A FIRE mozgalom rövid története

2026-08-13
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

A FIRE, vagyis a Financial Independence, Retire Early – pénzügyi függetlenség, korai nyugdíjba vonulás mozgalom gyökerei egészen 1992-ig nyúlnak vissza, amikor Vicki Robin és Joe Dominguez kiadta a Your Money or Your Life (Pénzed vagy az életed) című könyvét.

A szerzőpáros radikális ötlete az volt, hogy minden kiadást át kell számolni azokra a munkaórákra, amelyeket az ember az adott dologért az életéből feláldoz – ezzel próbálva rávenni az olvasókat, hogy tudatosan döntsenek: tényleg megéri-e nekik az adott vásárlás annyi „életidőt", amennyibe kerül. Dominguez maga 31 évesen vonult vissza a Wall Streetről, és élete hátralévő részében soha többé nem fogadott el fizetést munkáért; 1997-ben halt meg. A könyv Oprah Winfrey műsorában való feltűnése után lett igazi bestseller, összesen több mint egymillió példányban kelt el.

Ők azonban még nem hívták FIRE-nek az ötletüket, ahogy mozgalomnak sem tekintették. A kora kétezres években tűnt fel a kifejezés, a kánon szerint egy Motley Fool fórumon, 2000 augusztusában, igaz, akkor még Financially Independent, Retired Early volt az elnevezés.

A "Szent 4%" tanulmányt, ami a FIRE Hitvallás alapvetése azóta is, William Bengen 1994-ben publikálta. Eszerint az azt megelőző évtizedek kötvény és részvénypiacait elemezve a vagyon 4%-a büntetlenül elkölthető, vagyis ennyit hoz egy S&P 500 részvényindex és ötéves amerikai állampapír kombinált portfóliója.

A modern, blogokon és online közösségeken alapuló FIRE-mozgalom az internet terméke. A legtöbb pénzügyi újságíró és maguk a FIRE-közösség tagjai is Jacob Lund Fiskert tekintik az első „igazi" FIRE-bloggernek: a dán asztrofizikus 2007-ben indította el Early Retirement Extreme (ERE) című blogját, majd 2010-ben azonos című könyvét. Fisker állítása szerint 30 évesen már pénzügyileg független volt, miután öt éven át jövedelme mintegy 75 százalékát félretette, és évi 7000 dollár alatti költségvetésből élt. A New York Times később egyenesen „a FIRE-mozgalom atyjaként" jellemezte.

Szerintem sokkal inkább volt egy aszkéta, mint pénzügyileg független. Egy furgonban élt az erdőben, havi 600 dollárt költött, nem sokban különbözött a hindu, de akár a középkori katolikus aszkétáktól. Nem hiszem, hogy ez lenne az élet célja, hogy valaki 30 éves korában kivonuljon a civilizációból és a társadalomból, csak hogy elmondhassa, hogy ő már nem dolgozik. Ezt hívják Lean FIRE ágnak, az aszkéta élet dicsőítését, amikor a cél, hogy minél olcsóbban kihozza valaki az életet és ettől váljon pénzügyileg függetlenné. Lehet élni egész életedben vietnámi zacskós levesen és turkálóból beszerzett kínai ruhákban egy furgonban, csak kérdés, hogy mi az értelme. (Ennek az ellentéte a Fat FIRE, amikor valaki habzsolja az életet "nyugdíjasként", de ehhez nyilván vagy tízszer annyi jövedelem kell, mint a Lean FIRE-hez.)

Ez nem pénzügyi szabadság, hanem az egyén szabadságának nyomornak való alárendelése egy vallásos rögeszme érdekében.

Fisker nem is bírta sokáig, hamarosan visszament dolgozni 2012 körül, teljes munkaidős állásba, kvantitatív befektetőként dolgozott egy magántőke-cégnél, és ezt követően abbahagyta a FIRE-ről szóló rendszeres írást. Blogja ma már nem frissül, de archívuma és fóruma továbbra is elérhető. (Egyébként a Finacial Samurai is visszament dolgozni 2023-ban, amikor megszorultak anyagilag egy házvásárlás miatt.)

(Fiskert megelőzte Jonathan Ping, a My Money Blog szerzője, aki 2004-ben indította az oldalát, aki szintén sokat írt arról, hogy nem szeretne dolgozni 45 évesen. Sőt, a Retire Early Home Page már 1996-ban létezett, amikor tíz emberből kilenc nem is hallott arról, hogy van internet. Az oldal kronológiája szerint az első anyagai 1996. április 1-jén jelentek meg, és már akkor szerepelt rajta korai nyugdíjazás, megtakarítás, befektetés, IRA, költségek és a „miért dolgozzak még negyven évig?” típusú kérdések egész sora, mégis Fiskert tekintik az első bloggernek a témában.)

A másodiknak tekinthető ismert blog vitatott, hol a Financial Samurai-t, hol a Money Mustache (Pete Adeney) blogot említik, mint második ismert blog a témában. Mindkettő nagyon népszerű lett, a Financial Samurai a mai napig hetente háromszor ír cikket. (Ha jól tudom, Financial Samurai hamarabb kezdte a blogolást, így talán ő tekinthető a második jelentősebb forrásnak.)

Ugyanebben az időszakban, nem sokkal Money Mustache után megjelentek a további nagy nevek: például a Mad Fientist 2012-ben, illetve a Go Curry Cracker, amelynek szerzői szintén harmincas éveikben hagyták ott a munkát és utazni kezdtek.

A Redditen pedig létrejött a pénzügyi függetlenség köré szerveződő közösség, amely azóta több millió tagot vonzott.

Ez is visszás nekem, amikor valaki azt hirdeti, hogy ő nyugdíjba vonult, de még 17 évvel később is heti három cikket ír, ami tele van affiliate linkkel, amiből neki bevétele származik, plusz könyveket ad ki, van, aki előadásokat tart pénzért és így tovább.

Ez nem nyugdíj, hanem egy jól felépített vállalkozás, ahol a pénzügyi függetlenség ideáját adja el pénzért, folyamatosan dolgozva. Én se írtam többet heti három-négy cikknél (most már annyit se) és én is előadásokat és tanácsadásokat tartok, mégsem jut eszembe azt mondani, hogy nyugdíjas vagyok 15 éve. Semmivel nem másabb ez, mint egy vallási guru, aki pénzért árulja a világmegfejtést. („Szabadulj meg a szükségtől/vágytól, és kövesd az én módszeremet, látod nekem is sikerült.")

