Nem tudom eldönteni, jó-e ez a pdf amit mellékeltél. Némelyik pénztárnak van 6 portfóliója is, és a díj összértéke sem mindegy, hogy melyik befizetési sávban nézed. Mindenesetre érdemes megvizsgálni, hogy mennyi fizetek érte most, és mennyibe kerülne az átlag tekintetében legolcsóbban esetében.
Amúgy át lehet vinni a megtakarított összeget másik pénztárhoz vagy jól lehúznak azért is?

Elég gyászos a lista. Nekem úgy tűnik, hogy mindenki (a nyugdíjpénztárak kívételével) jobban járna, ha beszántanák az egészet, és inkább "egyszerű", low cost szolgáltatónál választanának az emberek költséghatékony befektetést (befalap, kötvény, etf stb formájában).

@rosen "A díjak folyamatos csökkenése is mutatja, hogy az ÖNYP egy nagyon jó termék."

Miért is? Low cost ETF-ekkel és jól megválasztott, komoly cégeknél tartott portfólió esetén a töredéke a költség, mint a táblázatban. Vagy elnézek valamit? Azért. mert korábban még nagyobbak voltak a költségek, még nem jelenti azt, hogy ez egy jó termék.

Állami támogatás az más dolog, a többi adófizető kárára.

Van-e valami hír arról az új nyugdíjmegtakarításról, aminek bevezetését a kormányszóvivő tavaly említette meg? Talán állami nyugdíjkötvény néven emlegették. Azóta nem történt semmi az ügyben?

"A díjak folyamatos csökkenése is mutatja, hogy az ÖNYP egy nagyon jó termék."

1. A díjak folyamatosan emelkedtek.
300Mrd 1,66%-a jóval kevesebb, mint 1400 Mrd 0,76%-a.

2. Ráadásul egy termék díjváltozása önmagában semennyire nem mutatja a termék jóságát. Valaminek csökkenhet a díja pont azért mert szar a termék és az eredeti árért senkinek sem kell. De csökkenhet azért, mert jó a termék és sokan veszik, így már olcsóbb előállítani. Csökkenhet azért, mert a termék olyan jellegű, hogy kimegy a divatból, vagy gyorsan elavuló technológia. Bármi lehet, semmit nem mutatna egy árcsökkenés önmagában.

A TKM mutató a nyugdíjbiztosítóknál sem volt jó semmire. Egy széles range-et adnak meg általában, és nemcsak a mögöttes alapok díjkülönbségei miatt, hanem mert a TKM pl. 25e Ft-os havi befizetésre kalkulál. A díjaknak pedig van általában fix része is, vagy sávosak, stb., így egy 100e Ft-os havidíj TKM-je teljesen más lehet, mint a 25e Ft-ra kalkulált.
Az is lehet, hogy a biztosító pont a TKM-ben megadott összegekre optimalizál...
A másik, hogy gondolom ezek az aktuális feltételeket mutatják, lehet, hogy a tiéd más díjakkal működik.
Vagyis nem lehet megúszni a számolást, és számomra semmilyen használható információt nem nyújtott a megadott TKM, amikor ez érdekelt anno.
Új szerződéseknél amúgy is könnyű a válasz: egyik se éri meg, köss NYESZ-t inkább, ne a TKM-et nézegesd. Akinek meg régi van, az a hajára kenheti, ha számolgatná, mennyire nem éri meg fenntartani.

Spurdisznó: "komoly cégeknél tartott portfólió esetén"

Azért ezen besírtam. A General Electric 2005-ben piaci értéke alapján a világ legnagyobb vállalata volt, ma már töredékére zsugorodott, emiatt ki is rúgták a Dow indexből.

Spurdisznó: a GE-vel csak arra reflektáltam, hogy komoly cég alatt mégis mit kell érteni.

Én a magyar nyugdíjra megtakarítók nézőpontjából vizsgálom az alternatívákat, és nálam az ÖNYP nyer. Egyszerű és érthető a használata (havonta elutalsz X összeget és kész), ha jól választasz pénztárat akkor minimális a költsége, adómentes és jár adóvisszatérítés utána.

