"Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják." (Példabeszédek 22:3)

A jelenlegi gazdasági helyzetben az okos embernek fel kell készülni egy közeledő viharra.

Először szeretnék arról beszélni, hogy miért várható vihar, majd arról, mit érdemes megelőzésként tenni.

Amit már nyilván hallottatok, Görögország komoly bajban van, az adóssága már kezelhetetlen méretűvé vált, belekerültek abba a spirálba, hogy az adósságai a kamatok miatt gyorsabban nőnek, mint törleszteni tudná. A görög csőd, azaz az állam fizetőképtelensége már régen nem kérdés, a kérdés csak az volt, hogy mindez szabályozottan és átláthatóan megy végbe, vagy hatalmas pusztítás és beláthatatlan káosz kíséretében.

A múlt héten több napos vajúdás után megállapodás született, hogy Görögország magánhitelezői (jellemzően francia és német bankok) belemennek abba, hogy a pénzük fele elúszik, azaz sohasem kapják meg, cserébe Görögország aláveti magát a még szigorúbb megszorításoknak.

Ezek után a görög államfő derült égből villámcsapásként bejelentette, hogy inkább népszavazást ír ki, hogy akarják-e a görögök, hogy megmentsék őket.

Nem fogják akarni, mert a brutális megszorítások is csak arra elegendőek, hogy 2020-ra annyi legyen a görög államadósság, mint volt 2009 elején, azaz közel 10 év alatt visszaérnek oda, ahonnan elindultak. Ennek a számukra nincs túl sok értelme.

Ebben az esetben azonban kicsúszik a gyeplő az irányítók kezéből, Görögországot várhatóan kizárják az euroövezetből, a lakosság megrohanja a bankokat, ezek miatt azok becsődölnek, ez magukkal ránthatják a többi európai bankot. Hogy mennyire összefonódnak a bankok, jól megbeszéltük ebben a bejegyzésben.

Bár már ez is elég lenne, a további gond, hogy Olaszország is célkeresztbe került, amelyik ország pedig egyszerűen túl nagy falat ahhoz, hogy meg lehessen menteni. Ha a hitelezők elfordulnak Olaszországtól, akkor az kénytelen lesz olyan magas kamatot ajánlani annak a kevés befektetőnek, aki mégis hajlandó lesz olasz állampapírt venni, hogy ez a megemelkedett kamat fogja összeroppantani az ország fizetőképességét.

Az elmúlt évtized elhibázott gazdaságpolitikája (sőt gazdaságpolitikái) miatt Magyarország jelenleg a 9. legkockázatosabb ország, úgyhogy ha vihar lesz, minket biztos el fog érni és sokkal inkább, mint bárki mást Európában.

Dióhéjban ennyi a jelenlegi helyzet.

Az, hogy mi lesz, nem tudom, ahogy senki más se a világon. Innentől kezdve a cikk csak általános tanácsokat tartalmaz, ha mégis lesz vihar. Ezt ne vedd előrejelzésnek és végképp ne pénzügyi tanácsadásnak, ne ez alapján hozz döntéseket.

Okos ember mit csinálhat viharban?

1, Soha nem tartjuk egyetlen bankban a pénzünket.

Ezt gondolom nem kell nagyon magyarázni, nincs az a vonzó kamat, ami miatt egyetlen bankba tesszük az összes pénzt. Amint itt már jól megbeszéltük, mindig oka van a magas kamatnak, rossz esetben a bank csődközeli állapotát is jelezheti. Ezért mindig használjuk a józan eszünket és tegyük fel a kérdést, miért kell valakinek bármi áron a mi pénzünk? Hogy az OBA (betétbiztosítási alap) tud-e fizetni, ha a bank becsődöl, azt már itt megvitattuk.

2, Ilyenkor kerüljük a hosszú futamidejű befektetéseket

Viharos időben nem hogy 3-4 évre, de még fél évre sem kötjük le a pénzünket, ha nem muszáj. A gyengélkedő gazdaság és a leértékelődő forint várhatóan akár nagy arányú alapkamat emelésre kényszerítheti a nemzeti bankot. Ez azzal jár, hogy ma még vonzónak tűnhet egy 7%-os kamat, de egy 3%-os alapemelés után már kifejezetten rossz kamat lesz. Ilyen szempontból szuper a lekötés nélkül is jegybanki alapkamat+- x%-ot adó, változó kamatozású és likvid lehetőségek, mint például egy ilyen.

3, Kerüljük a fix kamatú befektetéseket.

Ha most veszel egy öt éves állampapírt, ami öt évig fixen kamatozik és az állampapíroktól elvárt hozam 5%-kal nő (2009-ben 6%-ról 14%-ra nőtt az elvárt hozam a magyar állampapíroknál.), akkor a kötvényed értéke majdnem a felére esik vissza.

Ha tudsz valami változó hozamú kötvényt (BUBOR+3%, infláció+3%, stb,) ott ilyen veszély nem fenyeget, illetve sokkal kisebb mértékben. (Az inflációnak és az alapkamatnak, vagy az állampapírok hozamának nem sok köze van egymáshoz.)

4, A széf jó találmány

A bankokban bérelhető széfekben általában a szabályzat szerint tilos készpénzt tartani, de megsúgom, senki nem ellenőrzi.

5, Ne kapjunk vérszemet

Volatilis, azaz nagy kilengéseket produkáló piacon könnyen elcsábulunk, hogy most kell venni eurót, a múlt héten is 10 forintot nyerhettem volna, az X részvény leesett 4.000 Ft-ról 2.300 Ft-ra, most kell venni, stb. Egyáltalán nem biztos, hogy ezen a héten nem korrigál vissza az euró, vagy könnyen lehet, hogy oka van, amiért így leesett a részvény ára.

6, A készpénz a király

Ilyenkor viszont nagyot nyerhetsz, ha tudsz egy részvénypiaci mélyponton vásárolni. Ehhez könnyen mobilizálható pénz kell. Hogy mikor van a mélypont, azt persze neked kell kitalálni, lásd az ötös pontot is.

Ha még eszembe jut valami, folytatom, most dolgoznom is kellene. 🙂

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: .>http://.