További adalék, hogy a legtöbb FIRE gurunál, így Money Mustache és a Financial Samurainál is a férj úgymond elment nyugdíjba 30-35 évesen, de a feleség továbbra is nyolc órában dolgozott tovább. Ennek még neve is van, a WIFI (Wife Financial Independence), amelynek kiejtése szándékosan „wife eee" – utalva arra, hogy a feleség tartja el a háztartást.

A WIFI akkor áll fenn, amikor egy férfi nyilvánosan kijelenti, hogy FIRE-essé vált és „nyugdíjba vonult", miközben a felesége továbbra is teljes munkaidőben dolgozik, stabil jövedelmet hoz, nyugdíjcélú megtakarításokkal rendelkezik, és ami a legfontosabb: biztosítja a család egészségbiztosítását. (Különösen az USA-ban nagy gond az egészségbiztosítás. Ha dolgozol, a munkáltatód fizeti, de ha nem, akkor akár 30 ezer dollárba is kerülhet évente, főleg ha van férj is és akár gyerek is. Ekkora éves kiadás könnyen romba döntheti a FIRE-t elérni szándékozó személy pénzügyi terveit.

(Hadd segítsek a fogalmakkal: ha te úgy hívod magad nyugdíjasnak, hogy a feleséged dolgozni jár, akkor a helyes kifejezés a háztartásbeli vagy az otthon maradt apuka. Nem a nyugdíjas a helyes kifejezés ebben az esetben.)

Gyakori kritika a FIRE mozgalommal szemben, hogy szinte az összes ismert mozgalmi guru az olcsó Közép-Nyugaton és az USA déli részén él, ahol a megélhetés a töredéke annak, ahol viszont a legtöbb amerikai él, a tengerparti nagyvárosokban. S a legtöbbnek nincs is gyereke, mert az nem férne bele a keretbe. (Akinek mégis, azoknak is későn született, amikor már jól futott a szekér a blogolásból, könyvírásból  és az előadások tartásából.)

A férj (s ritkábban, de a feleség) zsugorisága gyakran szétveri a házasságot, Money Mustache is elvált 2018-ban. A volt felesége adott egy interjút még 2016-ban, elmondta az újságírónak, hogy férje asztalos satuval facsarja ki a citromot, és fúrógéppel keveri a mogyoróvajat, hogy pénzt spóroljon – ezek a részletek jól mutatják, milyen szoros, néha groteszk határáig feszített frugalitás jellemezte a család mindennapjait. S hát nehéz elképzelni, hogy ez nem járult hozzá a váláshoz, mert nem biztos (sőt, biztos, hogy nem) tetszik senkinek, ha a házastársa már a groteszkség határáig zsugori. (Mert aki fúrógéppel keveri a mogyoróvajat, mert a botmixer pénzbe kerülne, az bizony zsugori.)

Vicki Robin, a mozgalom szellemi „nagymamája", maga is kritikusan viszonyul ahhoz, amivé a FIRE vált. Egy 2022-es Washington Post-interjúban elmondta: a mai FIRE-mozgalom gyakran teljesen nélkülözi azt a társadalmi és politikai kritikát, amely az ő és Dominguez eredeti könyvének központi eleme volt. A Your Money or Your Life ugyanis nem csupán személyes pénzügyi tanácsadó volt, hanem a fogyasztói kultúra és a túlfogyasztás elleni tágabb kritika is – ezt a réteget szerinte a ma inkább technológiai szektorból érkező, fehér, középosztálybeli férfiak által dominált, sokkal apolitikusabb FIRE-közösség jórészt elhagyta, és puszta „gyorsan nyugdíjba megyek, és utána jól érzem magam" életmódtippé egyszerűsítette.

Fontos még megjegyezni, hogy a FIRE sikertörténetei erős túlélési torzítást (survivorship bias) mutatnak. A nyilvánosság elé kerülő, könyvet kiadó, előadásokat tartó FIRE-alakok szinte kivétel nélkül magas jövedelmű, gyakran informatikai vagy mérnöki szektorban dolgozó, tőzsdei fellendülés idején befektető emberek – vagyis olyan kiindulási helyzetből indultak, amely a lakosság nagy részének nem áll rendelkezésére (pl. munkáltatói egészségbiztosítás hiánya korai nyugdíjazás esetén az Egyesült Államokban, diákhitel-mentesség, ingatlanpiaci szerencse). A mozgalom kritikusai szerint ez torz képet fest arról, mennyire „egyszerű" valójában elérni a pénzügyi függetlenséget. Egy egyedülálló informatikus el tudja tenni a fizetése felét, de egy családos átlagember, aki a fizetésének a 80%-át elkölti lakhatásra és bevásárlásra, ha megfeszül sem tud félretenni 10%-nál többet.

S ez a lényege a túlélési torzításnak, hogy csak azokat látjuk, akiknek sikerült és csak addig látjuk, amíg sikerült nekik.

A 2020-as COVID megmutatta a veszélyt, hogy egy pillanat alatt elveszhet minden, amiből valaki élete végéig akart megélni. Utána létre is jött több új irányzat, mint a Coast FIRE, Barista FIRE, amik már nem az "eldobok kapát-kaszát 30 évesen" ideológiáját hirdették, inkább egy kényelmes, részmunkaidős foglalkoztatottságat, ahol a munka nem kényszer, hanem majdnem hogy szabadidős tevékenység.

A Coast FIRE azt mondja, hogy mondjuk 30 évesen már van annyi tőkéd, ami a hozamokkal és a kamatokkal együtt majd elég lesz nyugdíjasként, tehát innentől már nem kell félretenned, sokkal jobban megválogathatod, hogy mit dolgozzál és mennyit.

A Barista FIRE neve is erre utal, otthagyod a jól fizető, de gyűlölt multis munkádat és valami olyan munkát vállalsz, amit szeretsz csinálni, például elmész baristának részmunkaidőben. Már van annyi vagyonod, hogy nem kell, hogy érdekeljen, hogy mennyit keresel, ha az elég a mindennapi megélhetésre.

Az elmúlt 20 év a világgazdaságban nem a normalitás, hanem az extrémitás kategóriája. A jegybankok pénznyomtatása miatt és a tizes évek nulla százalékos kamatpolitikája miatt mindennek rakétaszerűen ment fel az ára, legyen az részvény, ingatlan vagy szinte bármi egyéb befektetés. Ha nem a kétezres évek végén jött volna divatba ez a mozgalom (tökéletesen egybeesve a pénznyomtatás beindításával), gyorsan hamvába holt volna egy éveken át tartó 10% feletti infláció esetén (1980-as évek eleje), egy tízéves részvénypiaci vergődés esetén (például a hetvenes évek). A legtöbb szószólónak hatalmas szerencséje volt az időzítéssel, hogy a befektetéseik kilőttek és ott is maradtak, hála a jegybankok politikájának. Próbált volna meg 1965-ben elmenni korai nyugdíjba, ma valószínűleg éhezne vagy dolgozna újra.

