
Öregszik a kutyánk és a nyulunk is (Az egyik tíz, a másik nyolcéves), így egyre döbbenetesebb állatorvosi számlákkal találkozunk. Arra gondoltam, érdemes írni egy keveset a kisállattartás anyagi oldaláról is, mert a legolcsóbb tétel megvenni az állatot, különösen a kisebb termetű rágcsálókat, díszmadarakat, nyulakat. Az igazi kiadás csak utána jön, amire a legtöbben nincsenek felkészülve.
Honnan vásároljunk? A legnagyobb igazság ezzel kapcsolatban, hogy az olcsó lesz a lehető legdrágább választás. A legtöbb kutyafajtának vannak tipusbetegségei, a leggyakoribb, ami a legtöbb fajtát érinti, az a csípő- és könyökízületi diszplázia, de gerincproblémák, szemproblémák is sok fajtánál előfordulnak. Ha veszel egy szaporítótól olcsó kiskutyát, a végén sok millió forintot költhetsz rá, amitől egészséges soha nem lesz, csak kevésbé fog szenvedni. Minél felkapottabb egy fajta, annál silányabb szokott lenni az átlagos választék, nagyon meg kell nézni, honnan vásárolsz és bizony egy igényes helyről származó kutya nem 40 ezer forint lesz. (Persze a drágaság önmagában még nem garancia a minőségre is.) Egyre több fajtát egyre több országban betiltanak a genetikai problémák öröklődése miatt, mint például a tacskó, francia bulldog és egyéb fajták. Ezeknek járj utána, mielőtt döntesz. Az ember gondolná, hogy akkor keveréket választ, de sajnos az sem garancia semmire, a genetikai hibákat a keverékek is tudják örökölni.
Ugyanez igaz a nyulakra is. A nyulak gyenge pontja a fogazata. Amikor különféle fajtájú vagy nem fajtatiszta nyulakat szaporítanak (akár baleset jelleggel is), azoknak szinte garantáltan lesz fogazati problémája, szintén százezer forintokba mérik nem a javítást, csak a kárenyhítést. (Ezért se fogadj el balesetből származó nyulakat, hiába adják ingyen őket.) S bár nem értek hozzá, a hasonló genetikai gondok valószínűleg a többi kisállatnál is előfordulnak.
Tele a net ingyen elvihető, meguntnak mondott kedvencekkel. Vigyázz velük, komoly részüktől azért válnak meg, mert nagyon drága műtétekre lenne szükségük, egy-két éves korukban gyakran már előjönnek ezek a betegségek tünetei. Ezt nem tudják vagy akarják bevállalni a gazdáik, agyon mégsem csapják őket, ezért inkább "elajándékozzák", a következő gazdára rátolva az egymillió forintos műtét költségét.
Milyen állatot vegyünk? Ha már nem tudsz ellenállni a gyerekek könyörgésének, érdemes átgondolni, hogy milyen állatot is vegyél. Az egyik véglet a túl rövid ideig, 1,5-3 évig élő kistestű rágcsálók, amiből hamar sírás lesz, ha Micike túl gyorsan elpusztul. A másik véglet viszont a túl sokáig élő házi kedvencek, amik könnyen a nyakadon maradhatnak, amikor a gyerekek már elköltöztek otthonról. Egy csincsilla gond nélkül elél fogságban 18-20 évet, a nagytestű papagájok 50-70, de akár 80-100 évig is élhetnek. Szerencsére nálunk nem akkora divat kakadut vagy arapapagájt tartani, de az USA-ban ez komoly gond, hogy tovább él a madár, mint a gazdája.
A házban tartott kisállat rengeteg kárt tud okozni és általában okoz is. Az elrágott notebook töltő, internet kábel, leszaggatott tapéta, megrágott cipő vagy autótöltő, kirágott ruhák a legkisebb kártételek egyike. Egy idő után ezek már nem csak bosszantó dolgok, hanem sokba is tudnak kerülni. Érdemes erre is felkészülni.
Oltásokról, ivartalanításról, táplálásról nem akarnék külön szólni, azt remélem a legtöbb leendő gazda bekalkulálja a kiadások közé. Itt is igaz azonban, hogy a legolcsóbb, leggagyibb táp lesz hosszú távon a legdrágább. Jó ötletnek tűnik megvenni a legolcsóbb T.... gazdaságos kutyatápot, macskakonzervet vagy bármit, de aztán majd sokat fogsz költeni az állatra az olcsó, igénytelen étkeztetés miatti egészségügyi problémák miatt. A gabonatörmelékkel, legolcsóbb, jóformán inkább szemétbe való alapanyagokkal teli tápok előbb-utóbb be fogják nyújtani a számlát a kedvenced egészségügyi állapotán keresztül.
