtam - alkalmazottak esetében egyre kevesebb az ösztönző, ami alapján megérné teljes bérre bejelentve lenni.
Gondoljátok meg: havi tíz-húszezreken nem szarozik még a NAV sem, viszont egy grammal se megy minimálbér fölé a munkanélküli segély, a kétszerese fölé a táppénz, a plafon fölé a gyed, a 28 ezer fölé a gyes, a nyugdíj meg azokat érdekli csak, akik kb. 2 éven belül mennek nyugdíjba, mert ott talán még látszik valami, a többieknek nincs egyéni számlája, ergo a politika azt csinál a jövőbeni nyugdíjakkal amit akar meg amit tud.
Persze vállalkozásnál és NAGY pénzeknél a post okfejtése velős és világos és nehezen támadható, de kicsiben és alkalmazottként az utóbbi évek zseniális szabályalkotói erősen ellenérdekeltté tettek szinte mindenkit abban, hogy nagyobb bérre legyen bejelentve. Két ösztönző maradt: a terhességi-gyermekágyi segély, ami a bér 70 százaléka plafon nélkül (de ez meglehetősen keveseket érint), valamint a 3 gyerekes adókedvezmény kihasználhatósága -ami úgyszintén nem érint széles tömegeket.
A többi meg plafonosítva van, ergo x összeg fölött megszűnik az érdekeltséged.
Erről szól a cikk. Az eltitkolt jövedelem magába foglalja a be nem vallott és emiatt meg nem fizetett áfát, ha az illető áfa fizetésre kötelezett.
Ha volt 10 milliód a bankban, majd eltűnt és fél év múlva újabb 10 millió kerül a számládra, már azt sem fogadják el, csak akkor, ha be tudod bizonyítani, hogy valamit vettél belőle és újra eladtad. (Pl. autó, lakás)
Egyébként újabb 10 milliónak fogják venni és ne felejtsd el, a bizonyítási teher a tiéd, azaz csak azt kell elfogadniuk, amit te tudsz cáfolhatatlanul papírokkal bizonyítani.
"vagyonosodási vizsgálat"
Soha nem hallottam arról, hogy a Magyaroszágon híres "bodzaszedő" vállalkozóknál történt-e bármilyen vizsgálat is! Ennyit a NAV-ról!
Nem vagyok gyakorlati szakember ebben, de egyrészt ha már van bizonyíték, akkor megint megfordul a bizonyítási teher, és a hivatalnak kell cáfolni a bizonyítékot.
De például lefényképezem az összes húszezrest, hogy látsszon a sorszáma, majd borítékba zárom (a képeket), és közjegyzővel hitelesíttetem, hogy a boríték tényleg akkor lett lezárva.
Vagy a mai IT világban elektronikusan is archiválható bármilyen dokumentum úgy, hogy a keletkezés időpontja hitelesíthető.
Itt jön akkor be az, hogy adózni egyszerűbb és olcsóbb is. 🙂
Azért tegyük hozzá, hogy ez csak az utóbbi években lett ilyen "ledvezményes". Előtte fizettél 19%-os társasági adót (10 helyett, 500M-ig) és ha jól emlékszem ilyen sávos nyereségadó volt talán 25%-ról indult és elég gyorsan elérte a 35%-ot. De legyen csak 25% plusz a tb.
Viszont a mostani adókulcsokkal tényleg nem éri meg csalni. Olyan kicsi az adó a kis cégek esetén.
Igen, ebben igazad van. De a régi reflexek még megmaradtak....
Tökéletesen egyetértek, a manyup kivégzésével az utolsó dolog is megszűnt ami arra ösztönözne hogy a teljes bér legyen bejelentve.Kaptunk helyette egy ígéretet, csakhogy mire én nyugger leszek Viktor szerintem már nem is fog élni, ki emlékszik majd mit igért most? A TGYÁS meg csak pár hónapig jár, nem olyan nagy kaland.
ezt a cikket te írtad? http://www.bankmonitor.hu/content/389.htm - csak mert nagyon hasonlít a stílus...
Hááát, több millió esetén már nem olcsóbb, még ha egyszerűbb is.