Érdekes a kettőség is a FIRE mozgalomban: egyrészt elutasítja a kapitalista-hedonista életmódot, nem akar fogyasztóvá válni, hogy ne kelljen dolgoznia, de közben azért a tőkéje, amit kapitalista cégekbe vagy ingatlanokba fektetett, az termeljen annyit, hogy ő kényelmesen megéljen. Elutasítja az új Iphone-t, de azért mindenki más vegyen azt, hogy jól hozzanak az Apple részvényei. Ebben másabb, mint egy vallásos aszkéta, mert a vallásos aszkéta a tőkéről és a hozamairól is lemond. Egy FIRE egyszerűen csak munkavállalóból tőkés akar lenni, aki munka helyett a vagyonából (és így más munkájából) él meg.

A filozófus azt mondja, elégedj meg kevesebbel. Egy átlag FIRE hívő gyakran azt, hogy most egy ideig beérem kevesebbel, hogy legyen elég tőkém, hogy később mindenre jusson.

Én személy szerint az eredeti FIRE mozgalmat egy teljes tévútnak tartom, nem látom, mi lenne a jó abban, ha valaki 30-35 évesen elkezdene semmit csinálni. Ahogy azt sem értem, miért kellene aszkétaként élni, csak hogy elmondhassam, hogy (majdnem) nyomorgok, de legalább nem kell dolgoznom. Ahogy az ember élete sem arról kellene szóljon, hogy nem dolgozik. Érdemes produktívan leélni egy életet, ahol hasznára vagy nem csak saját magadnak, de a társadalomnak is, amiben élsz. (Az egy ideális állapot, ha nem kell dolgoznod a megélhetésért, de a nagy kérdés, hogy mit csinálsz pénzkereset helyett. Ha majd visszanézel 80 éves korodban, mit fogsz gondolni az életedről? Szórakoztam, síeltem, hegyet másztam, nagyokat ettem? Ennyi lesz? Ennél szerintem sokkal jobb, ha hasznára tudsz lenni a családodnak, a közösségednek, a társadalomnak vagy akár a világnak.)

Azonban vannak benne jó alapelvek, ezért nem kell a gyereket is kiönteni a fürdővízzel együtt. Különösen a későbbi, szelídebb változatai, mint a Barista FIRE, akár követendő példa is lehet.

Ha csak annyit érsz el, hogy a nehezen megkeresett pénzed nem költöd el hülyeségekre, hanem befekteted és lesz egy pénzügyi biztonságod, annyi, hogy ne kelljen stresszes vagy gyűlölt munkákat elvállalnod vagy már ötvenévesen nyugodtan alszol, mert tudod, hogy jó anyagi körülmények között fogsz nyugdíjas lenni, az már hatalmas haszon.

Így ha ne is vedd át a túlzó vallási céljait a FIRE mozgalomnak, viszont tanulhatsz belőle, hogyan tedd rendbe a pénzügyi életed. Csak lásd meg, hogy hol lőnek túl az értelmes célon.

Hozzászólások:

Csak Disqus-felhasználók léphetnek be és szólhatnak hozzá a cikkhez.
Subscribe
Visszajelzés
74 hozzászólás
Legrégebbi
Legújabb Most Voted

Érdekes cikk, de másrészt mindig ugyan ezek a klisék jönnek vissz a FIRE-al kapcsolatban. Szerintem mindenkinek mást jelent ez és nem kéne ennyire szigorúan egyenlőségjelet tenni a nem csinálunk semmit és a FIRE közé. Nekem is papíron megvan a FIRE, de dolgozom tovább egyszerűen azért mert szeretem és érdekel is az amit csinálok. Ha nem fizetnének érte akkor is hasonló tevékenységgel ütném el a szabadidőm. Az anyagi függetlenség szabadságot ad az embernek és kinyitja a világot olyan dolgokat tehetek meg amiről más max álmodozni tud és ez ad értelmet az életemnek. Persze magamon is érzem azt, hogy nem szivesen költök "felesleges" dolgokra mivel máshogy nézem a dolgok értékét mint egy átlagember. Mindent időben számolok, amit fizetnem kell egy adott dologért. Tudom mi az ami valóban többet ad nekem és ezekre szívesen költök, de a státusz szimbólumok semmit sem jelentenek nekem.

De amiket irtal, a Barista FIRE es a Coast FIRE sem FIRE a szo szoros ertelmeben, megis rokon dolog. Mondjuk az elobbi vicces, mikor a kiegett informatikus barista akar lenni, utobbi meg azon gondolkodik, hogy tudna atkepezni magat informatikussa.

Ettol fuggetlenul a gondolat, hogy idoben (is) mered a kiadasaidat, a FIRE-al kerult koztudatba.

A blog és a tanácsadások egyik fő üzenete, hogy "Ne csak a munkádból élj, fektess be, vegyél részvényeket, ETF-eket, állampapírokat, és hagyd, hogy a kamatos kamat dolgozzon neked.”
Amikor viszont valaki ezt a tanácsot túlságosan hatékonyan valósítja meg (FIRE), a blogger hirtelen szerepet vált, és a tőkést már úgy írja le, mint aki "más munkájából él meg."

A részvényvásárlás és a tőkejövedelem-szerzés 10-20%-os megtakarítási rátánál "bölcs öngondoskodás” és "pénzügyi tudatosság”, míg 50-70%-os rátánál már "a munkavállalóból tőkés akar lenni".

A kapitalista pénzügyi tanácsadó marxista gúnyáját ölti magára ideiglenesen, kizárólag azért, hogy morális csapást mérhessen a FIRE-követőkre.

De ez így visszás, mert kettős mércével méri a tőkejövedelmet, amiről tudjuk, hogy nem a kizsákmányolás terméke, hanem a kockázatvállalás és a jelenbeli fogyasztás elhalasztásának díja.

Az mitől fanatikus cél, ha valaki a munkáját gyűlöli a legjobban, hogy az életidejét elrabolják és a szabadságára költene, azt vásárolná meg?

És ha a kulcs a szabadidő és a kötöttségektől mentes élet és így a cél a "gyorsan sokat, minél többet", mert nagyobb tőkéből nagyobb az elkölthető reálhozam, így a kötöttségektől mentes szabad élet nem arról szól, hogy vegetálsz, tehát áldozatot másik áldozatra cserélsz, hanem pont azt az életet élheted, amit mindig is szerettél volna. Végtelenítve. Szorongás nélkül, ahol a nyaralásokat beárnyékolja az elején a készülődés és a logisztika, hogy minden óramű pontossággal sikerüljön abban a kiszorított 1-2 hétben, utána a végén meg az, hogy vissza kell menni dolgozni.

