
A K&H kijött egy forintra lefedezett ETF családdal, ami jól jöhet több esetben.
Az egyik ilyen nyilvánvaló eset a NYESZ számla: oda csak forintban nyilvántartott értékpapírokat vagy befektetési alapokat vehetsz, ami egy nettó marhaság, hiszen attól még lehet teljesen devizakitett a befektetésed, hogy forint az elszámoló deviza. De most már ez a termék megoldást jelent erre is, így NYESZ számlára is tudod venni.
A másik kézenfekvő dolog, amit megspórolsz, az a deviza oda-vissza váltogatása, bár hozzátenném, hogy hosszú távon nem az a nagy költség, rövid távra pedig nem veszünk részvénybefektetéseket, mert az szerencsejáték és nem befektetés rövid távon.
A forintra lefedezés azt jelenti, hogy a devizakockázat is ki van zárva a befektetés során, ami persze kétirányú dolog, most nem veszítettél volna pénzt, amikor erősödött a forint (vagy máshonnan nézve gyengült a dollár vagy az euró a forinthoz képest), viszont nem is nyertél volna az elmúlt másfél évtizedben pénzt azon, hogy nem forintban tartottad a megtakarításodat. A deviza lefedezésének van költsége, direkt rákérdeztem, de állítólag az évi 0,48%-os költségben már az is benne van. Nekem kevésnek tűnik, mert a devizák kamatkülönbsége is költség ebben az esetben, de ne nekem legyen igazam.
Érdemes vetni rá egy pillantást, különösen, ha van NYESZ számlád és nem évi 2-2,5%-os befektetési alapokat szeretnél tartani rajta vagy neked fontos, hogy legalább a befektetéseid egy részénél ki legyen zárva az árfolyamkockázat. (De még egyszer: mindkét irányba! Nem is buksz a forint erősödésén, de nem is nyersz az euró vagy dollár erősödésén a forinttal szemben.)

Mivel itt nem az eredeti terméket veszed meg hanem egy új currency hedged etf-et vezetett be a partnerük, így a fedezet kamat költsége az árfolyamban fog jelentkezni. De egyébként amíg a forint kamata magasabb, az nem költség hanem nyereség.
Aki esetleg máshol van (erste pl.) az pedig a budapesti tőzsdére bevezetett ETF-eket tudja NYESZre forintban megvenni, de ott nincs hedge, ott egy az egyben lehet megvenni forintban ugyanazt az etf-et. Kicsit magasabb az árjegyzői spread, de nem vészes, és már egész sok van. (KH-nál ezeket tudtommal nem lehet megvenni, mert ők minden terméket csak az elsődleges piacon engednek kereskedni)
https://hanetf.com/product-list/
BlueSphere World Equity UCITS ETF HUF Hedged – AccTER: 0,4%
Kezelt összeg: 407 millió Ft
Szerinted mekkora összeget kell összegyűjtenie, hogy ez az ETF hosszú távon is fennmaradjon?
Másrészt, hosszú távon meg úgy is bevezetjük az eurót 🙂
https://live.euronext.com/en/product/etfs/IE000FS24HM1-XAMC
kemeny holland tozsden lehet huf termeket is venni.
De legalabb tenyeleg ETF nem pedig valami fund.
az ETF szoban az F az fund
Vannak a BÉTa piacon is forintban elérhető ETF-ek: https://www.bet.hu/Befektetok/beta-piac/etf-ek. Ha valakinek NYESZ-re kell..
Maga a NYESZ amugy egy jo konstrukcio, vagy jobb a TBSZ?
Jobb a tbsz.
A devizák kamatkülönbsége nem költség, hanem így lehetséges a fedezés. A részvény hozamát plusz a kamatkülönbsége (azaz annak időbeli integrálja) lesz a hozamod. Itt csak a devizaárfolyam volatilitása van hedge-elve. 0.48% TER-ből simán meg lehet oldani, nem is olcsó.
Én nem hiszem, hogy az egyszerű kisbefektetőnek kellene ilyen strukturált termékeket vennie és az akármilyen etf versus forint/euró vagy dollár árfolyammozgás kombinációjára fogadnia.
A nem-hedgelt ETF választása is ugyanúgy "fogadás".
https://curvo.eu/backtest/en/market-index/sp-500?currency=usd
S&P500 USD-ben
The longest drawdown period shows how much patience was required: 6 years and 2 months from August 2000 to October 2006, with a low of -44.7%.
https://curvo.eu/backtest/en/market-index/sp-500?currency=eur
S&P500 EUR-ban
The longest drawdown period shows how much patience was required: 13 years and 3 months from August 2000 to November 2013, with a low of -60.2%.
A 2000-es évek elején a USD nagyon sokat gyengült, és ez pont egybeesett a dotcom-válsággal. EUR-ban számolva a visszaesés sokkal nagyobb volt és sokkal tovább tartott.