Most, hogy kitört a vihar, amiről már régen tudtuk, hogy jönni fog, csak azt nem, hogy honnan és milyen formában fog megérkezni, sorra kapom a leveleket, amiben leírják az emberek, milyen jó, hogy felkészültek erre a viharra még akkor, amikor szépen sütött a nap.
Milyen jó a tartalék, az, hogy két egymástól független bevételi forrása van, hogy még akkor eladta a pénztemető drága autót, amíg volt rá vevő, kisebb házba költöztek és a többi.
Örömmel olvasom az ilyen leveleket, de még jobban örülnék annak, ha a többiek is olvashatnák, mert sokat lehet tanulni az ilyen esetekből.
Ezért arra kérlek, ha van kedved, írd meg te is a történetedet. Honnan hová jutottál, mikor jöttél rá, hogy nem élhetsz egyik napról a másikra, milyen nehézségeid voltak, mik voltak a sikerélményeid, amik segítettek, milyen kudarcaid voltak, mit csináltál jól és mit rosszul. Mi volt a kulcs? Költségek írása, továbbtanulás, munkahely-váltás, külföldi munka? Hogy vetted rá az élettársadat, hogy ő is ugyanígy gondolja?
írd meg a hozzászólásokban (most írhatsz egyszerre egynél több hozzászólást is). Írd úgy, hogy ne lehessen rád ismerni. (Dunántúli kisváros helyett legyen alföldi kisváros, asztalos helyett lakatos vagy ács, 34 éves helyett legyél 32 éves és a többi.)
Más: lehet, hogy csak nekem furcsa, de már kezd kicsit sok lenni a panaszkodásból. Mindenhol mindenkit meg akarnak menteni az éhenhalástól, vállalkozók zokognak, hogy mi lesz így velük, el kell mindenkit bocsátani, emberek panaszkodnak, hogy kilátástalan a helyzetük, mert elvesztették a munkájukat.
Könyörgöm, két hete tart a karantén. 14 napja. Tényleg az egész országnak elfogyott a teljes tartaléka ennyi idő alatt? Hányan fizették be már a félmilliós-egymilliós nyaralást, arra persze csak találtak valahol egy kis pénzt.
Milyen cég az, amelyiknek ennyi tartaléka sincs? Egy vállalkozó ismerős is kétségbe van esve. Nagykereskedése van, több százmilliós éves forgalom.
Mi van akkor, ha leszállítja valakinek az árut (szolgáltatást, mindegy) és az nem fizeti ki mondjuk a nyolcmilliós számlát? Tönkremegy a cége azonnal? Ha nem, akkor ugyanennyi pénzből az öt alkalmazottját is tudja hónapokon át fizetni.
Márpedig ilyen nemfizetés minden cég életében előfordul és fel is kell rá készülnie. Most nem ki nem fizetett számlára megy el a haszon, hanem az otthonmaradó alkalmazottakra. Ennyivel kisebb lesz a profit az év végén, esetleg nem megy a családja nyaralni ebben az évben külföldre.
Miért kellene azonnal lehúzni a rolót? S ha a következő két év is sovány lesz, akkor mi van? Eljött a világvége? Van, amikor mindenki térdig gázol a profitban és van, amikor szűk évek jönnek.
Miért kell pénzesőt szórni az amerikai nép közé is, csak mert az ország kétharmadának otthon kell maradnia néhány hétig? (Mindenki kap 1.200 dollárt plusz gyerekenként 500 dollárt, ha évi 70 ezer dollár alatt keres. Nehogy éhen haljon három hét alatt.)
Nem akarok senkit bántani és az is lehet, hogy két-három hónap múlva, ha elhúzódik a karantén (bár szerintem nem fog, még néhány hét és majd mindenki kötelezően szájmaszkban jár dolgozni sok tesztelés mellett), vagy beüt a valódi gazdasági válság, aminek a vírus már nem az oka lesz, csak az elindítója, akkor jogosak lehetnek majd ezek a kétségbeesett hangok.
De jelenleg nagyon nehéz megérteni őket így 2-3 hét után.
De ez csak úgy eszembe jutott. Visszatérve a tárgyra, várjuk életed történetét, hogy mi is tanuljunk belőle.
sziasztok
mi mindig takarekoskodtunk a férjemmel, mióta együtt vagyunk. kisemberek vagyunk, főállás mellett van mezőgazdasági bevételünk is! Hál istennek "nyugodtan" vészeljük át ezeket a nehéz heteket.
Anyukám mindig arra tanított: a vanból lehet eltenni.....
Pont ez jár az eszemben már napok óta. Aki mondjuk 5 éve fixen 150-et keresett és képtelen volt félretenni havi 7-8 ezer forintot (amiből most lenne 3 havi tartaléka), az valamit rosszul csinált. Ugyanez igaz a KKV-kra is, csak nyilván más számokkal. Sajnos az emberek döntő többsége képtelen közép vagy hosszútávon gondolkozni. Szerintem ez a rossz nevelés, illetve a kultúránk egyik kellemetlen hozadéka. :/
Milkós, én is pont ezen gondolkoztam: milyen vállalkozás az ahol nincs 2-4 hétnyi tartalék arra az esetre ha beüt valami? A mögöttünk lévő jó évek nem tudnak kitermelni fél év kemény időszakot? Hosszabb leszállóágban más a helyzet, de egyelőre csupán néhány nehéz hét van mögöttünk...