Szabadidő maximalizálása, utána a pénzed maximalizálása, hogy a lehetőségeket is ki tudd aknázni, utána meg új cél, pl. örök fiatalság, biológiai halhatatlanság, hogy végtelenítsd ezt az érzést. Ezek az ultimate célok, nem találtak még ki jobbat, csak keveseknek adatik meg.

“ Egy egyedülálló informatikus el tudja tenni a fizetése felét, de egy családos átlagember, aki a fizetésének a 80%-át elkölti lakhatásra és bevásárlásra, ha megfeszül sem tud félretenni 10%-nál többet.”

Szerintem ez egy kulcsmondat, azonban nem vagy, hanem és: a legtöbb családos átlagember volt egyedülálló. Ha fiatalon félre tett viszonylag sokat, nem eltapsolt mindent, akkor később nem gond, ha csak 10%-ot tesz félre.
A FIRE mozgalom előnye az lehet, ha a pályakezdőket ösztönzi a megtakarításra. Az már mindegy, hogy az eredmény korai nyugdíj vagy stresszmentes családos élet lesz a fiatalon félretett pénznek köszönhetően.

Egyébként nem irigylem a mai fiatalokat, én (közelebb az 50-hez, mint a 40-hez) a mai ingatlan árakhoz képest nevetséges pénzért tudtam házat venni, ami a többségnek élete legnagyobb beruházása)

Én mai fiatalként baromi szerencsés vagyok, hogy három év alatt a bőven átlag feletti fizetésem 70 százalékát megtakarítva most van annyi pénzem, hogy ki tudjuk belőle fizetni egy Budapesthez közeli, új, kicsi családi ház harmadát-felét. Egy ilyen családi ház akkora luxus lett, hogy a korombelieknek szinte elérhetetlen, akármennyit is teszenk félre fiatalon. Mindenesetre remélem, hogy a csúcson veszek házat, és az utánam következőknek könnyebb dolguk lesz, legalább egy élhető lakást tudjanak venni/bérelni ésszerű áron.

Egyedülallokent kevesen tudnak felretenni jelentos összeget, inkabb parban müködik hatekonyan, meg gyerekek nelkül.

Csak ez erősíti azt a gondolkodást, hogy 40 éves kor alatt nem alapítasz családot, mert előbb legyen meg minden pénzügyileg. Aztán meg a biológiai ablak bezárul a nőnél és nem jön össze a gyerek, vagy ha igen, akkor kb. nagyszülőként neveled a gyerekeidet. Én örülök, hogy olyan középutat választottam, hogy egyrészt idejében elköteleződtem a feleségem mellett, ami segítette a pénzügyi helyzetünket, másrészt a kortársaimnál korábban először lakást vettem hitelre, ami kettőnknek nem került többe, mintha albérletben laknánk, majd 4 év után duplájáért eladva házra váltottunk. Ebben a 4 évben többet kerestem az ingatlan értéknövekményével, mint munkabérből. Felelősen, de minél korábban ingatlant vásárolni ugyanolyan jó pénzügyi döntés, mint korán elkezdeni befektetni. Nekem utóbbira nem maradt, de közben 30 évesen 3 kisgyerekem van, saját házam, kezelhető törlesztőm, és nem kell fukarkodnunk.

Én sem értem ezt a FIRE mozgalmat. Miért akarnék nyomorogni, csak hogy még dolgozni se dolgozzak? Rengeteget tanultam, hogy azt csinálhassam, amit szeretek és jól is éljek belőle, furcsa lenne most nyugdíjba menni.
Azon pedig nagyon jót nevetek, hogy az általad említett úriemberek úgy mentek nyugdíjba, hogy az asszony eltartja őket. Ez no comment. 😀

Az alapgondolattal viszont mélységesen egyet értek. Egy nagyobb kiadás előtt mindig kiszámolom, hogy ezért hány napot kell dolgoznom. A pénz csak egy értékközvetítő. Egy dolgozó ember valójában az életidejével fizet mindenért.

Úgy emlékszem MMM 2013-ban átszamitva évi 7 millió forintból élt, egy hitelmentes saját házban. Ezt a nyomort azért még ma is sokan megirigyelnék.

Az, hogy a felesége részmunkaidőben tovább akart dolgozni, nem jelenti azt, hogy a tőke nem termelte ki a szükséges kiadásait.

Nyilván nem kerülte meg belőle autóval kétszer a földet. De lakashitel/bérleti díj nélkül saját elmondása szerint kényelmesen megvoltak vele. Idő a még több pénz helyett.

Az meg egy alap ellentmondasa a FIRE-nek, hogy azok az emberek, akik az aktiv idejuk alatt tuldolgoztak magukat es mindenen sportoltak, nem tanultak meg hogy hogy tudjak szamukra kellemesen eltolteni a szabadidejuket. Talan mar emlitettem, de ismerek olyan nyugdijasokat, akik arra panaszkodnak, hogy nincs idejuk nyugdijaskent sem, mert annyira aktiv eletet elnek. Na, ok ennek az ellenkezoi, mert ok aktiv eletkorukban is aktivak voltak a munkajukon kivul azon dolgokban, amiket szeretnek csinalni, ami ujabb es ujabb kapukat nyit ki, igy mire nyugdijasok lesznek, mar vegtelenre novekedett a kapuk szama, aminek csak a toredeken tudnak bemenni. Mig aki szenne dolgozta magat, hogy majd legyen szabadideje, annak nincsenek kapui.

"azok az emberek, akik az aktiv idejuk alatt tuldolgoztak magukat es mindenen sportoltak, nem tanultak meg hogy hogy tudjak szamukra kellemesen eltolteni a szabadidejuket."

De ezt te honnan tudod ennyire magabiztosan es altalanositva kijelenteni?

Oke, tulzo altalanositas, de azok, akik azt magyarazzak, hogy untak a korai vagy nem korai nyugdijas kort, ezert visszamentek dolgozni, ott ez a jellemzo.

Egyebkent ha lenne ra lehetoseg, en sem dolgoznek, boven el tudnam foglalni magamat. De penzugyileg nem adja ki sehogy sem. Szerintem a 4% adozas nelkul sem adja, backtestek alapjan volt olyan multbeli scenario, amelyben elbukott, es az S&P 500-bol meg az amerikai allamkotvenybol kombinalt portfolio 3%-al volt biztos a multban. De a multban az USA gazdasagi gyoztes volt, ami a jovore nem garantalt, ugyhogy eleve valamilyen vilagindexszel erdemesebb kalkulalni, aminek meg kisebb volt a multbeli hozama, ugyhogy a 3%-al kapcsolatban is vannak fenntartasaim.