A legköltségesebb része az állattartásnak egyértelműen az állatorvos. Kutyákhoz a legtöbb állatorvos ért valamennyire, ezt a részét viszonylag olcsón megúszod. A gond ott fog kezdődni, ha nem kutyád van, hanem nyulad, görényed, díszmadarad, amihez már nagyon kevesen értenek úgy igazán. S a kutyáknál akkor fognak jönni a durva számlák, amikor már öregebbek lesznek és izületi műtét, előtte röntgen, CT vagy bármi kell majd. Budapesten és környékén olyan árak vannak, hogy olcsóbb az embereknek a fizetős egészségügy, mint az állatoknak. A kutyánknak térdszalag-szakadása volt, a teljes móka (kivizsgálás, vérvétel, ultrahang, műtét, varratszedés) közel volt a hatszázezer forinthoz. S ez csak egy lába a négyből, s egy alapjaiban egészséges kutya, genetikai problémáktól mentes. De ennyit egy nyúlra is el lehet ám verni gond nélkül, s gondolom egy macskára vagy bármi másra is.
Aztán a lépcsőre kutyalépcső az öregebb kutyáknak, azt is százezrekben mérik, attól függően, mennyi lépcső van a házban.
S még nem említettem a munkát, amit egy állat jelent naponta és azt sem, hogy nem biztos, hogy tudsz velük mit csinálni, ha el akarsz utazni egy hétre bármikor.
Röviden összefoglalva, nagyon jó dolog a kisállat a háznál, én is szeretem őket, jókat lehet rajtuk derülni, de egyrészt évtizedes elkötelezettséget jelent, másrészt pedig ennyi idő alatt milliókban mérik azt az összeget, amit el fogsz rájuk költeni. Felejtsd el azt, hogy mennyibe kerül megvenni egy állatot, hozzá némi felszerelést. Az a legkisebb költséged lesz. Ezért gondold át, hogy belevágsz-e, akár te akarsz otthonra egy állatot, akár a gyerekeid. (Ha pedig arra gondolsz, hogy ha majd megbetegszik az állat, akkor kidobod és veszel egy másikat, akkor nagyon valószínű, hogy nem neked való a kisállattartás.)

Eleve mekkora hülyeség már pénzt adni kutyáért?
Ezzel a vásárlással támogatod azt a génhibás, problémás állatokat termelő rendszert, aminek a végén a menhelyek állnak, pénzért könyörögve, szegény, elhagyott kutyákkal kitömve.
Oké, tudom fajtiszta kutya az "más", de ha eltekintünk a minőségtől és a PR-tól, akkor a végeredményt nézve nincs sok különbség a tenyésztő és a szaporító között.
Több kutya. Ennyi.
Néz rád könyörgőn otthon a gyerek, hogy jó lenne egy olyan cuki kicsi tacskó.
Nézzetek szét egy menhelyen, hátha ott is van cuki kutya.
A normális, felelős kutyatartás ott kezdődik, hogy a menhelyről befogadott kutya ivartalanítva van. Lehetőleg keverék, mert talán kevésbé lesz beltenyészeti problémája.
Majd ha a menhelyek közel üresek lesznek, akkor beszélhetünk arról, hogy ebben az országban van kultúrája az állattartásnak.
Ja, ja. A szomszéd is hozta haza a menhelyről a kutyákat, beteget, öregeket, harapósakat, lelki sérülteket.
Aztán megelégelte, hogy mindig szemetet kapott, amire egy csomót költött és három-négy évente hozhatta ki az új kutyát, mert addig bírták átlagban.
S úgy a negyedik kutya után elege lett az ilyen kutyákból, vett ő is egy kutyát, fajtatisztát, kölyköt.
Szóval majd akkor oszd az észt, ha már túl vagy pár menhelyi kutyán és az orvosi számláikon. Mert az gyakran inkább önfeláldozásról szól a gazda részéről, s nem bármi másról. Főleg, ha már idősebb a kutya.
Persze, ki lehet fogni ott is jó kutyát és sok ember boldog is vele. Nincs azzal semmi baj, a keverék kutya is lehet jópofa és aranyos, s gyakran elég a menhelyi kutya is, csak ne akard már megmondani, hogy ki mit válasszon, főleg a menhelyi kutyák közül, amik között nagyon sok a problémás, beteg, öreg, akiket például vertek, nem véletlenül vannak ott, ahol.
Nekünk volt ilyen keverék kutyánk, minden baja volt szerencsétlennek, el is pusztult hat-hét évesen. Ennyit arról, hogy a korcs majd jobb minőségű lesz.
Egy rendes tenyésztő tudja garantálni, hogy nem lesz például diszpláziás a kutyád, mert ismertek a szülei, meg azoknak a szülei és azoknak a szülei is. Egy szaporító a darabra megy rá és hogy a szuka minél többet szüljön. Nagyon nem ugyanaz a világ.