Azon én is elgondolkodtam, hogy az indirekt költségek benne vannak-e a bruttó-nettó különbségben. Ha nincs, akkor az nyilván kockázat, hogy egy befalap költségén folyik el a pénz, ami rejtve marad (persze a hosszú távú alacsonyabb hozamból gyanús lehet a dolog).

@vag szerintem lenyegtelen, ha felemelik, ha egyszer elerem, vagy amig orokolheto. Nyilvan nem csak ilyenekben tartjuk a nyugdijmegtakaritast. Ehhez a reszhez nem ferek hozza azonnal, na bumm. Ha meg lenyulnak ezt is, az akkora pofatlan lopas, hogy akkor remelem tenyleg kimegy a bamba nep az utcara, es elzavarja a rezsimet. En megyek.

VAG: a nyugdíj megtakarításnak pont az a lényege, hogy ne tudj hozzányúlni. Ez nem vésztartalék, úgy semmi értelme nem lenne.

Pont ez az egyik előnye, hogy az adózás (és az SZJA visszafizetés) miatt fáj, ha feléled, emiatt nem nyúl hozzá a megtakarító.

@rosen
Bár az önyup pont kivehető a nyugdíjkorhatártól függetlenül is adómentesen (10 év után a hozam, 20 év után a tőke is), mondjuk ki tudja mikor változtatnak, de a nyugdíjkorhatárhoz kötött megtakarítások problémásak, mivel az nem feltétlenül esik egybe azzal, amikor már nem tudsz dolgozni, vagy csak sokkal kevesebbért.

@zoli
Szép eredmények. Igaz, tavaly év végén volt egy nagy korrekció, tehát pont az aljától nézzük, és a 2018-as eredmény meg nulla közeli volt, de örüljünk a Manyup-ok emelkedésének (8.6%-10% év eleje óta nem rossz, igaz ebben a forint gyengülés is benne van, hiszen külföldi papírokat is tartanak)

@beszamolo

Pont ezt csináljuk. Nem akarjuk az egekig növelni az önyp kitettségünket, befizetjük az szja miatti maximumot, és 3 évente kivesszük a teljes hozamot. Ilyenkor néhány nap múlva visszautaljuk az adott évi befizetésbe egy részét.

@zsolt Semmilyen megtakarítási formában ne legyen aktív alap, ez olyannyira alapvetés a pénzügyileg tudatos emberekben (pl. a blog olvasóinak EGY RÉSZE), mint az, hogy 1+1=2. A befektetési alapok nem a hozamod maximalizálására törekszenek, hanem a saját jutalékuk maximalizálására, tehát ellened dolgoznak, magas költséggel. Soha ne tedd a pénzed aktívan kezelt befektetési alapba.

Jutalék helyett a hozam után kapjon prémiumot az alapkezelő vagy a pénzintézet munkatársa, aki figyelné az alapokat, így a több évtizedre befizető ügyfelek is pénzüknél maradnának...

@Zsolt, @ritkan_szolok_hozza
Az aktív alapok alapkezelői díjat és általában 20% sikerdíjat kérnek.

Szerintem ez így igazságos és így célszerű. Miért?

Az alapkezelői díj akkor is jogos, ha az üzletek nem sikerültek, mert az alapkezelői munka adminisztratív részét elvégezték.

A sikerdíj pedig arra való, hogy az alap érdekelt legyen a jó üzletben. A sikerdíj egy részét megkapja az ügyletet kitaláló bróker.

A veszteségben részesedésnek nem lenne sok értelme:
- az elmaradt sikerdíj önmagában is relatív veszteség.
- ha lenne veszteségdíj, az egyensúly kedvéért a sikerdíjat emelni kellene.
- ez kicsit nehezebben átlátható, de az alapkezelő itt nem befektető, nem kell kockázatközösséget vállania az ügyféllel. Az orvos sem fekszik a beteg mellé a műtőben.

A baj nem a díjazással van, hanem azzal, ha az alap a "szakértelme" alapján sem tudja az indexeket lényegesen felülmúlni.