Ne felejtsem, külföldi számlához bankkártya is jár, és akkor a költéseidet sem követhetik már.
"...az elég nehezen védhető egy vizsgálat során."
Hja, ez mind szép és jó, így működne a Nagy Álmoskönyv szerint, csak ennek egy elég kemény feltétele van: LEGYEN ellenük vagyonosodási vizsgálat. Ismerek jópár minimálbéres vállalkozót, simán tudják, hogy kinek kell odacsúsztatniuk a borítékot, hogy ne kerüljenek a NAV látókörébe.
Mindig lebukok. 🙂
Igen, azt is én írtam. Aki még nem olvasta, a hosszú távú betétek kockázatát tagalja...
Ha már szóba került, ki találja ki, melyik három cikket írtam én az utolsó hatból a pénzkérdés blogon? 🙂
http://penzkerdes.blog.hu/
Vitatkoznék azzal, hogy a külföldi bankok nem vonnak le kamatadót.
Olvass el pár kettősadózás elkerüléséről szóló törvényt, az kimondja, hogy a tőkejövedelem (bankbetét, lakáskiadás stb) után ott kell adóznod, ahol keletkezik. Ergo Mo-on nem kell adót fizetned utána és nem is kell bevallani. Nekem 8 éve van külföldön bankszámlám, vonnak kamatadót és soha nem vallottam be itthon.
Papíron itthon adózol, de Szlovákiában is azt mondták a bankfiókban, hogy ők sem tőrödnek vele, simán levonják.
De elviekben nem így működik.
Mindegy, honnan van a pénz, ha nem adóztad le, illegális. Az adótörvény szerint a bűnelkövetésből szerzett jövedelem is adóköteles.
Nem tudom, hogy mit jelent az elviekben, de szerintem te keversz 2 dolgot. Egy dolog az SZJA és egészen más a kamatadó. Az EU-ban minden tőkejövedelem ott adózik, ahol képződik, ahol konkrétan a tőke van. Lehet ez egy ingatlan, bankszámla, befektetési alap. Ezek után ott kell megfizetned az adót, ahol a jövedelem keletkezett! Ezeket automatikusan vonják pl. bankszámla, bef szla után, az adóhivatalnál be kell fizetned a külföldi ingatlanod kiadása után az adót.
A "Papíron itthon adózol" kijelentésed minden bizonnyal arra vonatkozik, hogy SZJA-t Mo-on fizetek, igen, valóban így van. De a tőkejövedelem nem ide tartozik. Én megkérdeztem a NAV-ot, annak idején még APEH-et. A külföldi bankszámlán lévő pénzem után (ami egyébként külföldön, szja alapján leadózott jövedelemként képződött) nem kell Mo-on kamatadót fizetni, ahogyan a külföldi ingatlanom kiadása után sem kell Mo-on adót fizetnem, mert azt külföldön megfizetem. Az EU-n belül semmiképpen, de a kettősadózás elkerüléséről szóló törvények szerint sem kell. Egyébként én külföldön sem fizettem adót a magyar bankszámlámon képződött kamatok után, pedig éveken keresztül külföldön voltam adórezidens.
Tudom, hogy két dolog a szja és másik a kamatadó, köszi. 🙂
A múlt pénteki (vagy két hete?) napi gazdaságban is egy féloldalas cikk foglalkozott ezzel, még a pontos útmutatót is leírták, mit hogy kell beírni, meg hogy nem, meg hogy jelentik le.
Valami deloitte kaliberű cég írta.
Belinkelném, de papír alapú cikk. 🙂
Én itt nem értek egy dolgot:
"A készpénz cégből való kisíbolására gyárthatunk hiteles bizonyítékot magunknak, csak arra kell vigyázni, olyan helyre tegyük, hogy egy házkutatás, vizsgálat során ne kerülhessen elő."
Amit nem értek, hogy akkor minek gyártunk papírokat? Magunknak nem kell bizonyítani semmit, kivesszük a pénzt, oszt csókolom; csak a hivatal számára kell bizonyítanunk (logikus, nem?). Ha pedig nekik készültek a papírok, akkor miért nem kerülhetnek elő? Ezt valaki elmagyarázná?