Reszben ennek lehetetlensege miatt is koltoztunk Ausztriaba, mert az realisabb jovokep, hogy itt dolgozva szabadidonket a hegyekben toltjuk, mint hogy osszeszedunk annyi penzt, hogy ne kelljen dolgozni. Itt raadasul idosebben tobb lehetoseg lesz reszmunkaidore.

 "De penzugyileg nem adja ki sehogy sem."

A FIRE stratégia elemzése, sok-sok számolással:
https://elemzeskozpont.hu/fire-mozgalom-mit-jelent-mi-problema-modszerrel

Egyebkent osszevetve Ausztria meg Magyarorszag adorendszeret, ha valaki FIRE-re vagyik, Magyarorszagon igencsak kedvezo az adorendszer. Kezdve a gyujtogeto korszakkal, egy jo allasban ami jol fizet, kevesebb SZJA-t kell fizetni. A TBSZ miatt nem kell a befektetesre adot fizetni, mig Ausztriaban combosan fizetni kell, raadasul az acc ETF-et megtartod es csak eladaskor adozol modszer sem mukodik, mert fizettetnek a hozam emelkedes utan. Ha pedig vegleg visszavonul, az egeszsegbiztositas jelkepes osszeg. Itt Ausztriaban valami havi 560 euro korul van az egeszsegbiztositas, ha egyaltalan nincs munkad es nem is akarsz dolgozni. Ha a hazaspar egyik tagja dolgozik, akkor a masiknak mar csak a dolgozo brutto berenek 3.5%-a, ami 140 euro egy 4 ezres bruttonal. Ami fenntarthato lehet, az a reszmunkaido, de bizonyos oraszam alatt meg kell extra TB-t fizetni.

A Fire mozgalom utazgatás fétisével ugyanaz a baj, mint füstölt lazaccal: egy idő után unalmas lesz.

De mi van, ha nekem az abnormális, ha valaki egyedülállóként autót vezet Pesten vagy taxiba is ül?

Ha valaki szolàriumba jàr és műkörme van, a kisgyerekének hajat vàgat?

Ha néha beül reggelizni valahova vagy este rendeli a koktélokat?

Ha egyedülàllóként 35nm2-es lakásnál nagyobbat bérel?

Ezeket az úri huncutságokat le lehet cserélni huszon/harmincévesen és mehet ETF-be húsz évre 🙂

(Az anyagi biztonságom màr megvan, de mivel spóroltam képzésen és a gerinctoràn is, ezek most halmozottan megbosszuljàk magukat).

En nagyobbat berelek, de csak mert ekkora volt.

Mi 10 éve nagyon lelkesek voltunk a FIRE ötletre, belőttük a célt is, tudva, hogy mostanra nagyon kemény lesz a nemzetközi konkurencia az ágazaban (német multi). Tulajdonképpen a FIRE cél a kockázat minimalizála, ha a piacon az AI és Kína miatt nem lesz ránk szükség.

Közben a kiadás duplázódott (gyerekek, lakáshitel) és galoppozott az infláció is, ami pluszban megdobta, amit el kellene érni.

Szerintem a FIRE alapötlete, hogy ne legyen muszáj dolgozni illetve bármilyen munkát elvállani, helyes.

Az élethez munka mellett kell egy adag szerencse is...

"egy kényelmes, részmunkaidős foglalkoztatottságat, ahol a munka nem kényszer, hanem majdnem hogy szabadidős tevékenység."

En hallottam egy masik FIRE feloldast, amiben a RE az a recreational employment. Nekem ez szimpatikusabb. Bar en ugy erzem, hogy 70 eves koromig dolgoznom kell.

Ez a „recreational employment” olyan csodálatosan rímel a totalitárius rendszerek eufemisztikus elnevezéseire, hogy már csak emiatt se lehet komolyan venni. Pl. elvittek „egy kis munkára”, ami napi 12 óra kényszermunkát jelentett stb.

Ez egy you problemanak tunik.

Elméletileg egy megvalósítható formája lenne, ha az ember az anyagi függetlenségét elérve részmunkaidőre vált, akár legyen az napi részmunka vagy akár csupán heti pár napos munkahét. Tegye fel a kezét, aki tudott már ilyenekből válogatni Budapesten kívül! Magyarországon a részmunkaidő munkavállalóknak gyakorlatilag nem létezik, a pontos okát nem tudom, de jóeséllyel a törvényi szabályozás miatt nem lelkesednek érte annyira a munkaadók. Marad tehát a vállalkozás, amit teljesen rugalmasan lehet kezelni.

mindenki aki (egyéni) vállalkozó

Kicsit visszájára fordítanám: ugyanennyi idő alatt, mint mióta ez a blog létezik, hány nagyokos pü. karrierista hasonlott meg. Az utóbbi 5 évben ez az egyetlen blog maradt, amit követek, és majdnem a kezdetektől olvasom. (Leszámítva néhány fiatalabb helyi youtubert, akit már konkrétabb dolgok miatt követek, nem általános jellegű pü. életvezetés miatt.)

Vicces olvasni, hogy a sokak által ajnározott Money Moustache-sal is mi lett (nekem ő mindig visszás volt, egy zsíros állásból elment „nyugdíjba"). Tényleg főleg amerikaiak voltak, akik legkésőbb a 2020-as évek elejére kiégtek, szétesett az életük, családjuk, és utána átlátszó lett, amit az új biznisz-ötleteikkel művelnek. Előtte pü. függetlenséggel, kereskedéssel-befektetéssel stb. építettek vagyont, de kiderült, hogy az csak egy eladandó termék volt, amiből valójában megéltek, pont mint az új ötleteik.

Last edited 28 napja by Monyó Eli

"Vicces olvasni, hogy a sokak által ajnározott Money Moustache-sal is mi lett"

Mi lett?

reszlet a cikkbol

A férj (s ritkábban, de a feleség) zsugorisága gyakran szétveri a házasságot, Money Mustache is elvált 2018-ban. A volt felesége adott egy interjút még 2016-ban, elmondta az újságírónak, hogy férje asztalos satuval facsarja ki a citromot, és fúrógéppel keveri a mogyoróvajat, hogy pénzt spóroljon – ezek a részletek jól mutatják, milyen szoros, néha groteszk határáig feszített frugalitás jellemezte a család mindennapjait. S hát nehéz elképzelni, hogy ez nem járult hozzá a váláshoz, mert nem biztos (sőt, biztos, hogy nem) tetszik senkinek, ha a házastársa már a groteszkség határáig zsugori. (Mert aki fúrógéppel keveri a mogyoróvajat, mert a botmixer pénzbe kerülne, az bizony zsugori.)

