Az előző cikkben arról írtam, hogy érdemes végiggondolnod, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások állami támogatása nem túl nagy ár-e azért, hogy a megtakarításodhoz évtizedeken át nem férsz hozzá, miközben a feltételek bármikor számodra kedvezőtlenül megváltozhatnak, ahogy az ország gazdasági állapota, a forint vásárlóértéke és sok minden más is.
Azt javasoltam, hogy ha mindenképpen kell az adókedvezmény, akkor ne nyugdíjcélú megtakarítást válassz, hanem egyéb pénztárakat helyette.
Ugyanúgy megkapod az adókedvezményt, a pénztárak hozama a lekötésre járó további állami támogatás miatt magasabb is, mint egy nyugdíjpénztár hozama. (Bővebben a cikkben)
További előny, hogy mivel csak a befizetésnél vonnak le pénzt a pénztárak a költségeikre, a 10%-os adókedvezményt a lekötések után levonás nélkül megkapod minden alkalommal újra és újra.
Ami hatalmas előny, hogy az önsegélyező pénztárból vagy az egészségpénztárból bármikor ki tudod venni a pénzt, ha úgy ítéled, hogy rosszra fordulnak a dolgok az országban, vagy hátrányukra változnak a pénztári szabályok. Így nem vagy odaláncolva sem egy konstrukcióhoz, sem a megtakarítási lehetőségekhez 20-30-40 évre.
Természetesen csak a jogszabályoknak megfelelő módon tudod "kivenni" a pénzt, vagyis el kell költened a lehetséges célokra.
Erre szeretnék most néhány példát mutatni, mennyi módon milyen összegeket tudsz felvenni a pénztárakból.
Például feleséged bejelenti, hogy babát vár. Gyorsan még idén nyitsz egy önsegélyező pénztárt, befizeted a maximum összeget erre az évre, 750 ezer forintot. Erre kapsz 150 ezer forint adójóváírást, viszont ezt csökkenti a pénztárnak fizetendő költség. Neked megmarad a költségek után cirka 135 ezer. (Például az Izys költségei itt.)
Ugyanezt megcsinálod jövőre is, abból már több marad, mert nincs belépési díj és kártyadíj, amiket a belépésnél fizettél.
Bent van másfél milliód. Amíg nem használod fel a pénzt, addig is kamatozik durván 3-5%-ot évente, kamatadó-mentesen. (Például egy hozam)
Szülés esetén felvehetsz egymilliót a számládról. Az a szabály, hogy csak olyan pénzt vehetsz fel, ami már legalább 180 napja bent van. De a pénztár engedi, hogy a gyerek szülése után 180 napig bemutasd az anyakönyvi kivonatot. Vagyis, ha még nem született meg a gyereked, nem vagy elkésve. Ha csak holnap születik, még be tudod tenni a pénzt.
Na most figyelj:
Nem csak te nyitsz önsegélyező pénztárat, hanem a feleséged és az összes egyenesági rokonod is, aki fizet személyi jövedelemadót. (Vagyis a nyugdíjasok ilyen szempontból nem jönnek számításba.)
Te, a feleséged, a te mindkét szülőd, a feleséged minkét szülője.
Mindenki megjelöli az egyenesági hozzátartozóját kedvezményezettnek. (A te szüleid téged, a feleséged szülei őt.)
Mivel a kedvezményezett szült, mindenki igényelheti az egymillió forintot. Az alsó hangon hatmillió forint, amire durván járt a költségek után 850 ezer forint adóvisszatérítés. Nem rossz hozam fél évre a kamatokon felül. (Leírás) Természetesen arról győződj meg, hogy fizetnek-e annyi jövedelemadót, amiből le lehet vonni ezt az összeget.
(78.125 forint havi bruttó után fizetsz annyi jövedelemadót, hogy letudd vonni a 150 ezer visszatérítést. Kivéve, ha más jogcímen is vonsz le adót, például gyerekek után kapott kedvezmény. Ha katás vállalkozó vagy, esetleg csak osztalék formájában veszel ki pénzt a cégedből, az nem jó.)
Mit csinálj a pénzzel?
Fizesd vissza a pénztárba te is, a feleséged is (ha még vonnak tőle személyi jövedelemadót) és a feleséged szülei is. (Már ha ő marad otthon a gyerekkel.)