Felhívtam a brit adóhivatal információját. Csak akkor küldenek bármilyen infót a NAV-nak, ha kérted, hogy adjanak felmentést a brit kamatadófizetés alól a kettősadózás elkerüléséről szóló egyezmény alapján, akkor van mindenféle infójuk rólad (magyar adószám, lakcím stb) egyébként alapesetben tax residentnek tekintenek és nem foglalkoznak veled. Azaz kérhetsz felmentést és akkor Mo-on kell fizetned kamatadót, de alaphelyzetben nem foglalkoznak veled.
Köszi, ez jó hír sokaknak.
Köszi, ez jó hír sokaknak.
A cikk jó, de egy fontos dologgal nem foglalkozik. Az adócsalók nagy része nem multimilliomos, csak egyszerű kisvállalkozó. Havonta keres legálisan 100 ezret illegálisan 200 ezret. Ebből kényelmesen megél és röhög a hülyéken, akik adót fizetnek. Ez nem olyan nagy tétel, amit ki lehetne mutatni, mert feléli. Rendszeresen találkozok olyan vállalkozóval, aki nem ad számlát, de ha kérek, akkor olyan cégtől kapok, akinek az adószáma már nem jó. (A számlatömböt is megveszik.) Így még az ÁFÁT is megkapja. Ezt kellene durván büntetni.
"Az adóhivatal még az autók szervizköltségeit és a futott kilométert is lekérheti a márkaszervizből, ugyanígy a rezsink és nagyon sok ehhez hasonló kiadásunk sincs rejtve előtte."
és ti ezt az orszàgot neezitek élhetönek?
Tovàbb nem is érdemes rola beszélni.
"Az adóhivatal még az autók szervizköltségeit és a futott kilométert is lekérheti a márkaszervizből, ugyanígy a rezsink és nagyon sok ehhez hasonló kiadásunk sincs rejtve előtte."
és ti ezt az orszàgot nevezitek élhetönek?
Tovàbb nem is érdemes rola beszélni.
A konkrét eset fordítva történt, azért kérték le az új autó szervizét, mert a vállalkozó túl sok kilométert elszámolt, a szervizadatokból meg az derült ki, hogy még csak a 30 ezres szerviz volt a múlt héten és nem a 90 ezres, ahogy ő költségelte.
De a konkrét felvetésedre válaszolva, nem hinném hogy egy német adóhivatal nem csinálna ilyet és még ennél ilyenebbeket.
Sok helyen külön adónyomozók vannak.
Amerikában olyat hallottam, hogy az ATM automaták beépített kamerájával bizonyították rá a csalókra, hogy ők veszik fel az offshore cég bankkártyájával a pénzt az automatákból.
Mi még messze nem tartunk itt.
Talán érdemes lenne azt is kiszámolni, hogy az 5 évvel ezelőtti 250-es árfolyamhoz képest mennyit változott a forint árfolyama, és azzal kiszámolni az "osztrák bankban" tartott befektetést. Semmivel nem járna rosszabbul az adócsaló, mintha forintban tartaná a pénzét. Ugyankkor szerintem egy osztrák bankba sem lehet csak úgy besétálni egy nagy köteg pénzzel, gondolom ott is léteznek pénzmosás elleni törvények.
Egyetértek azzal, aki szerint a vállalkozók jelentős része nem is a párnacihának gyűjt a csalással, hanem egyszerűen így tudja biztosítani a családjának a mindennapi kenyeret. Szerintem akik tízmilliós nagyságrendben tudnak megtakarítani, meg drága autójuk van, azoknak bőven telik adószakértőre.
De akkor azzal is számolhatunk, hogy 1999-ben is 250 forint volt egy euro, mennyit bukott 13 év alatt a 2% kontra 9% kamattal. 🙂
Vagy válthatta 320 Ft-ért is éppen és akkor mennyit bukott.
A vállalkozók adócsalásával az is a gond, hogy a becsületesen dolgozók éhen halnak, mert ha valaki áfa (27%) és adók nélkül termel, vagy szolgáltat, az fél áron adja a becsületeshez képest.
Szóval azért a családnak a mindennapi kenyér nem mentség.
