Rossz pénzügyi minták, amiket magunkkal hoztunk
A gyerekkori neveltetés évtizedekre meghatározza az életünk minden területét. Az ilyenkor megtanult viselkedési formák szerint éljük az életünket, gyakran egy életen át nem ismerve fel, hogy a legtöbb probléma oka a párkapcsolatunktól kezdve az anyagi életünkig itt keresendő, a korán eltanult, gyakran hibás viselkedési formákban.
A sikeres élet egyik fontos kulcsa a pénzügyi területen való helyes gondolkodás. Ezért összeszedtem néhány klasszikus hibát, hátha felismered magadban valamelyiket.
A pénz az önjutalmazás eszköze
Főleg szegényebb családoknál fordul elő, hogy mindennapi gondjaik vannak, de ezt úgy akarják kompenzálni, hogy ha “talált pénz” áll a házhoz, akkor a legelképesztőbb luxusdolgokat veszik meg maguknak és a gyerekeknek is, vagy napokig mulatnak a pénzből. (Ennek rosszabb verziója, amikor ugyanezt hitelből teszik meg, úgy akarnak elfelejtkezni az anyagi problémákról, hogy hitelre vásárolnak mindent, a fényképezőgéptől a drága telefonig.)
Természetesen ez a mentalitás gazdag családban is előfordulhat, csak akkor a jól megérdemelt sikereinket ünnepeljük azzal, hogy elverjük az összes pénzünk luxusdolgokra.
Aki ilyen családban nő fel, az úgy fog tekinteni a pénzre, ami azért van, hogy rendszeresen és lehetőleg azonnal jutalmat vásároljon magának. Az ilyen embernek a pénz csak kulcs a boldogsághoz, amit azonnal át kell váltani boldogságra, azaz el kell költeni.
Aki így gondolkodik, az nem érti, miért kellene a pénzt természetellenesen arra használni, hogy felhalmozza a bankszámláján. A “pénzügyi biztonság”, “pénzügyi szabadság” számára idegen dolog, mert az ő világképében a pénz nem erre való.
Ha te is az önjutalmazás eszközeként tekintesz a pénzre, amiből boldogságot lehet venni, akkor fontos mihamarabb megváltoznod, mert garantáltan túl sokat költesz és ha még nem kerültél bele a hitelcsapdába, hamarosan ott fogod találni magad.
Tényleg, ha extra pénzhez jutsz, mit csinálsz vele? Gyorsan el kell költened, vagy örülsz, hogy ennyivel előrébb kerülsz a nyugdíj-megtakarításodban?
Soha nem volt saját pénzed
A legtöbb családban a gyereknek soha nem volt saját pénze, amin megtanulhatta volna a megtakarítás, beosztás, tudatos költés praktikáit. Ha kapott is zsebpénzt, azon túl is megkapott mindent, így a zsebpénz inkább csak szimbolikus volt, nem ösztönözte megtakarításra és sohasem szembesült azzal, hogy valamit bizony nincs pénze megvenni. Így nem tanulta meg, hogy a vágyainak gyakran gátat szab az anyagi helyzete (ezek a gyerekek fognak minden vágyuk betöltésére hiteleket felvenni felnőttkorban) és nem jött rá az előzetes takarékoskodás szükségességére sem.
Akinél pedig szegények voltak a szülők, ha egy gazdag rokontól pénzt kapott a gyerek, azonnal elköltötte a pénzt, nehogy oda kelljen adni a szüleinek.
Ha nem tanulja meg korán, mit jelent beosztani a pénzt, mit jelent a saját pénzéből kiadni valamire, mi az, amikor nincs pénze valamire, akkor felnőtt korában sem fogja tudni kezelni a pénzt, hiszen azt sem tudja, hogy egyáltalán kezelni kellene azt.
(A gyerekek pénzügyi neveléséről már írtam itt és itt is.)
A siker és boldogulás titka a kemény munka
Gyakori tévtanítás gyerekkorban, hogy a sikeres élet kulcsa a kemény munka. A gyerek azt látja, hogy a szülei minden kemény munka ellenére egész életükben adósságból adósságba kerülnek, de felnőtt korban ennek ellenére ő is így fog élni.