A te szüleid ebben az esetben már nem jók, mert a gyerek születésénél neked is született gyereked, így ők, mint egyenesági rokonok igényelhették az egymilliót rád, mint kedvezményezettre.
De ha a feleséged marad otthon, az már csak az anyósodéknak egyenesági rokona, a te szüleidnek már nem az.
(Figyelj arra, hogy fejenként csak 750 ezer forint után igényelhető vissza a 20%-os adóvisszatérítés naptári évenként. Tehát ha kell, inkább várd meg a január elsejét, ha az adott évre már teljesen kimerítetted az éves keretedet.)
Ezután szintén mindenki(!!) igényelheti a feleséged TGYÁS, GYED és GYES, illetve a megelőző munkabére közötti különbséget, azzal a kikötéssel, hogy a visszaigényelhető összeg nem lehet nagyobb, mint a jelenleg kapott összeg.
Például a feleséged fizetése nettó 400 ezer volt, de a GYED-e már csak 110 ezer forint lesz. Akkor hiába lehetne igényelni 290 ezret, amennyi a különbség a GYED és a fizetés között, a felső határ 110 ezer lesz, amennyi most a GYED-e.
Erre a tételre újra lehet igényelni évente akár 1,2 milliót is. Szintén fejenként! (Férj, feleség, feleség mindkét szűlője.) (Leírás)
A gyerek(ek) négyéves koráig minden gyerekápolással kapcsolatos kiadás elszámolható. (Pelenka, babafürdető, babaőr, miegymás). (Leírás)
Elég egy számla a nevedre a Tescoból, amire rá van írva, hogy pelenka, bébiőr, mellszívó, cumisüveg, stb.
Itt már annyi a különbség, hogy ezt számlára számolják el, ezért már nem működik az, hogy mindenki elszámolja azt, hiszen csak egy számlád van, míg a születési anyakönyvi kivonatot akárhány ember bemutathatja.
Azért erre is elmehet egy-két rongyos százezer egy évben. Felső éves korlát nincs.
Óvódás kortól minden elszámolható, ami ruha, tanszer, stb. szintén névre szóló számlával. Azonban itt csak évi 101,5 ezer forintig van erre lehetőség, de szintén mindenkinek, akinek kedvezményezettje a gyerek. (Ember legyen a talpán, aki egy farmerről, vagy pulóverről szóló számláról utólag eldönti, hogy a gyerek kapta-e, vagy az apja.) (Leírás)
Ha már nem jár családi pótlék, de a gyerek még tanul, 25 éves koráig tandíj, kollégium, albérlet címszóval igényelhető pénz, szintén az évi 101,5 ezer forint. (Leírás)
Munkanélküliség (Leírás), vagy táppénz (Leírás) esetén is felvehetjük a különbséget. (Ugye emlékszel? Nem csak te, hanem mindenki, akinek kedvezményezettje vagy és egyenesági rokonod. Csak ne felejts el több példányban táppénzigazolást kérni az orvostól.)
De a szemüveg, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök is mind elszámolhatóak (Leírás)
Még ez is kevés? A szüleid már nyugdíjasok? Akkor te jelöld meg őket kedvezményezettnek és kérd meg őket, hogy az összes orvosi és gyógyszerkiadásukról kérjenek számlát, amit te felvehetsz a pénztárból.
Így is tudsz pénzt kivenni.
Látod, mennyi módon hozzájutsz a pénzhez? Utána már szabadon be tudod bárhol fektetni, akár idehaza, akár külföldön, akár forintban, akár devizában. Az állami támogatás a tiéd, a kiszámíthatatlanság és túl hosszú kötöttség viszont nem.
Remélem most már érted, miért mondtam, hogy ezzel a lehetőséggel sokkal kevésbé illikvid a befektetésed, mint egy nyugdíjpénztárban.
Az egészségpénztárban is van lehetőséged kivenni a pénzed, bár kevesebb, mint az önsegélyező pénztárnál. De arról majd máskor.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
Szia!