Én nem írom le a sztorim. Egyrészt már leírtam, másrészt szerintem csak azt látod a szemeddel, amit az eszeddel már megértettél...
Sziasztok, nincs siker sztorim, de van egy stabil anyagi hátterünk. Nagymamámtól tanulva, mindig óvatosan bántam a pénzzel és próbáltam megtakarítani. Ez azt jelenti, hogy a 8 évvel ezelőtti első 113e Ft-os fizetésemből is tettem félre. Ezt követően külföldre mentem "megváltani a világot" és közben családot alapítottunk. Jelenleg 1,2 millió forintból gazdálkodunk, ami itt kint nem túl nagy pénz, de ezzel a mentalitással tudunk gyarapodni. Amiben Miklós segített, az, hogy a már megszerzett pénzzel sokkal tudatosabban kell gazdálkodni, befektetni, még kevesebb kacatot vásárolunk, nem gondolkodom hitelben, vezetjük a kiadásainakat és a bevételeinket, de ami a legnehezebb volt a feleségemet meggyőzni, hogy ez mind jó dolog 🙂 de sikerült!
29 éves vagyok, közgazdász végzettségel - sokak által lenézett mutlikatona.
Szerencsére már az első munkahelyemen, asszisztensként is próbáltam néhány ezer forintot félretenni, (és ezt folyamatosan növelni, ahogy elkezdtem többet keresni), de amikor 2 éve rátaláltam a blogra, onnantól még komolyabban vettem az egészet.
Elkezdtem írni a költéseimet, munkahelyet váltottam, még többet tettem félre. Budapesten élek albéreletben, a párommal lakásra gyűjtünk, nulla segítséggel. Gyógyszeriparban dolgozom, így egyelőre nyugodt vagyok, a párom pedig e-kereskedelemben, ami jelenleg olyan magaslatokban van, mint soha. Ha holnap mindkettőnket kirúgnának, a tartalékokból kb. 2 évig ugyanezen az életszínvonalon élhetnénk - nyilván a lakásra félretett pénz kárára. (Ezt abból tudom, hogy írjuk a költségeinket - köszi Miklós!). Nem tudom, mit hoz a jövő, lehet nem lesz saját lakásunk - denyugodtanalszom
Feleségemmel és a 2 éves kisfiunkkal lakunk albérletben, kocsi, hitel nincs (a hiteleket 3 éve kinulláztuk, személyi kölcsön, hitelkártya, diákhitel), átlagos budapesti fizetésünk van, kb. 6-700e havonta az összbevételünk, sok a kiadásunk, albérlet, szülők segítése, megélhetés stb. 4 év alatt tettünk el nagyjából 3 millió forintot (nincs befektetve, ez a likvid tartalék), a befektetésre most kezdtünk volna el gyűjteni idén. A mostani helyzetben, vissza vannak vágva erősen a költéseink (nincs fodrász, kozmetikus, edzőterem, étterembe járás, edzőterem, bölcsi.) így ez az összeg kb. 8-10 havi megélhetésünkre elég lesz, ha mindketten elveszítenénk az állásunkat, plusz mindig is gyűjtögetős voltam, tehát állandó jelleggel van itthon 2-3 hétnyi kaja 🙂 Mi egyáltalán nem panaszkodunk, sőt, a home office és a kijárás korlátozása miatt, anyagilag havi 100-150ezerrel beljebb leszünk. folyt.
Azt hiszem, a panaszkodásra ideillik egy régi közmondás: azt a fogaskereket zsírozzák, amelyik nyikorog.
Ezért nagyon fontos, hogy az állam kire/mire költi majd a tetemes, de azért véges forrásait.
folyt.
Az én munkahelyem eléggé fontos az ország működése szempontjából (teljesen független rá a járvány), mivel szolgáltat egy alap dolgot ami majdnem minden háztartásban van 🙂 Így az én munkám nagyjából biztosított, akár életem végéig (tudom, lehet, hogy bilibe lóg a kezem, de így érzem). A feleségem állásában már nem vagyunk annyira biztosak, bár most az ő munkahelyén is van meló dögivel, még minimum 1-2 hónapig. Az egyetlen dolog amit panaszkodnék, hogy szörnyű nehéz egy 2 éves mellett home office-ozni, odafigyelni a munkára is, ő rá is, főzni egyszerre stb. De hát kemények vagyunk, megoldjuk ezt is. Kitartást mindenkinek!
Jóban kell egyszerűen lenni a történelemmel, szeretni kell és akkor nem veszíti el az ember az iránymutatást, hogy vannak sanyarúbb évek is néha. Személyes , családi történelemre is gondolok persze. Én pl. sose felejtem el honnan hova jutottak a nagyszüleim, így könnyű a túlfogyasztást bekorlátoznom.
Kicsit off leszek most de lenne egy kérdésem. Használtok Investment Trading Spreadsheet -et és ha igen akkor online engeditek a részvényárfolyamokat behúzni vagy ti írjátok? Ilyesmire gondoltam:
doughroller.net/investing/an-awesome-and-free-investment-tracking-spreadsheet/
Egyéni vállalkozó vagyok. Van 18 havi tartalékom, főleg állampapírban.
Takarékoskodtam, írtam a költéseimet, de a kulcs inkább az volt hogy annyit kerestem hogy egyszerűen nem tudtam elkölteni, utaztam évente 3-4x, jó autóm is van. Ennek ára a kemény munka volt 2007-2008, a válság idején, amikor nagyon keményen dolgoztam, mégis épp hogy megéltem, az sőt voltak napok, hogy konkrétan nem nagyon tudtam enni. A válság után "kicsit" felfutott a piacom., és én is nagy előnyben voltam a konkurenciához képest, akik szűkös időkben nem ezzel foglalkoztak. Én arra mindig figyeltem, hogy semmilyen hitelt ne vegyék fel, és ne nagyon igyak alkoholt, a családban láttam, hogy ez mikkel járhat.
Ugyanakkor most gyakorlatilag 0 a bevétel, egészen addig, míg majdnem teljesen helyre nem áll a világ.
Én mindigis relatíve gazdag voltam, szüleimtől kaptam és örököltem egy elég komoly vagyont. Kiszámolónak is köszönhetően mindezt csak tovább növeltem körülbelül az utóbbi 10 évben mindig többet kerestem mint költöttem. Építettem egy új családi házat is. Tavaly lett kész.
Nem akartam tartalék nélkül maradni, ezért a végére durván lefaragtam a költségeket: feleségemnek megtiltottam a drágább burkolatokat, csillárokat nem szereltünk fel, csak foglalatba körtét, stb. Most tavaszra terveztem az automata locsolórendszer kiépítését. Akár meg is csináltathatnám, de egyelőre a vírus miatt még óvatosabbra veszem a költségvetésünket, és nélkülözhető dolgokra nem költünk. Áldom az előrelátásomat, mert hiába vagyok vagyonos, pont most a legtöbb dologból rosszul tudnék csak kiszállni, úgyhogy jó hogy van KP tartalékunk is.
Szerintem akik sirnak, azoknak is van boven tartaleka, csak baromira nem esik jol tobb ev megtakaritasat hipp-hopp felelni. A mi beveteleink szo szerint nullara estek, harom vallalkozas, mindharom kuka jelenleg. Havonta annyit fogunk felelni meg meghuzott nadragszijjal is, amennyit harom honap alatt sporolunk meg altalaban. Nem jo ebbe belegondolni, foleg ugy, hogy meg azt sem tudja az ember meddig tart. Igazabol ez a bizonytalansag a legrosszabb.
31 éves fővárosi informatikus, egyenlítő (lakás) hitellel, amihez folyamatosan gyűjtöttem a tőkét hogy előtörlesszen havonta / megfelelő mértékűre hízva pedig előtörlesszen. Jelenleg a havi átlegjövedelmem tízszerese, ha össze kéne húzni a nadrágszíjat (tehát csak a kötelező költségekre szűkíteném a büdzsét), szerintem ~másfél évig tartana míg teljesen felélem.
De, informatikusként itthonról is tudok dolgozni, most megállás nélkül. Sokkal kevésbé válogatok az ajánlatok és a lehetőségek között, érződik hogy az új helyzet mindenkit kihívás elé állít, ezért most nem mondok annyira könnyen nemet a túlórára felkéréseknek - így áldom az eget, még talán picit növekedni is fog a bevételem, legalábbis rövidtávon. Nem mintha bárhová is mennék a hétvégén...
A cégem megrendelői köre várhatóan nem fog csődbe menni, úgyhogy a vállalkozásom talpon fog maradni. Ha mégis csődbe mennének, vagy felmondanák a szerződésünket, akkor küzdeni kellene, hogy találjak legalább annyi melót az embereknek, hogy ne kelljen elengednem őket. Együtt tudok érezni azokkal akik így jártak. Ha esetleg én is bukok, akkor kihasználom a lehetőséget és pihenek egy nagyobbat: régóta készülök a sabbatical évemre, csak valahogy sosincs lehetőség rá.
Van olyan üzletem, aminek autóipari megrendelője van, és ráadásul mostanra érett volna be, hogy igazán nyereséges legyen. Na, ezeken félek hogy veszíteni fogok most. De szerencsére ez még önmagában nem renget meg.
nekem hala az egnek engedik a tavmunkat.
eltenni meg a hangya is csak nyaron tudott, nem telen.
Családi problémák miatt fiatalon kallódtam. Kb 15 éve megkomolyodtam, elmentem ügyfélszolgâlatra dolgozni. Pár év alatt átmentem az értékesîtésre, a kezdô 80k fizetésem felugrott 4-500 k-ra nettò. Örültem az elsô években ha pár apezret megtakarîtottam, de félre tettem 6 havi kiadást azért. Mindig is szerettem megtakarîtani, örültem hogy az internet segîtségével rátaláltM erre a hiteles forrásra. Jelenleg 40M megtakarîtásom van, fele elmûlt évek öröksége sajnos.... nem költöttem fölösleges, nem vettem drâga autòt és utazást a pénzembôl. Folyamatosan képzem magam letettem egy közép fok angolt. 40 körül járok.
Párommal ketten havi 800e-t keresünk és két gyerkőcöt nevelgetünk belőle. A csaldunknak hála volt egy induló lakásunk, így nincs hitelünk a költözés után sem. Van egy 10 éves kombink, amit most terveztem lecserélni. A válság miatt ezt egy kicsit elhalasztottam és ahogy látom esnek a használt autó árak, uh kivárok, lehet 2-3 évvel fiatalabbat is vehetek ugyanabból a pénzből és a sajátomat elég lesz a válság után eladni, mert van 5 évnyi tartalékunk állampapírban. A kiszámolós személyes tanácsadásnak hála sikerült a bevételeinket növelni és megerősített bennünkt a minimalizált/racionalizált kiadások szükségességét. Köszi kiszámoló!
30 éves vállalkozók vagyunk a párommal együtt. Több szektorban dolgozunk, ezek mind lenullázódtak egy pillanat alatt: Rendezvényszervezés, vendéglátás.
Viszont az előző 5 évben akkora felfutás volt, akkora bevételnövekedés, hogy ösztönösen láttuk azt, hogy ez nem fog örökké tartani. A legjobb hónapokban 2-2,5 millióval is nőtt a családi kassza. Mindig is alacsony költségekkel dolgoztunk, nem béreltünk irodát a Deáknál és nem volt csocsó asztalunk sem babzsák fotelekkel. Itthonról, kávézókból dolgozunk, saját vagy projektüzletekben meetingelünk.
Bő 1 éve képzem magam befektetések tekintetében, így jelenleg biztonságosan (jelenleg biztonságosnak tűnő :)) helyen vannak a befektetéseink és van annyi szabadon elérhető pénzünk is, hogy akár a teljes évet kényelmesen eltöltsük itthon - persze a kiadások minimalizálása volt az azonnali reakciónk, amikor elérkeztek az első jelek.
Azzal, hogy két hete be vagyunk zárva a saját otthonunkba, értelemszerűen azzal is jár, hogy egy csomó nem feltétlenül létfontosságú, de fixnek tekinhető kiadásunk megszűnik.
A mi példánkat alapul véve (30, irodai dolgozó házaspár, home officeban dolgozva két hete) a havi BKK-bérleten találtunk 19000 forintot. Tankolni sem kell a kocsiba, mert legfeljebb is csak bevásárolni megyünk el, újabb 15000 forint. Szórakozóhelyekre sem tudunk járni, ezeken újabb 30-40 ezer forintot spórolhatunk. A plázák is bezártak, nem tudjuk elszórni a pénzt pl. ruhákra, újabb 15-20 ezer forint. Összesen máris 80-100 ezer forintnál tartunk havi szinten, és szerintem nem is vettem végig mindent
3 eve olvasom a kiszamolot, azota irom a kiadasaimat is.
Friss hazaskent akkor nagyon nagy segitseg volt, mert otthonrol semmi pénzügyi tudatosságot nem hoztam.
Azota onkepzes, 2 vallakozas es takarekosdodas eredmenyekepp nem ijedtunk meg a jelenlegi helyzet miatt, babaval kiegeszulve sem. Bar ma visszaneve sokszor szorgos tucsok eletet eltunk. Nem igy folytatjuk.
Kenyelmetlen, de nem kibírhatatlan.
Ezuton is koszonjuk Miklos a munkadat, sokunknak nagyon nagy segitseg a tudas, informacio amit kapunk toled.
Legutobb volt egy cikk, hogy meg tudnak-e az emberek elni a jelenlegi beveteluk 60%-bol. Meg 🙂
Nekem nemzetgazdasági átlagfizetésem van, ami itt kicsinek számít, de én elvagyok vele, és szerencsémre a munkahelyemet sem fenyegi megszűnés (jellegénél fogva), valamint bő egy évre elegendő pénztartalékom is van.
De ehhez kellett a Kiszámolótól tanult tudatosság: amikor 2011-ben megvettem első és jelenlegi lakásomat, minden megtakarításomat lenulláztam, és a sokféle törlesztő mellett épp csak kajára és rezsire tellett. Szerencsére épp akkoriban indult ez az oldal, elkezdtem Excelben vezetni a kiadásaimat, és ennek a tudatosságnak köszönhetően sokkal hamarabb kifizettem a lakáshitelemet, utána még egy lakáskölcsönt (6 és 3 milka), költöttem már felújításra is, és ezek után van most likvid tartalékban 1 millió kápé és 1 millió MÁP+.
Nem likvid tartalékként csak manyup és önyup, összesen 8 milla, bár ennek értéke ki tudja mennyit zsugorodik most.
Summa summárum: köszönöm Miklós! 🙂
Fővárosi húszas éveiben járó informatikus vagyok; néhány éve dolgozok az iparban és mivel szerencsés vagyok a szakmaválasztásomban (noha nekem ez a hivatásom is, nem a pénzért csinálom) ezért többet keresek mint amennyit el kell költenem. Kb 1 éve követem az oldalt, és ismerősöm aki az oldalt is ajánlotta megmutatta hogy létezik állampapír, és ellátott tanácsokkal; szóval elmentem és beraktam az összes pénzem állampapírba (az akkor 2 millió volt), azóta 1-2 havonta berakom a felesleget. Jelenleg 7 millió környékén tartok, és évente kb 4 millióval nő a megtakarításom aminek nagyon örülök. Arra törekszem hogy minél kevesebbet költsek (nincs pl autóm), hogy 5-10 év takarékoskodás után már elég durvát fizessen az állampapír kamata is. Úgy hiszem hogy 40-50 éves koromra annyi pénzem lesz aminek csak a kamatjából is megélek majd.
Két évvel ezelőtt, Kiszámolót olvasva jöttem rá, hogy érdemes takarékoskodni.
Sem az én, sem pedig a párom családjában nem volt ez igazán szokás.
Mivel én keresem meg a bevételeink 2/3-át, párom pedig az 1/3-át, úgy döntöttem, hogy a fizetésem felét félre fogjuk tenni inflációkövető állampapírba. Évente egyszer vásárolok.
Érdekes módon, azóta sem élünk rosszabbul.
Amikor ezt elhatároztam, a párom nem volt túl lelkes (enyhén szólva) 🙂 de azóta kezdi belátni, hogy van értelme takarékoskodni.
Banki takarékszámlán tartunk még egy 6-7 százezres összeget, tudom értelmetlen de páromat ez megnyugtatja. Ne mindenben az én akaratom érvényesüljön. 🙂
Miklósnak hála nincsenek nyugtalan éjszakáink a bizonytalan helyzet miatt.
2008-ban kezdtem el dolgozni, mindig tettem félre a fizetésemből, akkor is amikor 100000 nettó volt. A családtól 0, azaz nulla anyagi támogatást kaptam az önálló egzisztencia felépítéséhez. Feleségemmel 2016-ban még normális ingatlanárak mellett, jó időben de már alacsony kamattal tudtunk lakáshitelt felvenni. A hitelt kiválasztásánál és a havi költségvetés tervezésénél sokat olvastam az oldalt, köszönöm a jó tanácsokat. Munkámból kifolyólag rendszeres a bónusz, ezekre mindig úgy tekintettem mintha nem is lenne, mindig félretettem, csak az elsőt költöttem el amiből kifizettem egy összegben a diákhitelemet. Tavaly majd mindent MÁP+-ba fektettünk. Három lakástakarékot fizetünk, plusz a gyerek után a Babakötvénybe mindig befizetem amit családi pótlékként kapunk. A gazdasági recesszió munkánkat nem érint. Utazás az elmúlt években mindig belföldön, lehetőleg a cafeteria terhére történt.
Hitesd el magaddal, hogy megtakaritani jo, es erezz emiatt buszkeseget. Tanuld meg emiatt is tisztelni magad. Ismerd fel, hogy a pillanatnak eles infantilis dolog.
Mindent a sajat lehetosegeidhez merj. Nem szabad mindig felfele nezni, bele tudsz rokkanni az allando minden-hajszolasba. Es majd mindig tobb es tobb kell, sosem lesz vege, ismerd fel ezt is. Ezert tanulj meg megelegedni is magaddal.
Hamar raunsz, hozzaszoksz a multbeli vagyaidhoz? Nem vagy egyedul. Minel gyorsabban raebredsz arra, hogy nem feltetlenul azt akarod, amire eppen vagysz, annal biztosabb a kiegyensulyozottabb elet.
Én mióta ezt a blogot olvasom, azóta van két gyerekem. Úgyhogy kösz, Miki! 🙂
Vicc, veri fáni 🙂
Mivel én a nem-informatikus kisebbséghez tartozom itt, az én fizetésem nem szállt az egekbe. Viszont korrektül, bőven az átlag fölött keresek, és imádom a munkámat.
Nem utolsósorban: áprilisban biztosan nem fogok tudni dolgozni, viszont egy fityinggel sem lesz kevesebb a pénzem. A főnököm elintézte.
Tehát, mivel a fizetésem felülről korlátos, és a maradék szabadidőm fontos nekem, a meglévő pénzemre kellett minél nagyobb hozamot elérnem. Ezért aztán ebbe az irányba mentem, rengeteget tanultam róla. Leginkább tőzsde-témában. Mostanra olyan rendszert alakítottam ki, amivel magabiztosan nézek szembe ezzel a helyzettel is. Soha nem nézegetek 30-40% mínuszt semmilyen pozíción, mert nem engedem meg, hogy elmenjen addig. Nem félek a kisebb veszteségeket realizálni, mert tudom, hogy többet fogok visszahozni már középtávon is. Igen, létezik ilyen kereskedési rendszer, nem utópia.
Kb indulása ótta olvasom a blogot, és amkoriban kezdtem el dolgozni jelenlegi munkahelyemen, és az elejétől fogva igyekeztem tartani magam az itt olvasottakhoz, nem lettek millióim eltéve de arra elég hogy kihúzzam 1-2évig is ha kell munka nélkül, vagy tudjak új valamibe kezdeni ha esetleg a jelenlegi (autógyári) munkám megszűnne. Jelenleg még jól is esik a pihenés meg a sok szabadidő
Középvezetőként dolgozom multinál autóiparban. Feleségem otthon első gyerekkel és úton a második. Mindig írtuk a kiadásainkat és minden hónapban félre teszünk.
2-3 héten belül érkezik a kistestvér. Beszéltünk kórházzal, nővérrel, orvossal és arra jutottunk, hogy az állami kórház (amit kineveztek járványkórháznak) nem elég biztonságos (nincs nővér) úgy, hogy én ott se tudok mellette lenni.
Ezért leszerződtünk egy magán kórházzal. kb 1M Ft lesz a vége, de jelen helyzetben még a dupláját is megéri az a biztonság érzet amit a megtakarításaink adnak.
Emellett a váratlan kiadás mellet is még van annyi tartalékunk, hogy 8-9 hónapig nem kell különösebben spórolnunk, ha az autóipar elhasal (amit kétlek, ismerve az elmúlt pár év számait)
Ui.: Mo-on jelenleg van ~400 fertőző és kb 100 beteg. Mi terheli túl a kórházakat és a kórházi dolgozókat? Mert az biztos, hogy jelenleg nem a korona...
Mivel szenvedtem a BSC tanulmányaimmal és töredék fél éveim voltak. Illetve adódott egy lehetőség bő 3 évvel ezelőtt elkezdtem dolgozni diákmunkában szerszámraktárosként. Először csak havi 60-80e vittem haza, nyáron meg 150-170e-t. Másfél évig csináltam ezt a pozíciót. Közben felfigyeltek rám mert szorgalmasan csináltam a munkámat és törekedtem a jóra. Azután különböző személyi mozgások és igény miatt lehetőséget adtak az adott részleg termeléstervezőjeként 280e netto. Ezt csinálom már két éve. Középvezetői pozíció, egy elég béna cégnél, de a volumen elég nagy. Nagyon meg vannak a munkámmal elégedve, de egyelőre csak ígéreteket kaptam fizetés/pozíció. Idén fogom befejezni a Gépészmérnök BSC-t. Mostmár más munkaadó után néztem , de minden be lett most fagyasztva, fránya autóipar. Ha minden szakad van 5millió tartalék + visszamegyek méhészkedni vagy traktorozni, de ha nem muszáj akkor nem.
Én a múlt években havi 400-500 at kerestem de úgy éltem mint aki 150 et keres. Az asszony keresett 200 at abból félretett 70 et. Hitel nincs, rezsi kicsi mert panelban lakunk. Anyagi gond már csak nem lesz, a lényeg hogy EGÉSZSÉG legyen ! 🙂
Semmi sem változott az életemben. Járok dolgozni (amíg végre nem engedik meg a HO-t), félreteszem a fizetésem legalább felét, mint eddig.
Ha esetleg leépítenek a mostani cégnél, keresek másik munkát.
Miklós, a bejegyzés második részével nem tudok egyet érteni csak részben. A mi cégünk nagyker, souvenirekkel foglalkozik. 2 hete bezártunk és az utolsók között fogunk újra munkába állni.
A gond nem az, hogy kibírunk -e 3-6 vagy 12 hónapot 0 bevétellel, hanem hogy a legrosszabbra kell készüljünk, mert nem tudni mi lesz. Más is így kalkulál. A lejárt számláinkat egy vevőnk sem fizeti hetek óta. Ezért van annyi panasz (a túlköltekező, pengeélen táncolókon túl persze). Mi egyelőre nem küldünk el senkit és nem is számítunk segítségre a kormánytól. Ha mégis lesz és esetleg a nyár végére helyre állunk kicsit, akkor meg majd örülünk.
Hála Istennek nekünk van elég megtakarításunk, ki tudjuk húzni ezt a nehéz időszakot.
Egyébként azon gondolkodtam a napokban, hogyha minden magánszemélynek és minden cégnek lenne elég megtakarítása, akkor hiába jönnek válságok, nem kellenének állami mentőcsomagok (vagy csak sokkal kisebb méretűek), hiszen akkor annyi történne, hogy leáll ugyan a gazdaság, de mindenki elkezdi felélni a vésztartalékát, senki nem megy csődbe, aztán megy minden tovább, állami mentőöv nélkül is. Persze ez utópisztikus, de elvileg megvalósítható lenne. Pl. olvastam interjút a WizzAir vezetőjével, azt mondja nekik van elég pénzük, nem kell nekik állami mentőöv, mint más légitársaságoknak, ez példás szerintem!
Miklós, egyébként miért szünetel most a tanácsadás? Miért nem vállalsz online (pl. Skype-on) keresztül tanácsadást?
Bence, örülök kicsit a szünetnek.
Szegényem és szerényen élő családba születtem és a 3 testvérem is. Sose vesztettük el a józanságunakt és mindig tartalékoltunk. Albérlőként a kezdő fizetés 60%-át fizettem egy szobáért és emlékszem, hogy egész nyáron egyetlen fagylaltot sem mertem venni. Aztán lassanként 3 forrásból szereztem jövedelmet (este és fél éjszaka a +2), nyelveket tanultam, lassan gyarapodtam és előre jutottam. A 2010-es fidesz-győzelem után azonnal elfogadtam egy külföldi ajánlatot (nem ajándék volt, komoly felvételisorozat árán), azóta rendes jövedelmem van, meglehetős megtakarítással. Remélem, elegendő lesz. Ha nem, újrakezdjük.
Én most azt csinálom, hogy nyitottam egy TBSz-t. Élek a hitelmoratóriummal, a nem hiteltörlesztésre költött pénzt a tbsz-re utalom. Van is és várhatóan lesz is munkám (programozás, bankszektor). A kiadásaim most várhatóan csökkennek ezekben a hónapokban. Így év végig összegyűjtök a tbsz-en egy várhatóan 3 millió ft körüli összeget. Ezzel a pénzzel nem kezdek semmit egy ideig. Vagy csak állampapírt veszek rajta, mert arra számítok, hogy a tőzsde egy ideig még lejtmenetben lesz. Így ha megszorulnék a következő években, a tbsz-es számlám gyakorlatilag sima bankszámlaként tud viselkedni, amiről bármikor kivehetem a pénzt. De ha nem kell "feltörnöm" a számlát, akkor amint majd úgy érzem, hogy nem várok további jelentős süllyedést, elkezdek fokozatosan beszállni a tőzsdére. Így ha a tőzsdei helyzet úgy hozza, már 6 év múlva lehet rajta adómentesen kivehető hozamom.
Kiszámolónak hála egyetemista létemre van szűk 3 millió forint saját magam által összeszedett megtakarításom. 25 éves vagyok és Szegeden tanulok, nemsoká végzek. Nálam a nagy trükk annyi volt, hogy találtam egy remek angliai munkalehetőséget, ahová kimentem egyszer fél évig dolgozni és azóta is kijárok nyaranta.
Nem is a pénz összeszedésének módja különleges, inkább az, hogy meg bírtam tartani. A családom eléggé pénzszórós, ahogy a barátaim és ismerőseim egy jelentős része is. Albérletet is fizetve havi 130-150 ezer forintot költök jelenleg és ennyivel számolva 1,5-2 évig megélnék akkor is ha nem csinálnék semmit sem. Pedig az elején pár éve nagyon égette a zsebem a pénz, hogy el kéne verni hülyeségekre. Nyaralásra, kocsira, hogy egyedül béreljek egy albérletet, stb. De ez miatt hogy ezeket megálltam és megváltoztattam a gondolkodásom, most nagyon nyugodt vagyok a jövőmmel kapcsolatban
Üdv,
Egyetem után hónapról hónapra éltem, fizetés előtt egy héttel már üres volt a számla.
Később normalizálódott.. bár az évi 10% fizetésemelés meglett (előléptetés, senioritás, különböző cégek), inkább elbuliztam, mint félretettem.
32 éves korom óta már az előző évi fizetésnek megfelelően költök.
A kb 90%-ból megy a gazdálkodás: a gyűjtés új lakásra, autóra, kacatokra, befektetésre..., és persze igény szerinti további takarékosság (szinten kb 10%). A ket év közti diffi csak és kizárólag veszhelyzeti pénz, csak vészhelyzetben mozgatható.
Így most 5 év után 1 évig el tudnék élni munka nélkül, és nem kellene elfogadni nem tetsző munkát.
Sziasztok,
Egyetemista vagyok, voltam egy előadásodon kb. 1 éve Miklós, azóta sokkal jobban figyelek, teszek állampapírba.
Viszont diákfizuból 1 év alatt gondolhatjátok, hogy nem egy vagyon gyűlt össze, konkrétan 500k likvid, a többi önyp.
Nem kellett még hozzányúlni, mert pillanatnyilag van munkám multinál, ami végezhető Ho-ban. Még nem mutatja semmi a jelét, hogy lenne elküldés, de azért persze para.
Úgyhogy így 5 hónapig tudok meglenni, annál tovább ha tart akkor nem leszek túl nyugodt.
Egy másik érdekes szempont: munkahelyen évek óta hisztéria volt, hogy home office-t akarnak az emberek.
Most megérkezett kötelezően a home office, és felfoghatatlan, még nagyobb hisztéria lett belőle, hogy nem is fekszik annyira.
A 19 évnyi tartalék leolvadt 18-ra (kb. 3 évnyivel voltam ezek szerint a tőzsdének kitéve), de kevesebbet költünk. Legalább kipróbáljuk, mennyi a minimum - sőt még ennél kevesebb is lehet, mert most azért a lehetőségekhez képest gyorsan intézem a heti Tescos bevásárlás, meg egyféle pesto van, és nem megyek el az aldiba az olcsóért.
Úgyhogy lehet kiderül a 18 az 27:-) Mondjuk a víz-villany több lesz, ezt majd kikalkulálom 1-én, hogy kb. mennyivel.
Én állásom sztem nincs veszélyben (kereset a megélhetés 1,5x-e), feleségemé eddig is abban volt, de nem kell aggódni a fentiek miatt, meg az csak a megélhetésünk fele.
Sajnos a hobbi=másodállás=visszavonulás utáni munka az az élő formájában behalt, mert sok ember egy helyen összegyűlését igényli, online formájában meg itt féllegális - ez eddig évente termelt 1,8 hónapnyi megélhetést átlagosan.
folyt.
52 éves vagyok, jó pár éve takarékoskodok, hogy majd a nyugdíjas éveimre is legyen.
Részvények, állampapír, arany, ingatlan, lakástakarék, két nyugdíjpénztár, de még az utált nyugdíj biztosítás is.
Aztán lehet én csináltam rosszul. Talán a jövő hónapban elvisz a korona, ebben a korban, magas vérnyomással nem lehetetlen.
Inkább lettem volna tücsök.
folyt.
Ez a hobbi majd lesz, ha elmúlik a helyzet.
A másik hobbi volt a hitelkártya visszatérítés kicsiben (<1 hónap/év, pláne a tavalyi változások óta), most ez szünetel, mert az menjen most pár ezerért a csekkautomatához, akinek két anyja van. Ez hosszú távon úgyis halott dolog.
Nyilván az inflációt most nem lehet kiszámítani, de ettől eltekintve nem igazán félek, van, ami nem forintban van, van, ami állampapírban, van, ami tőzsdei etf-ben, volt ingatlan alapban is, de az már cash, ami így 30% az egészből, van abszolút hozamúban is. Hitel nulla, van egy örökölt lakás a gyereknek.
Egy kérdés:
index.hu/gazdasag/2020/03/27/kozgazdaszok_kerik_a_kormanyt_hogy_lepjen_kicsit_gyorsabban/
Erről mit gondoltok? Vö. Miklós soraival. Tényleg ez a közgazdász szakma krémjének a tudása, hogy "k. sok pénzt adjunk mindenkinek, de gyorsan"? Tudom, sarkítok, de nem sokkal több ez.
Ketten élünk két kisgyerekkel, a havi össz bevételünk cca 850e Ft.
(Mindketten alkalmazottak vagyunk.)
Van egy 30-35 milliós lakásunk, és egy viszonylag új autónk.
50M Ft megtakarításunk van, családi házat szerettünk volna venni belőle, de az most halasztódik.
A megtakarításunk rizikós részét (részvények, részvény alapú bef. alapok, kötvényalapok) a vihar előtt eladtam, most nagyrészt számlán van (HUF, USD), illetve kb. egy 10-es aranyban.
B2B vállalkozásom van több mint 20 éve, ügyfeleink 100%-ban turizmusból élnek, így valamilyen szinten mi is. Egyelőre 10% körüli szerződés felmondást tapasztaltunk és duplájára nőtt a kintlévőségünk, de simán el tudok képzelni 50%-os visszaesést is. Erős költségcsökkentésbe kezdtünk, ez sajnos a munkaerőnk 1/3-át érinti...
Kétesélyes hogy a cégünk túléli-e: ha lesz kormányzati segítség és/vagy 4 hónapnál nem tart tovább a járvány akkor túléljük, de csak a privát vagyonunk bevonásával. Ennél hosszabb idő esetén azonban hagyjuk veszni a céget, nem fogjuk 20 év megtakarításait a cégünk fennmaradására költeni. Inkább kezdünk vmi újat ha normalizálódik a világ.
Párommal mindig is jól kerestünk és (a bevételeinkhez képest) takarékosan éltünk így most a saját házunkon kívül van 4 bérlakásunk és 30M banki megtakarításunk - nem aggódunk a jövő miatt. Ha kell húzunk kicsit a nadrágszíjon.
Én és Párom Takarékosan de jól élünk/éltünk. Mindig is volt spórolt pénz. Most a válság miatt van befektetés ami egyenlőre bukóban van. Mivel mindketten a vendéglátásban dolgoztunk ezért most bevételünk semmi, és munka nélkül vagyunk és szerintem leszünk vagy 3-6 hónapig. Igaz akár 1-2 évet is áttudnánk vészelni, de nem akarunk mindent felélni. Most több idő jut itthon a családra, 🙂 mert csak párom édesapja dolgozik. (itt is ott is mindenki testvérek szülők stb munkanélkül lett az elmúlt 2 hétben). Pánikolni nem fogunk. Párom befejezi a jogosítványt(amint lesz ismét oktatás) , én szakmát tanulok közben és utána is. (karatén alatt sok szabadidővel 🙂 ).
Sokat olvasok, és sokat angolozom. Ha nem lesz munka 3-6 hónapig igyekszem értelmessen kihasználni, meg aztán a német mellé jól jön még egy nyelv 🙂
Én lassan az 5. X-et taposom. A 70-es, 80-as években nagyon szegények voltunk - olajkályha, udvari wc...-, így belém nevelődött a spórolás (szóval nem a blog hatására lettem ilyen, hanem valszeg a gyerekkori körülmények hozták).
Érettségi után dolgozni kellett, fősulit csak később, munka mellett végeztem el. Bolti eladóként kezdtem, majd végigjárva a ranglétrát, középvezetői pozíciókban dolgoztam. Ami fontos, h hiába nőtt folyamatosan jelentősen a bevétel, a kiadásokkal nagyon óvatosan bántam. Megvettem mindent, ami kellett, de semmi fölös luxus, ami most is így van.Pl. az edzőteremben szinte mindenki márkás pólóban, cipőben van, nekem jó a 800Ft-os kíni póló is, célnak megfelel, a súlyzórúd úgyis szétszedi 2 hónap alatt.Van egy 20 éves Toyotám, de minek vegyek újat, ha ebbe is csak a benzint kell tankolni, jav. ktg. meg kb csak az olajcsere, és elvisz A-ból B-be, mint a 10 millás BMW.
Arra leszek kiváncsi, hogy akik eddig koppanásig elköltötték a fizetésüket, most home officeban mire fognak költeni. Feleségemmel itthonról dolgozunk, főzünk minden második nap.e havi költésünk kb. 100.000
Danhadnagy, ott a net, most kihagyhatatlan akciókkal. 🙂
folyt. A lényeg: a mentalitásom miatt mindig spóroltam, és a pénzt befektettem a tőzsdén. Már a 90-es években 3x-oztam ezzel a pénzem, amiből vettem egy panelt hitelmentesen.Utána irány amerika, USA tőzsde, mellette meló. Panelt lecseréltem családi házra, mikor hitel nélkül megtehettem.Aztán még a vírus előtt elvesztettem a munkám, de semmi gáz, nem 6 havi tartalék van a számlán.És mivel a krach full hosszú kv-ben ért, most - bocs mindenkitől- várom, h minél jobban fájjon, és olcsón vissza tudjak szállni rv- ekbe.Tudom, mocskos spekuláns:)))