Valaki írt arról, hogy amikor pénzügyi gondjai voltak a magas fizetése ellenére, elkezdett még keményebben dolgozni, ahogy otthon hallotta. Aztán még keményebben. Amikor már heti 80 órát dolgozott és még mindig egyre mélyebbre süllyedt a pénzügyi mocsárba, rá kellett jönnie, hogy nem a kemény munka fogja kihúzni őt, hanem az, ha rendet rak a pénzügyei között, megszabadul a hiteleitől és a bevételeihez szabja az igényeit.
Nem akarok olcsójánosnak látszani
Egy hölgy mesélte, hogy szerinte az apja annyira takarékos volt, hogy ő érezte magát kínosnak miatta. Ezért elhatározta, hogy ő soha nem lesz ilyen. Be is bizonyította, nem sajnálta a pénzt, amikor elszórta, felesleges ruhákat vett, vagy gáláns borravalókat adott.
Meg is lett az eredménye, nagyon hamar ki sem látszott a hitelkártya-adósságokból és egyéb hitelekből. Kénytelen volt korrigálni a pénzhez való hozzáállását és megfelelő mederbe terelni a pénzügyeit.
Lelkiismeret-furdalás a pénz költése miatt
Más valaki azt mondta, hogy annyira szegények voltak gyerekkorában, hogy még sportolni is csak kölcsönkért ruhában tudott elmenni. Ez a szegénység egy kényszerű takarékosságot szült, ami önmagában jó dolog is volt akkor. De mikor felnőtt és már sikeres vállalkozó volt, akkor is kényelmetlenül érezte magát, ha bármire is költött. Egyszer aztán leesett neki a tantusz, hogy ő tulajdonképpen már milliomos, mégis szakadt ruhákban és szakadt autóval jár és olcsó ételeket eszik a gyerekkori beidegződései miatt. Nem mert és nem tudott úgy élni, ahogy azt a bevételei lehetővé tették, mert a lelkében még mindig mélyszegénységben élt. Ettől is meg kell szabadulni, hogy ne kárhoztasd magad, ha a keresetednek megfelelő életszínvonalon élsz.
Minden rossznak gyökere a pénz
Állítólag ez a legtöbbet idézet mondás a Bibliából. Akit ebben a szellemben neveltek, a pénzre (és a gazdagságra) mint valami megvetendő és szégyellnivaló dologra fog gondolni és az anyagi élethez is ilyen lesz a hozzáállása.
Ha szerinted a rossz gyökere a pénz, nyilván egészségtelen lesz a hozzáállásod az anyagi élethez.
A legsúlyosabb az ebben a dologban, hogy nem is ezt írja a Biblia. Ott ugyanis az áll, hogy minden rossznak gyökere a pénz szerelme. (Itt) Ugyanis a pénz ugyanolyan semleges dolog, mint a konyhakés: azzal is tudsz kenyeret vágni az éhezőknek és tudsz vele embert is ölni. Nem a konyhakésben van gonoszság, vagy jóság, hanem az ember szívében, aki birtokolja azt.
A pénz szerelme valóban minden rossznak a gyökere: sikkasztásnak, lopásnak, korrupciónak, rablásnak, prostitúciónak, kábítószer-kereskedelemnek, bandaháborúknak, csalásnak és minden másnak. De ehhez semmi köze a pénznek és annak se, hogy neked van-e, vagy éppen nincs pénzed, szegény vagy-e, vagy gazdag.
Ennek a véleménynek a verziói még a minden gazdag csaló, biztos lopással szerezte a vagyonát és társai. Vagyis aki gazdag, tisztességes ember nem lehet. Ellenben a “tisztes szegénnyel”.
Ez mind-mind hatalmas butaság, ami tönkreteszi az egész életedet, ha elhiszed. El fogod utasítani a gazdagságot és a pénzt, nem fogsz törekedni arra, hogy valamit elérj az életben, hiszen a gazdagok bűnözők és a pénz megrontja az embert. Márpedig ki akar bűnöző lenni, vagy megromlani?
Soha ne nézz a pénzre, mint valami piszkos dologra, mert nem az. Attól, hogy gazdag vagy, például még segíthetsz a rászorulókon. Sőt, hogyan akarsz segíteni a szükségben lévőkön, ha te is egy vagy közülük?