Mr. Money Mustache alapból zsugori volt (vagy szélsőségesebbé vált) és ezt élte meg a FIRE-ben, a feleség meg a függetlenséget, a szabadságot akarta elérni a tőkéssé válással, szóval a FIRE-rel semmi baj nincsen, csak a kapcsolatuk volt aszimmetrikus. Egyébként a feleség nem ment vissza 8 órában dolgozni, hanem a saját vállalkozásait vezeti, úgy és akkor, ahogy ő akarja, szóval nem megfeszülve, mint a kényszervállalkozók.

Gemini - érdemes lenne pontosítani a cikket: Ez egy nagyon népszerű és frappáns mítosz a magyar és nemzetközi interneten, de a történet ténybeli tévedéseken és a szatíra félreértésén alapul.
Íme a valóság a citromfacsarásról, a fúrógépről és a válás okairól:
1. A fúrógépes mogyoróvaj és a citromfacsaró sztorija
A cikkben említett részletek nem a spórolásról, hanem Pete Adeney barkácsolási hobbijáról és a blogra jellemző túlzó humorról szólnak:
A fúrógép okos trükk, nem zsugoriság: A természetes mogyoróvaj tetején kiül az olaj, amit kézzel vagy botmixerrel összefröcskölve nehéz elkeverni. Pete egy egyszerű konyhai habverő szárat fogott be az akkus fúrójába, hogy 5 másodperc alatt, fröccsenésmentesen keverje össze. Ennek semmi köze nem volt ahhoz, hogy sajnálta a pénzt botmixerre (volt nekik konyhai gépük).

"Gemini - érdemes lenne pontosítani a cikket..."

Utánanéztél a hivatkozott forrásoknak (ha voltak), hogy az AI az igazat mondja, és nem csak hallucinál?

Az asztalos satu: A satut a műhelyében használta, amikor nagy tételű citromlevet préselt ki építkezés/barkácsolás közben — ez egyfajta "geek" mérnöki poén volt a részéről, amit a blogon is humoros szemléltetésként mutatott be.
2. Mit mondott a felesége (Simi) valójában?
A hivatkozott 2016-os interjúkban (például a The New Yorker profilcikkében) Simi egyáltalán nem panaszkodott a férje zsugoriságára.
Simi maga is a kezdetektől fogva a tudatos, takarékos életmód híve volt; a blog elindítása előtt együtt döntöttek úgy, hogy keveset költenek a korai nyugdíjért.
Az interjúkban Simi kifejezetten kiegyensúlyozottnak és ésszerűnek írta le a közös életüket. Soha nem állította, hogy a spórolás miatt szenvedne, sőt, a házuk tele volt modern kényelmi eszközökkel (napelemes rendszer, minőségi konyha, jó kerékpárok).

3. Miért nem a "zsugoriság" miatt váltak el?
Mr. Money Mustache filozófiájának pont az a lényege, hogy a takarékosság nem önsanyargatás (frugality, not deprivation). Nem a legolcsóbb dolgokat vették, hanem elhagyták a felesleges luxust (pl. új autók, drága éttermek), miközben a fontos dolgokra (minőségi étel, utazás, család) bőven költöttek.
A válásuk 2018-ban nem a pénzen vagy a spóroláson múlt. Több mint 20 év után egyszerűen elmúlt a szerelem, és a közös cél (a gyerek felnevelése és a pénzügyi függetlenség) elérése után más irányba fejlődött a személyiségük. A válást dráma és vagyoni vita nélkül, barátságban bonyolították le.
Az idézett szöveg jól mutatja, hogyan alakít át a média egy szatírikus mérnöki poént "groteszk zsugorisággá", hogy egy egyszerű és csattanós – de téves – magyarázatot adjon egy házasság végére.

Money Moustache-t erdekes volt anno olvasni, mert bizonyos dolgokban valoban a vegletekig sporolt, bizonyos dolgokban meg ugy elt, mint Magyarorszagon nagyon kevesen, de az o karrier szintjen levo amerikaiak koreben ez mar garasoskodasnak szamitott. Es mindezt olyan berrel, ami amerikai viszonylatban is kiemelkedoen jonak szamitott.

Emlekszek arra is, mikor amellett ervelt, hogy minden hazi felujitast maga kell csinaljon, es azzal rengeteg penzt sporol meg. Bizonyos mertekig lehet igaza, de valahogy nekem a modern vilagrol alkotott elkepzelesembe nem fer bele, hogy minden ember ezermester legyen, tekintve hogy az adott munkara szakosodott embereknek jobb munkat kell vagy legalabbis kellene vegezniuk, sokkal kevesebb ido alatt. Es akkor megint visszaterunk oda, hogy az ido is penz.

Szerintem nem az a FIRE legnagyobb bune, hogy nem tudnak szamolni, nem tudnak modellezni, hogy senki nem ennyire kemeny (leszamitva Texas allam vad informatikusait). A legnagyobb bunuk, hogy elhitetik, "meghekkelheto" a rendszer, raadasul viszonylag konnyen - ezzel predesztinaljak a kovetoiket a bukasra.

Azt viszont sose ertettem, az aszkezissal mi a gondotok - valahanyszor budai kertvarosi, tobb gyerekes sikeremberekkel beszelgetek, esetleg az eletet elvezo, a horvat tengerparton nyaralo emberek irasait olvasom, esetleg komoly poziciokat betolto, "fontos munkat" vegzo egyenekkel van maganbeszelgetesem, mindig rajovok, hogy ezekhez kepest a Lidl elott keregeto hajlektalan maga a nagy Szokratesz. Vegtelen megtiszteltetes nem kozejuk tartozni.

Azert talan a 2 ember csoport kozott van egy egeszseges kozeput.

Amennyire Magyarországon a FIRE megvalósítható volt, annyira én azt megvalósítottam. A dolog gyökere onnan ered, hogy az ember szembenéz azzal, hogy a munka, amiből él, nem illeszkedik a személyiségéhez, nem való neki, de nem látja a kiutat, hogy mi másból élhetne.
Ha viszont az ember szenvedésként éli meg a jól fizető munkáját, akkor reális cél kitűzni a kiszállást. Nekem a kitartás hiányzott leginkább a sikerhez (nehéz helyzetekben tartani a motivációt), de a stresszhelyzetben kijövő agresszivitásom és az anyagi javak iránti érdektelenségem sem segített, úgy nehéz kitartani a rossz munka mellett.
1995-ben kezdtem dolgozni, de 2006-ban már ott tartottam, hogy az akkori életszínvonalam mellett 20 évre elég tartalékom volt, bár akkor még nem volt lakásom. Orbánék hatalomra kerülésekor úgy éreztem, hogy még két év hiányzott ahhoz, hogy az út végére érjek.