Ez olyan, mint a prostik, amikor azzal védekeznek, hogy neki gyereke van, akit el kell tartania, azért ment prostinak. Mintha másnak nem lenne gyereke, aki becsületes munkával is el tudja tartani.
1. Ha nagyon akarná a NAV, akkor elővehetné végre azt a 3-400000 semmirekellő adócsalót, akik tényleg brutál pénzeket csalnak-lopnak nem fizetnek be és élnek mint az a bizonyos Marczi hevesen, mert van egy emberük megfelelő _politikai" pozícióban...
2. Ha az adóinkért kapnánk is valamit az államtól, valami igazit, nem csak üres szöveget és újabbnál újabb adókat, akkor nyilván többen mutatnának hajlandóságot a fizetésre már csak jól felfogott érdekből is....
3. Ha valamikor majd nem az adózott jövedelmünkből kell újabb adókat, illetékeket megfizetni, ha majd az adózott jövedelmünkből vásárolt építőanyagból (ahol áfát is fizetünk) épített házunk után nem kell ingatlanadót fizetni, vagy a szintén adózott jövedelmünkből, akár hitelre is vásárolt autó miatt nem kell majd regisztrációs adót, leánykori nevén volt súlyadót és üzemanyagárba foglat egyéb adókat fizetni, na akkor előbbre lépünk majd...
...szándékosan kezdtem "Ha" szóval, ugyanis nem hiszek a csodákban és már a mesékben sem......
Ezt mondom én is....élnek mint Marczi Hevesen, mert van egy emberük megfelelő helyen...leadnak az illegális pénzből és senki sem kérdezi, hogy honnan van !
Érdekes post, de sokmindenben torzít. Néhány gondolat:
1. Ez a számítás csak egy cég legális bevételének csalással való kivételére vonatkozik. Itt valóban viszonylag kicsi az adóvonzat. De ha mondjuk a bejelentett bérjövedelmet hasonlítod a zsebbe fizetéssel, vagy olyan vállalkozást nézel, ahol már eleve számla nélkül adót csalva keletkezik a bevétel, akkor sokkal nagyobb az adócsalással elért nyereség. Valamint ahogy valaki már írta, ez a kedvező céges kivét is csak tavaly (vagy azelőtt) óta van.
2. nyilván nem korlátlanul, de rengeteg fekete pénzt el lehet költeni úgy, hogy ne tűnjön fel az adóhivatalnak. Pl. úgy veszel 30 millióért ingatlant, hogy csak 20-at írtok a szerződésbe, és 10-et zsebbe adsz; építkezel, ahol a költségek harmadát-felét a fekete pénzből fizeted; külföldön veszel vagy lízingelsz értékes, akár luxus autót (és nem honosítod); külföldi drága nyaralást fekete pénzből cash-ben fizetsz. nyilván ezek a dolgok feltételezik, hogy azért van jócskán legális leadózott pénze is az embernek.
3. A külföldi és belföldi befektetésekben meglehetősen részrehajlóan számolsz. Egyrészt nem mindig volt ennyire béka segge alatt az euró kamat, másrészt az állampapírhozam sem volt mindig ilyen magas, sőt reméljük lejjebb megy az infláció, és így nem is lesz az a prémium államkötvény 5 évig 9% felett, mint ahogy a bankbetétek kamata is lejjebb mehet még a következő pár évben. Valamint azért azt szögezzük le, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyar állampapír jóval kockázatosabb, mint a külföldi 1-2%-os euro betétek / állampapírok. Ha össze akarod hasonlítani, akkor ezzel hasonló kockázatú euro alapú befektetéseket válassz. Arról se feledkezzünk meg, hogy ugyebár a múlt sosem jelent a jövőre vonatkozóan garanciát, ez az euró/forint árfolyamra is igaz, előfordulhat, hogy az jár jól 5 év alatt, aki 0%-os kamaton euróban tartja a pénzét 🙂 (de remélem nem). Még egy gondolat, bár te mindig a kockázatmentes lekötött betét/állampapír felé tereled az olvasóidat, de ha úgy számolsz, hogy mondjuk 5 évvel ezelőtt egy adócsaló külföldön aranyba fektette a pénzét, akkor elég durva különbség jönne ki az adócsaló javára.