Takarékosan élek, csak akciós dolgokat vásárlok
Ez is egy nagy csapda, sokan vadásszák az akciókat, szezon végén vesznek ruhát és azt eszik, ami éppen akciós a hiperben. Mert otthon is ezt látták. Ezért aztán megvannak győződve, hogy ők igen tudatosak pénzügyekben.
Helló, ne csapd be magad: az, hogy takarékosan élsz-e, egyedül a bankszámlád nagysága árulja el. Ha ugyanannyit költesz, mint a kollégáid és ugyanúgy nem teszel félre pénzt havonta, akkor az akciókra való vadászatod csak azt jelenti, hogy ugyanannyi pénzt versz el, mint bárki más, maximum hatékonyabban használod fel azt.
Az akciókra vadászásnak csak akkor van értelme, ha annak célja a megtakarításaid növelése. Ha csak annyi az eredménye, hogy két felesleges ruha helyett te hármat tudsz venni, akkor nincs miért elégedettnek lenned. Oszd be a pénzed, tedd félre minden hónapban a szükséges összeget és csak a maradékból vadásszál akciós dolgokra.
A fent említett problémák messze nem a teljes lista, de talán segít rávilágítani arra, hogy milyen fontos, hogy végiggondold, mit is hoztál otthonról a pénzzel való hozzáállásoddal kapcsolatban.
Nézd meg a pénzügyeidet! Megtakarításaid vannak, vagy hiteleid? Elég megtakarítással rendelkezel minden várható és váratlan esetre? Elmondhatod, hogy nem élsz adósságban?
Ha nem, érdemes végiggondolni, mit csinálsz rosszul és vajon nem egy otthonról hozott beidegződés okozza-e azt, hogy helytelenül kezeled a pénzt? Mit tanultál otthon a pénzről? Tanultál-e bármit is? A szüleid sikeresek-e az anyagi életükben és te az vagy-e?
Hamarosan újra indul a hat alkalmas Kiszámoló Akadémia, ahol mindent megtanulhatsz a pénzügyek alapjairól 25 ezer forintért. Részletek itt.
Ha szeretnél további írásokat olvasni a pénzügyekről, kattints ide, ha követnél a facebook-on, hogy ne maradj le egy írásról sem, akkor ide, ha pénzügyi tanácsadás kell, akkor pedig ide.
Off, de egyébként mekkora összegtől érdemes diverzifikálni? Mitől függhet még ez?
Node mennyit kell, pont ez a kérdésem?”
Jajj csak nem akarod megérteni a lényeget (persze nem vagy egyedi eset, a többség ilyen). Ahhoz hogy nyugdíjas éveidben a neked megfelelő életszínvonalon élj akkor (a te általad felvázolt példa alapján) a fizetésed 70% kell félretenni. És te erre képtelen vagy, mint ahogy én is képtelen vagyok, egész egyszerűen mert tényleg nem megy. Konklúzió? Nyugdíjas éveinkben nem fogunk megfelelő életszínvonalon élni, mert képtelenek vagyunk ezt biztosítani. PONT. Miklós csupán kiszámolja ezt, a számok “poroszos” viselkedéséről nem tehet.
Ha ez trollkodás, akkor az, ez a véleményem. És valahogy a legtöbb cikked után ez jut eszembe rólad.
Na ez az, amiért sosem szorítanám meg úgy igazán a nadrágszíjat pusztán a jövő kedvéért. Unokatesómnak a szülei gyerekkorunktól kezdve gyűjtöttek valami ifjúsági takarékpénztár vagy hasonló elnevezésű konstrukcióban pénzt. Nem is keveset, az akkori fizetésüknek azért érezhető részét rátették. Aztán mire unokatesóm nagykorú lett, és kivehette, jött a rendszerváltás, az infláció, és az élethez gyűjtött “indulótőkéje” pont egy kihúzható kanapéra lett elég. Ez most is benne van a pakliban.
Irjal cikket a gazdagok penzugyi szokasairol is lecci. Ismerosom anno Nemetorszagban volt bebiszitter bankareknal, azt mondja ott tanult meg a sporolni, pedig o nagyon szegeny csaladbol szarmazik, de otthon rogton elszallt a penz.
Próbáld meg így is megvizsgálni. Elmenjek-e most külföldre nyaralni, ha majd nem lesz pénzem kiváltani a gyógyszereket sem nyugdíjasként?