Részvénybe a nagy válság óta sose fektettem, csak konzervatív befektetésekbe, bankbetét, majd államkötvény. 2022-ben voltmég egy munkám egy évre, de 15 óta csak pár hónapokat dolgozom. Legutóbb tavasszal rúgtak ki, a cégnél semmi szükség nem volt a munkámra és alig csináltam valamit.
2025-ben vettem két újépítésű lakást a gyerekeknek, a 100 millió körüli tartalék mellett a bérleti díj már tényleg elég. Ha majd beköltöznek, ők fizetik nekem a piaci bérleti díj harmadát.
Igen, a nejem dolgozik és igen, ez megkönnyíti a FIRE életet, bár abszolút nem szorulunk rá. Havi összeget ad be a közösbe, aki a költségvetés 20%-át fedezi.
A nyugdíjamat épp számolja a hivatal, összejött 26 év szolgálati idő.
Nyáron 53 évesen megvettem életem 1. kocsiját, egy vadi új Seat Leont. Alig használom, valóban nem volt rá szükségem. 54 évesen, 21 munkahely után most már tényleg elmentem nyugdíjba 🙂

Elég nagy butaság a részvénytől való félelem, hogy őszinte legyek veled. Mivel foglalkoztál?

Könyvvizsgáló és pénzügyi igazgató voltam, mindkettőnek elég pocsék. A részvény persze utólag jó választás lett volna, de az életpályám 30 évére ez már nem ennyire egyértelmű, ráadásul a részvények főleg a pénz nyomda miatt lettek ennyire drágák. És azért mindig eltalálni a jó cégeket sem könnyű, egy barátom az amerikai tőzsdén fektet be, szinte 24/7-es munka és megveszi komoly cégek profiknak készült elemzéseit, úgy tud csak viszonylag jól teljesíteni.

A baratod nagy hulyeseget csinal 2 okbol is. A) megszegi az atlagbelak 1. parancsolatat: ne vegyel egyedi reszvenyt, B) minden idejet ezzel tolti.

Amugy kivancsi vagyok, mi az a "viszonylag jol" teljesites? Mert kb. az a konszenzus, hogy az aktiv befektetok rendre alulmuljak a piacot.

Akkor elég szép bevételed lehetett, ha sikerült kb 300 milliót összehozni. (bizonyára remekül takarékoskodtál!)

100 milliós tartalék bőven elég lesz 30évre is. Inkább csak nekem ijesztő lenne belegondolni, hogy még 20-30 évig nyugdíjas leszek.

Az amúgy teljesen elvárható, hogy a gyerekeid akár a lakásbérlet harmadával kiegészítsék a nyugdíjadat.

Miklós, te miből vagy ennyire független anyagilag már 15 éve, ha szabad kérdeznem? Ha jól értem a 30-as éveid közepén család mellett sikerült ráadásul Magyarországon.

Csak az 1. milliomrol ne kerdezzetek 🙂 Bar az eredeti valoszinuleg USD-ben ertendo. Forintban 1 misi az a vicc kategoria.

Ez már USD-ben is nagyon kevés a gazdagsághoz. Egy szépen felújított 4 szobás budapesti belvárosi lakás ára.

Last edited 23 napja by Random 5letek

A cikkben is írja, meg amúgy is egyértelmű. Nem független anyagilag. Pénzügyi tanácsadó, előadó és blogger. Ez vállalkozás, napi munka és bevétel. Pont mimt a FIRE guruk, csak nem hazudja azt magáról, hogy a megtakarításaiból él.

Nekem meg az a megértésem, hogy akkor és annyit csinálja ahogy szeretné és nem napi szinten.

"...sokkal jobb, ha hasznára tudsz lenni a családodnak, a közösségednek, a társadalomnak..." Igen, ez valóban sokkal jobb, feltéve, hogy létezik még olyasmi, hogy közösség meg társadalom. Magyarországon mind a kettő érezhetően hiánycikk. Aki itt kilép a a bejárós munkahelyek világából, az légüres térben találja magát.
Mi öt éve költöztünk haza, azóta próbáltunk felhajtani közösségeket, meg hasznos tevékenységeket, amibe be tudunk kapcsolódni, de ilyesmit a vidéki Magyarországon nagyítóval sem lehet találni, lévén hogy a magyar ember számára a munkahelyén, a lakásán, meg a szűkebb családján kívül nem létezik semmi. Megyünk is vissza külföldre szeptemberben, most már végleg, mert ami itt van, az nem élet, csak vegetálás.

De eleve minek jottel vissza? Kivancsisagbol kerdezem.

Részben családi okokból, részben nosztalgiából jöttünk vissza, de volt benne egy nagy adag tájékozatlanság is: valamiért azt hittem, hogy még mindig olyan könnyű lesz itt kapcsolódni, barátokat szerezni, mint a kilencvenes-kétezres években volt. Hát, ennél nem is tévedhettem volna nagyobbat.

Külföldön milyen lehetőségek vannak vidéken közösségek terén?

Mi 20 év után költözönk a vidéki Magyarországra (megyeszékhely) gyerekekkel, pont azzal a reménnyel, hogy közösséget találunk közel 50-hez. A költözés egzisztenciális kényszer is. Mi magunk FIRE leszünk, nem látom, hogy alkalmazottként dolgoznánk, nem is találnánk munkát

öt éve költöztünk haza, azóta próbáltunk felhajtani közösségeket, meg hasznos tevékenységeket, amibe be tudunk kapcsolódni, de ilyesmit a vidéki Magyarországon nagyítóval sem lehet találni, lévén hogy a magyar ember számára a munkahelyén, a lakásán, meg a szűkebb családján kívül nem létezik semmi.

Ez nem inkább a külföldön töltött időtök alatt (mindenhol) elharapódzott digitalizációnak köszönhető, mint a vidéki Magyarország lakóinak?
Lásd ezt is (májusban írta Miklós, én még azóta sem tudom túltenni magam rajta, szinte gyászon megyek keresztül): kiszamolo.hu/miert-nem-szuletnek-gyerekek/ - ne a címét nézd, el kell olvasni a végéig

Miklos!Mi lenne ha a FIRE temaban elengedned a RE reszt?
Mi lenne ha a fenti dolgokat csak anyagilag független kontextusban értelmeznénk?Evek óta olvaslak és tudom hogy a Fire témában csak a teljes nyugdíjazást fogadod el.Mi lenne hogyha az emberek elhetnenek boldogan, ugy, hogy mar nem kell dolgozniuk? Szerelemprojektnek, hobbinak, v reszmunkaidoben? Ha a cel egy boldogabb elet s nem a rat race? A fire police a neten nem kisebb vallas mint a fire, s ugy erzem elobbinek te is elharcosa vagy. Erkezzen meg az ember, eljen boldogan, s ennyi. Es ha elfogy a penz? (4% rule szerint azert ehhez tenni is kell, mert peremfeltetelek mellett az muveszet) Akkor visszamegyek reszmunkaidoben. Na bumm. Az egesz filozofia tobb mint a RE ag eroltetese. Allitom sokkal tobben vagyunk/akarunk FI lenni mint RE.