Ide csatlakoznék. Növekedési alap valahol Dzsungisztánban? Pálmafa ültetvény Brazíliában, vagy hajózási és ingatlanalapok, amit az összeomlás közepén majd biztos nagyon megkamatoz valami fellendülés? Már öt évvel ezelőtt nemesfémet kellett volna venni, és a bankrendszertől tisztes távolságban tárolni, főleg ha hosszútávban gondolkodik valaki. 2008 január végén az ezüst unciája áfa nélkül 2949HUF, az aranyé 161173HUF volt. Ma ugyanezek 6870 és 364452. Kiszámoló majd kiszámolja nektek, hogy az évi 18,5 illetve 17,7 százalék.
Éppen azért nem veszünk aranyat és ezüstöt, mert túl sokat növekedtek.
Tavaly mennyit nőtt az arany és mennyit a részvények?
//kiszamolo.hu/aranyar-venni-kell-most-vagy-eladni/
Az írásodon látszik, hogy sohasem voltál vállalkozó, és fogalmad sincs arról, hogy hogyan működik, és hogyan tud életben maradni ma Magyarországon egy vállalkozás. Csak néhány téves előítéletes kép él benned a gazdag, csaló vállalkozókról –mint ahogy a hozzászólók többségében is.
Ui. egy valódi (többé-kevésbé) becsületes vállalkozó, sohasem fog hozzád fordulni pénzügyi tanácsért.
A hozzászólások nagy része érzelemből vitatkozik, semmi köze a tényekhez. Ismeretek hiányában a lényegről nem tudnak beszélni! Ami a cikket illeti; igazságtartalma helytálló, tartalma hiányos. Nem teszel említést az áfáról és az iparüzési adóról, ne adj isten a különadóról. És ez pedig nagy tétel, de nézzük meg mi a helyzet így. A magánember amikor vállalkozásba fektet akkkor úgye rögtön két ugynevezett alternatív költsége keletkezik; az egyik a tőke alternatv költsége, a másik az energiáé, tehát a saját ideje, amit ha másra forditana mondjuk állásba helyezkedne el és onnan kapna havi 200 ezret. Tehát ha egy vállalkozásba befektetünk (és saját magunk csináljuk) mondjuk 10 millió forintot és még semmi másra nem költünk akkor akkor azonnal lesz -a példádnál maradva- 10 millió*9,4% évi 940 ezer elvesztett tőkeköltséged és 2400 ezer elvesztett munkabéred, azaz havi 278 ezer. Hogy jön ez ide?...kérdezhetnénk. A cikkhez csak annyiban kapcsolódik, hogy véleményem szerint azt is vizsgálni kell, hogy a vállalkozásból megszerzett nettó jövedelem milyen arányban van az elveszett kockázatmentes jövedelemhez képest. Mert ez alapján is mérlegelendő hogy megéri-e csalni vagy sem. (igaz erre lehet azt mondani, hogy akkor nem kell vállalkozni) Na de a lényeg: minden olyan adóval számolni kell ami a vállalkozásba megjelenik, mert az ebből kapott nettó jövedelmet kell összehasonlítani az elvesztett jövedelemmel. És akkor nézzük a példát: Ahhoz, hogy legyen 10 millió eredményed, vegyünk csak egy átlagos 35% bevétel és költség közti különbséget (akár árrés is lehet) vagy ha szolgáltatsz akkor ez lehet jóval nagyobb is. De valamiből ki kell indulni ezért veszek egy átlagot. Namármost: Ahhoz , hogy legyen a cégben nettó 10 millió hasznod kb 40 millió forint bruttó árbevételre van szükséged 26 millió költség mellett. (ez egyszerűség kedvéért vegyük a költségeket mind áfásnak) Nos ez alapján fogsz fizetni a bevételed és költségeid közti különbség után 3780 ezer áfát és mondjuk 220 ezer Ft ip. adót. Tehát ezt a plusz 4 milliót ad hozzá a számításaidhoz és így vizsgáld meg, hogy érdemes-e adót csalni vagy sem. Mennyit is vesznek el a megtermett bruttó jövedelmedből? Jelen esetben van 14 millió bruttó jövedelmed és kapsz belőle 7,1 Millió forintot. Tehát 50%-át elveszik. (és ha ez szolgáltatás, akkor tragikusan rosszab az arány, mert nincs költséged utáni visszaigányelhető áfa)
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy csalni kell, de a tisztán látás kedvéért így kell számolni!
A cikkben leírt "probléma" nem mai keletű, ez így megy már évek óta, ez nyilt titok, jó témát ad az újságíróknak. Tudjuk, hogy adófizetési morál szempontjából Magyarország nem foglal el előkelő helyet azon a bizonyos listán.
A NAV-nak (régen APEH) minden jogosítványa meg van arra, hogy a több milliókkal és milliárdokkal tartozó vállalkozókat/vállalkozásokat kiszűrje és felelősségre vonja, hogy az eltitkolt pénz a jogos helyére kerüljön.
Ezt megtehette volna bármikor és megtehetné most is bármikor.
De nem teszi meg. Hogy miért ? Szerintem erre mindenki tudja a választ...Magyarországon a vállalkozói réteg szent és sérthetetlen !
Őket nem lehet ilyen kicsinységekkel gyanúsítgatni, hogy adótcsalnak ! Ugyanmár kérem hiszen ŐK tartanak el minket és az egész országot,
ergo nekik mindent szabad...okosba...!!!
Egyszerűbb a dolgozó és számlával rendelkező, már teljesen elszegényedett embereket mégjobban megnyomorítani.
Kedves IMGM6!
Én kíváncsi lennék rá, hogy hogyan tud életben maradni ma Magyarországon egy többé-kevésbé becsületes vállalkozó.
Röviden leírnád?
"Megéri-e adót csalni?"
ez a kérdés így fel sem merül...
ellenben: "Mi a lóf@sznak adózzunk?
ha úgy is ellopják,
ha úgy sincsennek álami szolgáltatások
ha az álam (intézmények sem jogszabályok) úgyse működik...
mindenki lopcsalhazudik, mert inkább a börtön (bár kicsi a kockázat), mint a KÖZpénznyelőGÉP
http://magyarcitrom.postr.hu/ha-nincs-kozpenz-lesz-majd-kozgep
aki meg mégis becsületesen akarja simlicskától megtagadni a közpénzét, az meg minimálisan "termel" épp csak megéljen... a visszafogott termelést nem tudják büntetni... és az adóminimalizálás szinte nullához közelíthető...
megjegyzem ezért igyekeznek forgalmi adókat bevezetniu és emelni...
Mindebben igazad van, de a cikk nem arról szól, hogy mennyi a cégek összes adóterhelése, vagy a tőke megtérülése, hanem arról, hogy a cégből butaság kivenni a pénzt adózás nélkül.
Egy bizonyos cégméret felett már nem tudsz számla nélkül eladni, főleg ha a vevőid is cégek. Ott már csak az a kérdés, hogy a megszerzett bevételeddel mit csinálsz. Leírod okosba, vagy hivatalosan veszed ki. Csak ennyi a cikk témája.
A "számla nélkül olcsóbb" vállalkozási mód csak a mikrovállalkozásoknál tud működni.
"Sosem voltál vállalkozó"
Most is az vagyok. Erről ennyit. 🙂
Az "amnesztia", amely 10% adó megfizetése mellet legalizálja a haza hozott (utalt) pént (minden további vizsgálódás nélkül), már nem létezik. Nyilván ez nem érinti
az átlag embert, aki a napi megélhetéséért "okos", azonban tekintélyes pénzek esetén minden további számolgatás felesleges. Szerintem.Tévedek?
Természetesen az a kérdés létezik-e amnesztia?
Kívánságod parancs: http://kiszamolo.postr.hu/ki-tudja-kihasznalni-az-adoamnesztiat/
🙂
az adóamnesztia az jól kommunikálható rövidtávon
hosszú távon tovább rombolja a társadalmat, erkölcsöt, gazdaságot...
valójában meg segít egy KONKRÉT szándék végrehajtásában...
valaki akart valami nagyot épp beruházni ezért kellett MOSNI...
talán a CIG pannónia? vagy vmi más hasonlójhoz kellett... ??? !!!