Csak szerencsére eszem is van hozzá, nem úgy mint azoknak, akik ezt meg is teszik.
Szerintem olvassad még, hátha egyszer meg is érted, miről szólnak a bejegyzések.
A lottónyertesek is azért mennek csődbe, mert azt hiszik nincs korlát, pedig van bőven. Mindig van drágább, jobb, szebb, stb. Ezzel meg kell békélni.
És csak így tovább! Jók az írásaid.
//kiszamolo.hu/honnan-lehet-felismerni-egy-milliomost/
Esetleg lehetne még szó a nem túl távoli jövőben a jelzáloglevelekről és a CFD-kről is?
Előre is köszönöm.
Ha tudatosan belövöd magadnak az akkori alacsonyabb szinvonalat, azért, hogy most magasabb legyen, no problem.
Kb látom előre, hogy pár év múlva azon megy majd a sirás (általánosságban beszélek, nem személyeskedek), hogy a rohadt egyetemi tandij. Pedig már most látható előre, hogy valsz full tandijas lesz a felsőoktatás, mégis, nem tudom, hányan készülnek tudatosan erre. És akkor majd ugyanúgy megy a sirás, mint most a hitelekkel, akármikkel.
De ezután sem adták fel, nem szórták el a pénzüket, hanem kifőzdét nyitottak. Na ez bejött. Ezután szobákat adtak ki. Ez is bejött. Ezután szüleim a rendszerváltás után lakást vettek, ez is bejött. Számomra egyértelművé vált hogy ennek nincs jövője ezért mérnöknek tanultam, eddig jól vagyok. Most látom, hogy az ázsiai munkerő felesleg miatt ez évtizedes távon nem lesz kifizetődő, ezért a jövőben értékpapírok hozamaival szeretném kiegészíteni a bevételeimet.
Mindig kell gondolkodni is egy kicsit, hogy a tőkéd mibe felteted, különben elszedik tőled, ha te pedig nem látod át a helyzetet, csak azt érzed, hogy a befektetéseidet mindig elveszted.
Sőt, tovább megyek, nem is kell kuporgatni, csak meggondolni, hogy mire költesz, és így is rövid távon milliók maradnak a zsebedben. Egy példa amin mostanában gondolkozok:
Szeretnék egyszer egy családi házat (ha megengedhetem magamnak) hogy a gyerek(ek) az udvaron játszhassanak nekem pedig legyen egy kis műhelyem.
De nem járnék-e jobban ha olyan lakást vennénk ami sokkal olcsóbb mint egy családi ház és egy játszótér közelében van? Így a gyerek játszhatna, szocializálódhatna mi pedig milliókkal beljebb lennénk. Vagy nem éri-e meg jobban lakásban lakni és bérelni egy garázst, amit berendezhetnék műhelynek?
Erről szól a blog és az élet: gondold meg, vázolj fel 4-5 variációt és számold ki mikor jársz a legjobban.
Huhh asszem egy kicsit eltértem a tárgytól, bár talán sikerült rámutatni hogy a rossz beidegződések milyen sokba kerülnek az élet minden szintjén 🙂
1. a magyar nyelv,
2. az olvasás és
3. az összetett mondatok.
Ha mindezen már túl vagy, megpróbálkozhatsz következtetések levonásával is, de ott még javaslom felnőtt felügyeletét.
Jó tanulást!
Gerald Durrell, milliós példányszámban eladott sikerkönyvei és az általa alapított, világhírű jersey-i állatkert vagy a vele forgatott, szintén világszerte ismert termtud filmek ellenére nem volt egy gazdag ember olyan értelemben, hogy az állatkertje folyamatosan fizetési gondokkal küzdött évekig, nem maradt utána kövér bankszámla vagy hasonló.
Gerald Durrell ezzel együtt maximálisan sikeres ember volt szerintem, aki elérte amit kitűzött célként, és a pénzügyi magatartása ebben cseppet sem jelentett akadályt.
Ez is arra példa, hogy se a céltalan költekezés, se az öncélú kuporgatás nem jelent sikert, ahogy a hiányzó milliók se jelentenek mindig kudarcot.
Megtanultuk például hogy létezik helyettesítő termék de a beidegződéseink meggátolnak abban hogy életünk során a nagy kiadások esetében megkeressük a helyettesítő termékeket és a számunkra leginkább megfelelőt válasszuk.
Emlékszem Fábry mondta hogy megvesszük a gránátalmát 500 ft/db áron mert sok benne a C vitamin, de nem vesszük meg a vecsési káposztát 50 ft/kg áron.
A Seychelle szigetekre kell menni nyaralni egymillióért mert ott kék a tenger és fehér a homok. Mintha Görögországban kétszázezerért nem lenne ugyanolyan.
Senki nem mondta, hogy mondj le mindenről. Csak amikor költeni akarsz valamire, ne felejtsd el, hogy leszel 40-50-60-70 éves is egyszer.
Meg az önkéntes nyugdíjpénztárakat is 🙂 Mindkettőt több, mint egy éve ígérted 🙂
Következő hónapban tévét szeretnél venni, ami kb. 500 dollárba kerül. Találsz is egyet 500-ért, de jön a barátod, hogy két tucával arrébb ő ugyanazt a tévét 495 dolcsiért látta. Sétálsz két utcát 5 dollárért? Az emberek többsége nem, mert az áru értékéhez arányítja a nyereséget, nem a fáradsághoz.
Tetszik, használod, nem tetszik és/vagy nem érted, nem használod.
Faékebbül már nem lehet…
Azaz?
“Mondd meg az igazat es betorik a fejed!”
Hát igen, ezzel a hozzászólónévvel… Első lépésként megváltoztathatnád Contenta-ra. 😉
Gondolj bele, összespórolsz magadnak egy saját házra valót meg ott csücsülnek a millióid egy bankban. Aztán rá 5 évre jön a 3. világ háború, első körben lebombázzák a házad, ahogy az ország nagy részét, másodkörben a bankban lévő pénznek lőttek meg az egész bankod megszűnik létezni, az értékpapírjaid értéktelenek lesznek és ott leszel egymagadban (meg a családod esetleg) az lesz a tiéd ami rajtad van. Aztán elmondhatod, hogy de te félretetted mindig a fizetésed nagy részét és spóroltál most mégis szegény vagy mint a templom egere és talán jó lenne ha legalább visszaemlékezhetnél egy nyaralásra vagy a vasárnapi finom vacsorákra, de nem tudsz, mert te zsíroskenyéren éltél, hogy majd nyugdíjas korodban utazgass pl.
Emelett értem a mukahelyi büfés hasonlatok lényegét. Ha valaki pl. netto 80-90-et visz haza (vagy kevesebbet) akkor neki igenis számít a munkahelyi KV ára vagy a büfés szenyóé.
Aki keveset keres az ne vegyen hitelből drága autót vagy 6 szobás házat, mert nem fogja bírni a törlesztőt. A szomszédban mindig zöldebb a fű. A legtöbb ember többnek akar látszani, mint ami. Álmodni szabad kell is, de a saját határainkon belül.
Erre írná a kiszámoló, hogy keressen jobb munkát képezze magát. Csak ebben az országban nem dobálják munkával az embert és akinek pl. 90-100-as az IQ szintje, az nem fog lediplomázni és nem lesz belőle gépészmérnök, vegyészmérnök, akkor se ha napi 18órát magol. Aki otthonról nem kap egy jó nagy lendítést anyagilag, annak folyt.
Sok ismerősömtől hallom, hogy amit megélt/átélt azt legalább nem veheti el tőle senki. Nem, nem mind hiteles, kis részük, de én látom és érzem a mondat lényegét és van benne valami, ezért nem is ítélem el itt a kommentelők azon részét, aki nem a spórolásra tette fel az életét.
Édesapám fizette hosszú évekig a magánnyugdíjpénztárba a pénzt, majd jött Viktorka és kormánya és annak lőttek… ha ezt látja előre, nem fizet oda be ahogy mások se.
Sok ismerősömtől hallom, hogy amit megélt/átélt azt legalább nem veheti el tőle senki. Nem, nem mind hiteles, kis részük, de én látom és érzem a mondat lényegét és van benne valami, ezért nem is ítélem el itt a kommentelők azon részét, aki nem a spórolásra tette fel az életét.
Édesapám fizette hosszú évekig a magánnyugdíjpénztárba a pénzt, majd annak lőttek, ezt se látta senki előre… azt a pénzt költhette volna másra ha tudja, h. sohase kapja meg.