Kérdésem lenne, hogy ugye az önsegélyező pénztár sok szolgáltatásánál van 180 napos várakozási idő. A befizetés után járó adó-visszatérítés összegére vonatkozóan ezt mikortól kell számolni...? Ha pl. decemberben fizettem be akkor onnantól, vagy amikor tavasszal "jóváíródik" ténylegesen, onnantól?
Visszatérítésre nincs várakozási idő.
Ez a szülés után felvehetsz azt jelenti, hogy átutalják a zsét a számládra és azt csinálsz vele, amit akarsz? Persze nem a semmiből, hanem a sajátodból az ÖP-n. Nem mintha aktuális lenne, de már 3-szor elolvastam az egészet és még mindig gondolkodok néha, hogy mikor mi a pénzkivétel: a konkrét kiutalás, vagy a levásárlás.
Ez nem Kiszámoló írását, hanem a szabályozást minősíti; meg engem, mert nem vagyok képes felfogni. 😀 De ez az adóvisszatérítés, meg levásárlás nekem még nagyon új. De jól hangzik.
Azért hívják önsegélyezőnek. Elraksz pénzt magadnak és amikor esemény van, saját magadat megsegélyezed.
Vagyis felveszed a saját pénzed készpénzben.
Jajj, bébiőr. Kiszámoló, készülj fel, hogy a gyerekvállalás anyagi oldalában azt írtad, hogy nem fontos ilyet venni, ha drága, most meg itt szerepel. Hányan hozzák majd fel ezt vajon? 😀
Nem azt írtam, hogy vegyél, hanem azt, ha veszel, el tudod számolni.
"Ember legyen a talpán, aki egy farmerről, vagy pulóverről szóló számláról utólag eldönti, hogy a gyerek kapta-e, vagy az apja".
De mi van, ha eldönti? Szerintem a termék kódja alapján meg tudja mondani egy üzlet, hogy milyen ruha volt. Ilyenkor csak a pénztár működési szabályzatát szegem meg, vagy az állami támogatás miatt adócsalást is elkövetek?
@István egészségpénztárból kiindulva, ha véletlenül olyan terméket veszel egészségkártyával egy gyógyszertárban, ami nem finanszírozható, és a gyógyszerész nem veszi észre/nem szól, az EP pedig kiszúrja, akkor ez az összeg "adóköteles jövedelem" címszóval jelenik meg az EP számlakivonaton.
Két lehetőséged van:
- adózol utána
- átutalod ezt a pénzt a számládra a megfelelő közleménnyel, így erre nem kapsz még egyszer adókedvezményt, de mivel visszafizetted a számlára, olyan mintha fel sem vetted volna, így nem követtél el hibát.
Nem tudom, de feltételezem, hogy az önsegélyező pénztáraknál is így működhet a dolog.
A bébiétel még mindig nem elszámolható, csak a speciális tápszerek.
@szocske Nem vagyok benne biztos, hogy ugyanaz a kettő. Itt beküldöm a számlát, hogy ezeket a ruhákat vettem a gyereknek, ezért kérem vissza a pénzt (holott pontosan tudom, hogy a számlák 50%-a felnőtt ruhákról szól).
@istvan persze, nem ugyanaz, de szvsz nincs jelentős eltérés: EP-nél és ÖP-nél is lehet kártyád is és mindkettőnél küldhetsz be postán is számlákat, ha nem tudtál/akartál* kártyával fizetni egy szolgáltatónál.
Ha a számlán szereplő terméknek nem megfelelő az OGYI vagy VTSZ száma, akkro az nem számolható el.
* akad aki nem akar, mert ha az EP kártya helyett hitelkártyával fizet, akkor kap érte pénzvisszatérítést + megspórolja az EP kártya éves díját, és az átutalás simán megérkezik mire a hitelkártya tartozást nullázni kell, így ez esetben sem az ő pénze áll a termékben.
kiszámoló, kockázati életbiztosításokról fogsz írni hogy hol érdemes kötni?
@istvan - amúgy meg miért ne vehetnék olyan ruhákat, ami még nagy a gyerekre, majd belenő 🙂
@istvan Neki vetted azt, csak még nem nőtt bele... 😀
Nagyon jó kis bejegyzés, köszönet érte!
Önsegélyező pénztárnál tudomásom szerint (a pénztáram így tájékoztatott) magánorvosi számlát nem lehet elszámolni (fogorvosit igen).
@szocske Értem amit írsz, én mégis picit úgy érzem, hogy ez később akár problémás lehet, de ne legyen igazam ...
Matracot, ami jelentősebb összeg volt, én is HK-val fizettem (4% visszatérítés miatt), és a számlát küldtem az EP-nek, gyógyszereknél viszont már nem játszok ilyennel, arra hála égnek nem kell sokat költeni.
@Körtefa Igen, kislányom biztos örülne egy férfi farmernak, ha valaha belenőne ... 🙂
Nekem nem egyértelmű az önsegélyező és az egészségpénztárnál, hogy a befizetett, vagy az elköltött pénz után lehet visszaigényelni az adót. Ha befizetek x összeget, akkor arra kapok a befizetéskor 20%-ot? És ha ezután lekötöm ott két évre, akkor mikor kapok 10%-ot? Ez a 10% is a 150000es keretből jön le? 2014 előtt ha több pénztárban volt tag valaki, akkor emelkedett a maximálisan visszaigényelhető adó (100k->120k). Most már egységesen 150000 a maximum, akármennyi pénztárnál is vagyok tag?
@cherry Befizetés teljes összege után kapod a 20%-ot pénztári levonás nélkülire. Lekötni viszont már csak a levontat tudod, arra meg kapod a 10%-ot. Az is a 150000-es keretbe számít bele. A lekötés éve utáni évben (az előző évről szóló adóveallásban) igényelheted vissza tudtommal.
A felnőtt farmeres témához kapcsolódóan: anno 2006-7-8-9-10-ben a barátnőm fogamzásgátlóját végig az én EP-kártyámmal fizettem. A kutya nem kérdezte meg, hogy nekem férfiként minek fogamzásgátló, vagy hogy ugyan kitől kaptam erre receptet (mert ugye ezek vénykötelesek, a nőgyógyász írja fel). Szóval szerintem simán vehetünk felnőtt ruhákat, nem lesz belőle gond. 🙂
Ja, és a barátnőm nem volt sem kedvezményezett és (értelemszerűen :D) egyenes ágú családtagom sem. Hivatalosan egy idegen ember volt.
Kiszámoló,
Egy példával meg tudnád világítani az "Álláskeresési járadék és segély kiegészítése"
Tegyük fel, h van netto 250e Ft jövedelem, és beteszek az önsegélyezőbe 750e Ft-t, amire visszaigénylem a 20%-t, tehát lesz bent 750(-kezelési költség) + 150e, kb 900e Ft.
Eltelik a pénztárban a 180 nap is és ezután valamikor munkanélküli leszek.
Hogy működik pontosan ez "minden hónapban kiegészítheti a kapott álláskeresési járadékot vagy segélyt a korábbi fizetése mértékéig."
Megkapom az államtól legjobb esetben a 101500 Ft-t 90 nappal az munkanélküliség elvesztése után (ha jól látom ez a max), v ez rögtön az igénylés napjától jár? (2 portált néztem meg, és nem egyértelmű, ezért kérdem)
Ha beviszem a papírt a pénztárba, a kapott álláskeresési járulékkal, akkor ez alapján odaadják a korábbi keresetem és a bevitt összeg különbségét?
Milyen egyéb korlátok vannak?
Az álláskeresési járadék 90 napra vonatkozik, tehát ideális esetben csak max 4x tudom a pénzt felvenni (ha beleesik egy febr) egyébként meg 3x?
Ezt a részt hogyan kell értelmezni?
"Az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért átlag járulékalap alapulvételével kell kiszámítani.
A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél.
Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el minimálbért, akkor a járadék számításának alapja a fentiek szerint számított összeg 60%-a."
Nekem ezek nem mennek, ezért gondoltam, h esetleg egy példa segít...
Kösz T
A cél értelemszerűen az lenne, h az adóvisszatérítés + lekötés kombóval itt képezzek egy pénzalapot egy lehetséges munkanélküliségre, és ennek nem tudom az optimális paramétereit (mennyi pénzt kell betenni, és hogyan lehet kivenni)
Sziasztok. Ha nem akarok tobb gyereket, mert mar van. Akkor milyen modok vannak a meg? Vagy ha teyleg nyugdijra akarok gyujteni s minden evben lekotogetni a betett penzt 2 evre....
Utana azt nyugdij kiegeszitesre fel lehet venni? Vagy higyan lehet onkentestcsinalni belole? Van valami varakozasi ido?
András, egyszerűen átrakod önkéntes nyugdíjpénztárba, amikor nyugdíjba mész és már legalább 10 év eltelt.
@istvan Ha annyira szőrszálhasogató lenne a hivatal, hogy a farmer típusát visszakeresi, akkor nagy baj lenne. Az egész ország a börtönben ülne, egy 1 napos csecsemő vigyázna a brigádra, mert ő még nem követett el semmit. A 2 naposak már igen 🙂
Kormányzati cél: megtakarítás, irányított (egészség+gyermek) elköltés, cserébe kevesebb adó. A kevesebb adó pedig nem végtelen, max 78e nettó adójával kevesebb. 278e nettó esetén 200e-re, 478e nettó esetén 400e-re azért fizetsz SZJA-t.
Nekem ez a kedvezményezett dolog nem világos. Tegyük fel, hogy csak ketten kötünk, a feleségem és én. Jön a baba, ekkor mind a kettőnknek kiutalnak egymilliót, ha nálam a feleségem a kedvezményezett?
Mellesleg isysnél egy 750ezer forintos befizetésből alig több, mint 700.000 marad. A többieknél viszont egyáltalán nem is lehet megtalálni a honlapon a költségeket.
Sok helyen olvastam, hogy egészség célokra is felhasználható, de akkor felmerül a kérdés, hogy mi a különbség az egészségpénztárak és az önsegélyező pénztárak között? Fogorvosi számlát, gyógyszertári számlát például el tudok számolni? Mi ezzel a tapasztalat, vagy ez pénztár függő?
Most gyorsan visszatoloncolom a harmadik gyereket, hogy ki tudjuk használni az adókedvezményt. 🙂
(apu, após meghalt, anyu nyugdíjas, anyós dolgozik, nem akarok rosszat írni róla, de ő és a pénz eléggé hadilábon állnak (pl hiába kértem, hogy kérje el a patikában a számlákat, ő ezt nem érti, nehéz.)
Az Izysnél van olyan befizetési lehetőség, hogy online fizetés, ha ezzel fizetek be, az vásárlásnak minősül, vagy készpénzfelvételnek a bankomnál? Ez azért nem mindegy, és nem találtam meg a választ.
Az Izys a legjobb önsegélyező pénztár? Azt írjátok mindig, pedig van még pár.
Ezek a plusz elszámolható dolgok minden pénztárra igazak? Én kerestem a sajátnál (MKBEP, Tempo), de sehol nem volt ez a születéssel, iskolázással kapcsolatos leírhatóság. Én is rendszeresen használom (13 éve) az adójóváírás intézményét egyéni befizetés esetén Az adott egészségpénztár oldalán megtalálható a fedezeti-működési alap megoszlása egyéni befizetés esetén.
Pl.: MKBEP : mkbep.hu/tagoknak_gyik.html#tagdijfizetes
Tempo esetén az alapszabályzatban pdf-ben olvasható.
Izys egészségpénzáron kívül valaki számolt már el iskoláztatási költséget?
Kieső jövedelem pótlása csak a pénztártag veheti igénybe.
Kgyuri az izys nem egészségpénztár!
Egyébként változhat az alapszabályzat szerint, mire mennyit számolhatsz el.
Kisadózó vállalkozóknak megéri az egészségpénztár? Az 50e-ből már nem lehet mit visszaigényelni, nem? Ill. ha lakáskiadás után fizetek adót, akkor azt igen?
Ken, Kata nem jó és szerintem a lakáskiadás sem, de ebben nem vagyok biztos.
Bocs, az elején nem ment itt a kommentelés, ezért kopipésztelem az eredetileg ide szánt kommentem, amit a 'Hogyan spórolj a nyugdíjadra?' poszt alatt voltam kénytelen elhelyezni.
Amire @Janos82 adott némi offtopik választ; ami nem igazán győzött meg; hátha itt valaki segít jobban a mélyére járni a dolgoknak:
*
A kérdés, hogy melyik ország adórendszere alapján mintázhattak a magyart? Úgy mint: adókedvezmény egy kis konyhapénzre ide, ha ebbe fektetsz; meg ezek a hülyeségek, hozz számlát a bébiételről, amit fentebb, ill. az előző, kapcsolódó posztokban többen is szóvá tettek, ami miatt használhatatlan az egész.
Vagy nem mintázták semmilyen működő modell alapján; tiszta hungarikum?
Az önkéntes egészségpénztár nagy jó, sokan nem ismerik...én mondom mindenkinek, akinek gyerek várható a családban.
Pelenka, vényköteles gyógyszerek, stb., és hopp el is ment rá 200 000-300 000 Ft egy évben.
A non plus ultra persze az, amikor amit betettél decemberbe, kiveszed a fenti módokon a következő évben, az adóbevallás után, csak hát ehhez kell egy kis tőke, meg hogy tudd nélkülözni 2-3 hónapig.
Ma ezt rajtam kívül jópáran nem tudják megoldani...
@Kiszamolo A lakáskiadás után 16% SZJA-t kell fizetni, és épp azt lehet bele visszaigényelni, nem?
@Kiszamolo kis javítás: szerintem már 78.125 bruttónál - és nem nettónál - meg van a 150e SZJA befizetés, nem?
Szorozd be 0.16-tal és 12 hónappal.
@kortefa Tudtommal lakáskiadásból származó jövedelem után fizetett SZJA-ból is vissza lehet igényelni. 2-3 éve volt nálam aktuális a dolog, akkor a NAVtól kapott megerősítés után igényeltem is vissza ilyen SZJAból egészségpénztárra.
@Kiszamolo Ezért mondom, hogy már havi brutto 78.125-nál megvan az évi 150e befizetés. Es nem kell netto 78.125, amit a cikkben írtál. Vagy vmit elszámolok?
@Kiszamolo "Szorozd be 0.16-tal és 12 hónappal."
Jól írja @janos , épp azért bruttó, nem nettó - elírtad a cikkben.
Egyik sem jó, mert a bruttó és a nettó között nem csak az szja a különbség.
ha valaki kulfoldon dolgozik, akkor megteheti azt, hogy a magyarorszagon berbeadott lakasa utan egeszsegpenztarra visszaigenyli az SzJA-t?
Ezzel gyakorlatilag adomentesse lehet tenni a lakasberbeadast (bizonyos keretek kozott)
@janos82
"ha valaki kulfoldon dolgozik, akkor megteheti azt, hogy a magyarorszagon berbeadott lakasa utan egeszsegpenztarra visszaigenyli az SzJA-t?"
Szerintem(!) ennek nincs akadálya.
Jó kis mutyivilág alakult ki itt a blog-on 🙂 Tipikus magyar 🙂 Az egész család mozgósítása helyett (+számla gyűjtögetés) nem érné meg vállalni egy kis plusz munkát?
Kiszámoló, hova pozicionálod a blogot? Havi 200e Ft alá, ahol mutyizni kell a pelenkával vagy 200-500e havi nettó közé, ahol értelmes befektetések vannak?
Még egy jó tanács annak, aki pelenkaszámlával akar meggazdagodni: úgy is gazdag lehetsz, ha többet keresel, mint amennyit költesz...
Csaba, gondolom a cikket magát még nem olvastad.
A kiindulási az volt, hogy ne add el magad 30 évre csak azért, hogy kapj egy kis adóvisszatérítést.
Azt írtam le, hogy ugyanezt az összeget hogyan kapod meg máshol úgy, hogy nem leszel rab 30 évig.
azt nem tudom, hogy lehet-e olyat, hogy több önsegélyező pénztárban vagyok tag, és akkor a gyermekszületésre szánt támogatást igénybe tudom-e venni más önsegélyezőben is. Izys-ben 1.000.000.-Ft születésre, egy másikban 750.000.-Ft.
Szerintetek nincsen akadálya?
A munkanélküliségi kompenzációt saját részre értem, de azt nem hogy a család többi tagja is igénybe tudja-e venni. Tehát ha a feleségemnek is van izys-e, és én munkanélkülivé válok, és nála én vagyok a kedvezményezett, akkor ő is le tudja hívni az utolsó havi nettó fizetésem és a járadék közti különbséget?
köszi a válaszokat is előre nektek
Koszonom a valaszt
@b-csaba :
szerintem egy garantalt 10+% os befektetes ( meg ha korlatozott is a felhasznalhatosaga) nem egy rossz dolog. Meg nekem is megeri, pedig a havi megtakaritasaim vannak az altalad emlitett tartomanyban.
Meggazdagodni meg csak ugy lehet, ha kevesebbet koltesz mint amennyit keresel, de ehez meg kell az is, hogy pozitiv realhozamod legyen. Ezek segitenek ebben egy keveset:)
Egy pénztárnak csak egy kedvezményezettje lehet? Pl. ha kettőnél több gyerekem van, akkor az asszony, meg az én pénztáramba csak egy-egy gyerek fér be, a harmadiknak(negyediknek, stb.) már nem jut? Ilyenkor nyithatok több ÖP-t ugyanannál a pénztárnál, más-más kedvezményezettel, vagy csak másiknál nyithatok még egyet?
Hargi, minden rokonod minden pénztárban kedvezményezetted lehet. Nincs korlát.
Már egy jó ideje olvasom a blogot, nagyon nagyon sok hasznod dolgot találtam már itt, gratulálok hozzá. Most először kérdeznék itt, mégpedig a tagdíjjal kapcsolatban.
Értelmezésem szerint a tagdíj éves, azaz ezt az elméleti 750 eFT ot minden évben meg kell fizetnem, addig amíg tag vagyok. Azaz ha most még decemberben berakom ezt az összeget, amely után ki tudom használni a maximális 150eFT visszatérítést, akkor a következő évben is fizetési kötelezettségem keletkezik, ha csak nem lépek ki. Ez azt jelenti, hogy ott (pl Isys) meg kell fizetnem egy 4000 Ft os díjjat, plussz jövedelemadó és 27 EHO ( úgy tudom a bentlévő összeg 78% után) jól mondom?
Na szóval ez nem világos. Van két gyerek, óvodás, első osztályos kisiskolás, gyógyszerre sajnos évente sokat költünk, kihasználnánk kb emiatt 150-200 eFt ot, iskolakezdéssel, ruházkodással tanszerrel megint 200-at, összesen kb 400.
A kérdésem az lenne, hogy az évente felhasznált 400 eFt on túl, a maradék 400 valószínűleg nem esélyes, 37 évesen a nyugdíjcélú átalakítás sem ok, és minden évben be kell tolnom újabb 750-et. Vagy lehet, hogy tag maradok, nem akarom kivenni a pénzem, csak elkölteni mondjuk 2 év alatt, de újabb 750 et már nem rakok hozzá 2015 decemberében? Nyilván kivenni nem szeretném, minden évben 750 et berakni sem nagyon akarok, mert nem tudjuk elkölteni, de az állami 20% nem jönne rosszul. Bocs ha hülyeséget kérdeztem, nem vagyok benne jártas. Kösz a segítséget.
Technikailag vajon mennyire lehet egyszerű az önsegélyező pénztár egyenlegének átvezettetetése önkéntes nyugdíjszámlára?
Mi van akkor, ha ezt a lehetőséget kb. 20 év múlva megszüntetik?
Akkor hogyan tudja kivenni a pénzt az önsegélyezőből egy szülők nélküli, gyermektelen egydülálló? (alsó hangon is 18millió forintról beszélünk, ha befizetem 20 éven át az évi 750ezret és kapom a 150 adókedvezményt.)
Akkor maradna csak a gyógyszerkiváltás? Arra meg nem tervezek 18 milliót elkölteni.
Mi lehet ilyen esetben a teendő?
@aron :
A 750e az a maximum, amennyit meg erdemes betenni. A minimum az ~30e ft evente:) Az mar nem olyan sok, ugye?
Tehat megteheted azt is, hogy iden befizetsz 750e ftot, majd jovore csak 30e-t ( vagy akar barmennyit a ket osszeg kozott). Azt nem tudom, hogy mi van, ha meg a 30e ftot se fizeted be.
@katalin :
itt maximum 3 millio forintot erdemes osszeszedni. Tobbet nem, mert a lekotes utan akkor mar nem jar az adokedvezmeny. Ennyit meg nem olyan nagyon nehez elkolteni. Szerintem ha az ember odafigyel, akkor 4-5 ev alatt ertelmesen kiveheto ( foleg 60 korul, akkor mar gyogyszerbol is tobb kellhet )
@katalin Ha nem akarod folyamatosan felhasználni, akkor felesleges befizetni 30 évig 750 ezret. 2 éves lekötésre is jár 10% adókedvezmény, így ha már van 3M a számlán, éves 1,5M lekötéssel minden évben kijön a 150 ezres adókedvezmény, amiből 20 év alatt csak 6M Ft+kamatok lesz.
Ha kiszámolod ehhez még 3M befizetés sem szükséges, elég 2M:
1. év dec. 750000 befizetés
2. év jan. lekötöd a 750-et + a 150 adókedvezményt, ezzel már megvan 90e adókedvezmény a köv. évre, így a 2. évben már csak 300000 befizetés kell.
3. évben lekötöd a 300-at + 150 kedvezményt, kell még 525000 befizetés.
4. évben lekötöd az 525+150 adókedvezményt és lejár az első lekötés (750), azt is újra lekötöd. ezzel már megvan a 150es keret, idén nem kell befizetni.
5. évben is lejár 450 lekötés + 150 visszatérítés, 600-at lekötsz, kell még 450e befizetés.
6. évben lejár 1,5M, lekötöd, innentől kb. önfenntartó a rendszer
*mielőtt beleköt vki a számításba
- nem számoltam a pénztár működési ktsgével, de a hozamokkal sem, feltételeztem, hogy ez a kettő kiegyenlíti egymást.
- ha mégis több lenne a ktsg, akkor is csak párezer Ft-ről beszélünk, ami max. annyit jelent, hogy még egy kis aprót be kell fizetni némelyik évben.
- szinte biztos, hogy 20-30 évig nem fog járni ez a 150 ezres adókedvezmény, hiszen az eddigi szűk 20 évben is sokat változott a rendszer, 30% helyett már csak 20% pl. a kedvezmény. Amíg jók a feltételek érdemes pénzt befizetni, utána pedig érdemes mielőbb felélni.
Megnéztem az Izyst; arra jártam (Bajcsy 20). Közepes lakás egy bérház emeletén. (Megj: az ellentmondást a korábbi posztokban még mindig nem sikerült feloldani, hogy az ember ha nem a megtakarításait, de a havi fizetését, amit elkölt, miért ne utaltathatná egy kisebb bankban vezetett folyószámlájára; de ebbe a lakásban működő bizniszbe meg simán? Okay :()
Szóba került, hogy a nyugdíjcéllal befektetni esetleg nem fejlődő piac devizájában szeretnék (HUF), erre az egy ember a szobában, aki tudott valamit, mondta, hogy kivezetés előtt álló devizába ne fektessek (USD); a dollár két éven belül meg fog szűnni(??). Miklós, te mit szólsz ehhez? Én rögtön dobtam egy arcpálmát!
Amúgy külön tetszik a rendszerben, hogy albérleti támogatás csak tanulónak; aki nem tanuló, gondolom ne is lakjon albérletben, vagy sehol; minimum vegyen fel lakáshitelt. Az állam így nevel penzügyi tudatosságra, vagy mi.
Jenő, láttad te már az ország legnagyobb alapkezelőjét? Dolgozik ott vagy 10 ember, aki kezel talán ezer milliárd forintot. Elférnek két szobában. Mégis mire vártál? Öt emelet 300 szorgos emberrel?
Ezt a forintos kérdésedet nem is értem, lévén, a törvény határozza meg, mibe fektethetnek.
Ha te nem akarsz forintba fektetni, mi a tüdőt keresel egy önkéntes pénztárnál? Vegyél amerikai részvényeket.
Megintcsak a törvény rögzíti, mikor lehet a tanuló gyereknek albérletet elszámolni. (Ha már nem kap családi pótlékot, de tanul és még nincs 25 éves.)
Ezek után ezt a problémádat sem értem. Menj a Parlamentbe reklamálni, a törvényeket ugyanis ott hozzák.