En azert nem hiszek ebben az akkor visszamegyek reszmunkaidoben meg a szerelemprojektekbol elek dolgokban, mert elobbi nagyon-nagyon necces sok ev kihagyas utan, par ev alatt is durvan ki lehet esni egy szakmabol, meghirdetett reszmunkaidos allast talalni pedig eleve nehez, egy nagy lyukkal az oneletrajzomban meg joval nehezebb. Utobbi meg onnantol nem szerelemprojekt, ha penzert csinalom.

Amit el tudok kepzelni, hogy majd nyugdij elotti 10 evben az akkori munkahelyemen egyeztetek, hogy 20 orara vegyenek at.

Készült egy ilyen is:
https://youtu.be/rjpx6xjkNGI
Lényegében a pareto elv érvényesül.

Tetszett a video.

A FIRE legnagyobb hibája, hogy a legtöbb ember számára még a PovertyFIRE is elérhetetlen, mert ahhoz is az kellene, hogy egy jobb országban született ember menjen át egy szegényebb országba leélni hátralevő életét. De állampolgárságot szerezve, hogy jogosult legyen az ottani állami egészségügyre.

De a neten meg ez lett az új divat, minden ezzel van tele, aztán csodálkozunk, hogy nincs motivációja az embereknek, amikor leülnek egy Excel elé, aztán sakk-mattot adnak maguknak, másnak meg csak megszületni nehéz.

Plusz eléggé visszás az összes önjelölt FIRE huszár ilyen-olyan guru, hogy full-time nyomja, természetesen merő "hobbiból".

Az, hogy az ember mennyire tevékeny vagy sem, illetve kedvelt tevékenységeiért mennyire fizet vagy fizet-e egyáltalán a piac vagy neki kéne fizetni az már elég korán eldől egy ember életében és ezáltal determinálódik is.

Tenyleg ha csak az FIra koncentralnank...sokkal jobb lenne.
Lehet tenyleg zsigerbol megindokolni, miert butasag onbecsapas es nyomorba dontes az egesz.

Hiszem, hogy sokunk a vilagban FIra torekszik (=egy szabadabb, boldogabb eletre, kotottsegek nelkul)
mintsem a tetlenseggel teli RE agra (aka nyugdij butabb verzioban megelve)

Hiszem, hogy sokunknak a FI(RE) mozgalmak s millio konyv/blog/youtube, popkulturalis esemeny hozta meg az erdeklodest, informaciokat, hogyan is kell mindezt.
Lehet, hogy evtizedek ota hasonlo modon elsz, csak nem adtal nevet neki.
Es ha evtizedekkel ezelott mar sporoltak? Megtakaritottak, stb? Attol meg 2026ban is van ertelme FI(RE)rol beszelni, akar csak az FI agrol.
En nem irnam le a tortenetet, a benne eloket.
...

En 14 ota vagyok FI es Barista FIRE, koszonom szepen, sokat adnak a nevezett emberek. Csak ez is olyan mint a popszakma, a sallangot le kell rola valasztani.

Amiert belevauztam, az pedig az egyoldalusag volt, ahogy lattatni akartad ezt a vilagot, ezaltal eseleg megvezetve az ide tevedoket.

Az elet egy jatek. Jatszuk jol, ertelmesen, boldogan, esszel, cellal.
A fixed mindset szerint majdnemhogy meg se szulessunk, ugyis olyanok maradunk, ne is probaljuk.
A growth mindset szerint azert megprobalhatjuk, max tanulunk belole es ujrakezdjuk, de meg igy is volt egy felhotlen eletszakaszunk.
Az, hogy valaki nem eleg fire tanult es alapos es benezi, bebubik a matek ( muveszet!) attol meg visszamehet a munka vilagaba, nem lenezett vagy tiltott.

Uff, ennyi voltam, elismerem a munkassagod, de irnom kellett

Miklos, kar, hogy a valaszom elso felet nem engedted ki (semmi terhelo rad nezve nem volt), mert azzal lett volna teljes, igy, hogy le van korlatozva a karakterszam, szet kell bontani, de ha bontom, s nem engeded ki az elso felet, igy meg felemas/ketertelmu.
Sajnalom ezt.

Reakcioddal egyetertek.

Hiszem, hogy jobb, ha van egy megfelelo FU money-d (amivel mar nagyobb lehet az onbecsulesed, az erdekervenyesito kepesseged az eletben), ha van egy megfelelo halom penzed adott portfolioban (reszveny/ingatlan/foldek/stb)
akkor azzal mar megalapoztad a jovodet, ... a gondtalan jovodet.

Az, hogy hogyan labelezzuk mindezt, hogy epp kit kovetunk hiszem, hogy teljesen mindegy.
Lehet vallaskent kezelni.
Lehet vallaskent uldozni, a boszorkanyokat magjara kuldeni.
De ettol meg az, hogy megtakaritasz, hogy akarok kontrollalni az eleted, hogy tudatos vagy es torekszel a boldogsagra meg nem megvetendo.
Ha MMM-tol, Mad Fientistol es a hasonloktol csak napi 1%-ot tanulsz, pont annyival leszel tobb, ertekesebb.

Lehet vallaskent, FI(RE) policekent uldozni, de ettol meg lehet ertelme, ha elengedtek nehany popkulturalis reszet. 🙂

Peace and love! 🙂

Érdekes dolgot hallottam ma. Japánról volt szó, arról, hogy ők mennyire különböző út mellett döntöttek 30-40 éve, mint Európa. Ott nincs bevándorlás, de 70-80 évesen dolgoznak még az emberek. Emellett megmaradt szinte minden iparág. Pozitívum: fillérekbe kerül az élet, évtizedes negatív kamatok után sincs infláció. Az ingatlanok is megfizethetőek. Abszolút növekedés szinte nincs, viszont az egy főre jutó növekedés még mindig kiváló.

Japán? Tök magas öngyilkossági számok meg kevés gyerekszuletes/házasság? Meg drága lakhatast szoktam olvasni, szülőkkel elő felnőttekről.

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram