A GDP mérőszámát, ahogy ma ismerjük, 1934-ben alkották meg és a híres Bretton Woods-i konferencián fogadták el 1944-ben, mint általános mérőszámot, amivel össze lehet vetni az országok gazdasági teljesítményét.
Azóta GDP lázban ég a világ, ha a GDP nő, akkor jó, ha csökken, akkor itt a világvége, fusson, ki merre lát. Minden politikus célja, hogy az ő hatalma alatt nőjön a GDP, mert ez vált a siker mérőszámává. Mindegy, milyen áron, de a GDP-nek nőnie kell.
A GDP a Gross Domestic Product rövidítése.
Gross azért, mert mindent beleszámítanak, függetlenül attól, hogy miért állították elő: elfogyasztották, beruházást végeztek vele, vagy csak egy régi gépet pótoltak egy újjal, esetleg egy földrengés után kellett újjáépíteni mindent. Mindegy, hogy fegyverekre költöttek pénzt, kilátókra, stadionokra, esetleg munkahelyteremtő beruházásra, oktatásra, hasznos vagy éppen teljesen haszontalan vasútvonalakra vagy autópályákra, mind egyformán beleszámít a GDP-be, akár van haszna belőle az országnak, akár nincs.
Domestic azért, mert csak az ország határain belül vizsgálja a változásokat, függetlenül attól, hogy az előállításban helyi vagy más nemzethez tartozó, de a határokon belül termelő cég vett-e részt. A másik mutató, a GNP, azaz Gross National Product már nem földrajzilag, hanem nemzet szempontjából vizsgálja az előállított termékeket vagy szolgáltatásokat. A Magyarországon termelő német cégek termelését itthon számítanak bele a GDP-be, viszont Németországban veszik figyelembe a GNP mutatóban.
A Product, vagyis a végső termék pedig lehet fizikai termék, de szolgáltatás is. A fejlett és fejlettebb országok nagy részében a GDP oroszlánrésze már szolgáltatásból származik és nem mezőgazdaságból vagy ipari termelésből.
A GDP-t két fő módon lehet mérni, termelési oldalról és fogyasztási oldalról. (A feketegazdaság nem számít bele a GDP-be, legyen akármekkora is a mértéke egy adott gazdaságban.)
A GDP-t inflációval korrigálni kell és érdemes egy főre vetítve is vizsgálni. Ha össze akarjuk vetni mondjuk az Egyesült Államok GDP-jét 1970-ben és 2023-ban, érdemes arra is figyelni, hogy 203 millió helyett már 334 millió lakosa van az Egyesült Államoknak. Ugyanígy, ha Kína és az USA GDP-jét hasonlítgatjuk, fontos, hogy majdnem ötször annyian élnek Kínában, mint az Egyesült Államokban. Ezért szokták megadni az egy főre jutó GDP-t is.
Arról nemrég írtam, hogy egy ország minél kevésbé demokratikus, annál nagyobb az esélye, hogy a GDP jobban nő papíron, mint a valóságban:
(Kicsit bővebben már írtam itt a GDP-ről.)
Ennyi bevezető után érdemes elgondolkodni azon, hogy miért is nő folyamatosan a GDP az egész világon? Az amerikai GDP a példa kedvéért mai dollárban a négyszeresére nőtt ötven év alatt. Ez nagyon impozáns és az is, hogy kisebb visszaesésektől eltekintve az egész világon évről-évre nő a gazdaság. Ha egy fél évig nem nő a GDP, az a recesszió, ha néhány százalékot még csökken is, az maga a világválság.
Mi lehet ennek a folyamatos növekedésnek az oka? A termelékenység ilyen ütemben nő, hála a gépesítésnek, automatizálásnak, az új technikai vívmányoknak? Többen álltak munkába a fejlett és a fejlődő világban is? A globalizáció hatására jobban érvényesülnek az országok egyedi előnyei, ezért mindenki termelékenyebb lett? Tovább élnek és dolgoznak az emberek? Évről évre magasabban iskolázottak, ezért jobb munkaerőként több terméket vagy szolgáltatást tudnak előállítani?
Valószínűleg mindezek benne vannak a mögöttes okok között.
De van egy másik ok is.
A világ eladósodottsága a GDP(!!!) arányában:
Ugyanez az elmúlt néhány évre vetítve:
Ugyanezt megnézhetjük fejlett és fejlődő államok bontásában is (szintén a GDP arányában):
(A grafikonnál a százalékos eltérés abból ered, hogy milyen módszertannal számolnak és mit számolnak bele a teljes adósságba. Például, ha egy állami tulajdonú intézet tart állampapírt, az most adósság-e vagy sem, hiszen az állam tartozik egy állami tulajdonú intézménynek. A lényegen nem sokat változtat.)
Mivel a grafikonokon az aktuális GDP arányában látjuk a cégek, a lakosság és az államok eladósodottságát, úgy is fogalmazhatunk, hogy minden egyes százaléknyi GDP növekedésnek másfél százaléknyi adósságnövekedés volt az ára az elmúlt ötven évben.
A fejlett piacok magasabb fejlettségének egyik költsége (és részben oka is), hogy lényegesen jobban el vannak adósodva, mint a fejlődő piacok.
Ahogy arról nemrég is írtam, az amerikai átlagfizetés nem magasabb, mint a hetvenes években, mégis egy átlag amerikai háztartás majdnem kétszer akkora házban lakik, mint ötven éve és kétszer-háromszor több autót is tart fenn. (Miközben lényegesen kevesebb főből áll ma egy háztartás, mint akár ötven éve.) Ennek magyarázata egyszerű, ha a jövedelme nem nőtt, akkor csak hitelből képes egyre többet megengedni magának.
Ha az átlagpolgár egyre nagyobb házat vesz, egyre drágább autókat és egyre többet nyaral, akkor természetesen nő a GDP. Ha az államok költenek mindig a bevételeik felett, akkor is nő a GDP, ahogy a hitelből beruházó cégek esetén is.
Arról számtalan tanulmány született már, hogy minél magasabb az eladósodottság, annál nehezebben tud nőni a gazdaság. Ebben semmi meglepő nincs, ha az országok, cégek és államok nem fogyasztásra költik a pénzüket, hanem hiteltörlesztésre, az visszafogja a fejlődést. Ezért ugyanazon növekedési szint fenntartásához egyre több hitelre van szükség.
Érdemes lenne kitalálni egy mérőszámot, ami a GDP növekedést a tartozások változásával korrigálja, így egyértelmű lenne, hogy mi áll a növekedés mögött: a termelékenység vagy az eladósodottság növekedése-e. De ezt a mérőszámot már nem szeretnék annyira a politikusok. 🙂
Esetleg a GDP-arányos államadósság százalékos változását ellentétes előjellel összevonni a GDP-vel..? Ez a mostani felállás kb olyan mint a viccben, egy ember kiás egy gödröt, egy másik betemeti és van két gödörnyi GDP.
Tök jó összefoglaló volt. Szuperek az ilyen hosszabb, időtálló (nem feltétlen adott gazdasági helyzetre reagáló) cikkek! Köszönjük.
Az amcsi házak mérete egy nagyon jó indikátor. Amit pont így nem fogalmaztál meg (de ki lehetett érteni a szövegből), hogy a 70es években azok a kisebb házak mennyivel olcsóbbak is voltak. Adott fizuból (inflációval korrigáltan) sokkal többet kell fizetni egy mai medián méretű házért, mint 1970-ben.
Tandíj a másik. a 70-es 80-as években fagyizóban mellékállásban kitermeltek a Harvard-i diplomád tandíját (talán ezt egyszer te is megírtad). Ma ez elképzelhetetlen. Ma hitel kell.
Melyik a jobb helyzet egy allam szempontjabol, kolcsont kapni vagy kolcsont adni? Nem lehet, hogy minel nagyobb egy allam annal jobb neki ha inkabb o kap kolcsont mintha o adna kolcsont, mert egyreszt nem hagyhatjak bedolni, masreszt jatszhat arra is hogy elobb utobb jon egy vilageges ami eltorli/ujratargyalja az adossagat addig viszont jol tud fejlodni?
Kis allamoknal viszont elobb mennek tonkre mint egy vilageges, es ha vilageges lenne akkor sem nyomnanak sokat a latba amiert ujra tudnak targyalni az adossagokat? Igy elegge ugy tunik hogy mast jelent egy eladosodottsag egy USA-nal es mast jelentene egy ugyanekkora eladosodottsag mondjuk Olaszorszagnal.
mert nem férfi (bocs)
A minap megjelent a 24.hu-n egy nagyon lehangoló interjú Szalóczy Zsolt fizikussal, aki szerint már nem is a klímahatások elkerülésére kellene koncentrálni, hanem a mindenképpen bekövetkező összeomlás megismerésére és az ahhoz való alkalmazkodásra kellene fordítanunk az erőforrásainkat:
24.hu/belfold/2023/03/27/klimavaltozas-adaptacio-szaloczy-zsolt-fizikus-interju/
Ez a hitelből tolt GDP-növekedés se azt erősíti, hogy könnyű évtizedek előtt áll az emberiség 🙁
@Kiszamolo "fontos, hogy hatszor annyian élnek Kínában, mint az Egyesült Államokban"
Valamivel több, mint 4x annyian. (~4.2x)
"mégis egy átlag amerikai háztartás majdnem kétszer akkora házban lakik, mint ötven éve és kétszer-háromszor több autót is tart fenn."
Az autókra van valami forrás?
Én azt gugliztam ki, hogy kb. 2x annyi háztartás van és 2,5x annyi autó. Tehát háztartásonként 1,5 alatti a szorzó.
Amúgy szerintem mindegy milyen mutatót találsz ki, mert a választói tömeg nem konkrétan a GDP-t nézi. Itt ugye az m1-et:-), nyugaton meg szerintem azt, hogy hogyan élnek - hogy hitelből vagy sem, az mindegy nekik. A GDP így a választói magatartás modellje. Tehát hiába találsz ki egy másik mutatót, és innentől ki se számolja senki a GDP-t, ők akkor is a GDP-nek megfelelően fognak szavazni (illetve itt az m1-nek megfelelően...).
"Mivel a grafikonokon az aktuális GDP arányában látjuk a cégek, a lakosság és az államok eladósodottságát, úgy is fogalmazhatunk, hogy minden egyes százaléknyi GDP növekedésnek másfél százaléknyi adósságnövekedés volt az ára az elmúlt ötven évben."
Ez lehet, hogy így van, de a grafikonból nem következik. Pl. ha a GDP 1970-2020 változatlan maradt (ami persze nem igaz, de a grafikon ezt az infót nem tartalmazza), akkor minden 0% GDP növekedés (hiszen nem volt) került sok-sok% adósságnövekedésbe. Vagy ahogy írod, az USA GDP négyszeresére nőtt, az +300%, akkor minden egyes % GDP növekedés 0.5% GDP arányos adósságnövekedésbe került (a mostani, már növelt GDP arányában) a +150% adósságnövekedést figyelembe véve.
Mondjuk a +150% adósságnövekedés a világra vonatkozott nem az Usára. A lényeg, hogy az általam idézett mondat GDP duplázódás esetén igaz, más GDP változás esetén nem (feltételezve a 150%-ot).
Azt lenne igazán érdekes megnézni, hogy ki finanszírozza ezeket az adósságokat és miből. Felteszem, nem a földönkívüliek:-)
Az idetelepült gyárakkal kell leszorítani a GDP arányos államadósságot, igaz? 🙂 Még szerencse, hogy nem GNI arányos.
Ehhez minél nagyobb, minél több pénzt az országba hozó cégekkel lehet megtenni. Bármilyen áron. Cserében minden nagyon szépen mutat majd papíron 😀
Nem véletlen jönnek ezek monstrum távolkeleti cégek hozzánk.
Ha helyesen mérik a GDP/főt, akkor csak a termelékenység növekedésével növekedhet, akkor is ha hitelből van finanszírozva, akkor is ha nem. Mert a túlköltekező lakosság meg is kell vegye azokat a termékeket, szolgáltatásokat, amelyekkel túlköltekezik.
Hosszútávon a reál GDP/fő növekedés mindig a technikai fejlődésből, illetve technológiai váltásokból fakad (az össz GDP nyilván baby boom miatt is növekedhet). Mikor automatizálnak egy gyártósort, nem csak az történik, hogy többet termel mint előtte, ha csak ugyanannyit de olcsóbban, a munkaerő akkor is kiáramlik onnan máshová, pl. szolgáltató szektorba, ahol további GDP-t fog termelni.
Soha nem értettem a GDP-t.
Adott két vállalat, Alfa meg Béta. Alfa festményeket gyárt, Béta biztonsági őrzést biztosít.
Alfa csinál egy festményt 1M$-ért, eladja Bétának, aki egyébként biztosítja szintén 1M$-ért Alfa egyik kiállítását.
Most akkor nőtt a GDP 2M$-al?
(Persze mindkét cégnek le kell adóznia az ÁFA-t, de max megveszi egy állami cég Béta-tól a festményt...)
Helytelen a cím!
A GDP az férfi, - az államadósság nő.
@sy Extrapolation sorozat pont ezt dolgozza fel. hàtborzongato.
Remek cikk, nagyon köszi, @Kiszamolo 🙂
KL, nálad a pont, éppen ezt akartam írni, szinte szó szerint.
Egy-egy régió, ország szempontjából lehet külső aktor is a finanszírozó, de globálisan tekintve fontos, hogy minden adósság és kötelezettség egyben egy másik szerepló eszköze, és a kamatok révén bevételi forrása. Ha nagyon nagy ütemben nő az adósság, akkor valójában egy vagyontranszfer mértéke, üteme nő. És mivel nagyobbrészt a pénzügyi közvetítőrendszeren keresztül zajlik az eladósodás, ez a közvetítőrendszer növelte és növeli gigantikusra a bevételi forrásának az alapját. Így már nem csak a tőke és annak révén a kamatok áramlanak egy irányba egyre nagyobb mértékben (különböző társadalmi osztályok, vagy országok között), hanem a közvetítő rendszer díj és kamatmarzs bevételei is sokszorozódnak, GDP arányosan is. Van aki szerint dráma pl. hogy USA ban hitelkártya adósság hány ezer mrd USD, van aki dörzsöli a tenyerét.
És így anélkül, hogy mindenféle hibbant összeesküvéselméletbe belemennénk, a valóság tényleg az, hogy akinél a pénz, azaz részben aki felé nagy koncentrációban el vannak adósodva, az kontrollál egyre több mindent, az diktál. És aztán ezt a kontrollt kiterjesztik, és így a közvetlen és közvetett eladósodás által létrejött gyeplő egyre rövidebb és szűkebb lesz, és a kiszolgáltatottság egyre nő.
K jó a norvégoknak, ahol az állami alap csak hízik csak hízik, és nem úgy kezelik, mint régebben az UAE, ahol pl. fedett sípályákat csináltak a sivatagban, hanem szépen generációkon keresztül befektetik.
Ezt azért mikro szinten is könnyű felfogni, a blog talán részben erről is szól, ész nélkül nem kell eladósodni, a megkeresett megtakarított jövedelmet nem kell elverni, stb, ha az ember kicsit is szeretne egyről a kettőre jutni, vagy a körülményektől kissé függetlenedni.
MIklós, megérne egy írást, hogy nálunk a GNP és a GDP hogy fest egymáshoz képest, és miért, és végül ez jó-e nekünk, vagy nem annyira, vagy egyszerűen így alakult, és kész.
A GDP egy hasznos meroszam, kar, hogy az egyetlen lett. Ha valaha lecserelik, arra is ra fognak majd ugyanilyen extrem modon optimalni a vezetok.
Barmilyen celfuggvenyt tul lehet tolni, akinek volt olyan munkahelye ahol minden bonusz/eloremenetel szigoruan 1-2 szamtol fuggott, pontosan tudja hogy lehet 200%-ot hozni barmilyen mutatoban ugy, hogy valojaban tobbet artson mint hasznaljon
Már kérdeztem egy-két héttel ezelőtt:
"Ha lölö bácsi egy 1 milliárdos autópályaépítést túlszámláz 4 milliárdra, akkor mennyivel nő a GDP?"
Ezt tovább gondolva: ebből a 3 milliárdos különbségből mennyi nyugdíjat lehet osztogatni???
Kritizator, mivel ugyanott, ugyanaz az autópálya a határ magyar oldalán négyszer annyiba kerül, ezért négyszer jobban fog beleszámítani a magyar GDP-be, mint a horvátba.
Szoktam nezzni egy amcsi sracot (Financial Audit youtube-on) aki emberkek/parok penzugyi helyzetet es foleg adosagait bogorassza at.
Vannak komoly tortenetek pl.: friss hazaspar 8-9k dollarbevetel/ho de a gyuruktol kezdve az autokon at minden IS hitelbol van, csinaltak 120k hitelt, miota osszejottek. Overdraft fee,credit card fee,late fee ilyen meg olyan buntetokamatokra havi tobb szaz dodo. Autohitelek rendesen a regi sub-prime idoket elik van neha 18-24%-os is. Ok meg felveszik, mert nem pontosan ertik, hogy mukodik a kamat... Legalabb a GDP viszont porog.
És itt is a magyarázat arra amit a hétköznapi ember annyiszor feltesz költői kérdésként a környezetét látva: Miből rogyadoznak a bevásárlóközpontok emberektől, miből vették a túlárazott ingatlanokat tavaly év végéig mint a bolondok, miből töltik fel a Balatont amikor rekord árak vannak, miből élnek az emberek? Miközben a jövedelmek vásárlóereje csökken és hiába sírt mindenki mint a fürdős k...a a nyolcszáz Forintos benzinen, sz@arásig van minden azóta is autóval.
Lehet, hogy egyedül vagyok vele és túl naiv vagyok de szerintem bő tíz éve sokkal jobban élnek az emberek ebben az országban mint amit megengedhetnének maguknak. És előbb vagy utóbb ez a számla benyújtásra kerül. A végtelenségig nem lehet ingyen pénzzel, moratóriumokkal, hatósági árakkal fenntartani.
Jó cikk, remek összefoglaló. A világ egyik legnagyobb tragédiája tényleg az, hogy politikusok irányítják....
Szerintem az eladósodottságnak semmi köze a világ GDP-jéhez. Miért: A GDP szintje alapvetően három tényezőtől függ: a munka mennyiségétől, a tőke mennyiségétől és a termelési tényezők hatékonyságától (leegyszerűsítve, a tágan értelmezett technológiai színvonaltól).
A tőke két formája, megint leegyszerűsítve, az adósság és a tulajdonosi tőke (equity). A GDP szempontjából egyik nem jobb, mint a másik. Ha bármelyik nő, és minden más változatlan, a GDP nőni fog. És ennek van értelme: Ha egy cég munkába állít egy új gyártósort, az termelni fog, mindegy, hogy bankhitelből vagy részvénykibocsátásból vették a gépet. Fogyasztási oldalon ugyanez van: a hitelkamatokat nem a Marsnak fizetjük, hanem valaki másnak itt a Földön, aki ebből vesz másnap magának kenyeret.
/off
MNB vesztség 1062,3 Mrd ft. Ezt csökkentették részben a forint védelmére elköltött milliárdokkal, amiből 797,7 Mrd-os "nyeresége" keletkezett. Egyszerűen elképesztő. Emlékszem mennyire büszke volt korábban az MNB, hogy nyereséget termel és szüntette meg a közpénz jellegét. Most a köz majd bedobja a pénzt, hogy a lukat befoltozzuk. Mivel jelenleg a gyengülő forint nem támogatja az mnb devizaváltós fejős tehenét, idén minden bizonnyal még nagyobb veszteség várható.
Amikor emelik az amerikai adósságplafont, az miért nem számít államcsődnek?
Hiszen az állam nem tudja visszafizetni az adósságát, csak a törvények módosítása árán.
Vagy csak akkor lesz csőd, ha már nem adnak neki kölcsön?
Én azt nem értem, hogy kinek tartozunk, kinek tartoznak az államok? Mert a hiteladó gyakorlatilag learatja egy egész bolygó munkájának a gyümölcsét? Ki ez, a nagybankok vagy ki szedi be az eladósodottságon a hasznot? Bocs, ha hülye kérdés.
"ha az országok, cégek és államok nem fogyasztásra költik a pénzüket, hanem hiteltörlesztésre, az visszafogja a fejlődést. Ezért ugyanazon növekedési szint fenntartásához egyre több hitelre van szükség."
És szerinted ez fenntartható, Miklós? Meddig lehet növelni a hitelbuborékot, és mi lesz, ha kipukkan, és tömeges csődök jönnek? Milyen hatása lesz ennek az életünkre?
Tibor, az egész gazdaságtörténelem erről szól: hitellufi, kipukkadás, gazdasági visszaesés, hitellufi és kezdődik elölről. Anarchia, őskáosz, Mad Max nem lesz, csak esetleg úgy fogunk élni, ahogy élnünk kellene, ha nem az erőnk felett akarnánk élni. Vagyis rosszabbul.
Köszönjük, jó volt olvasni, egy nem szorosan vett , napi gazdaságról szóló cikket!
Kiszámoló,
Nem elvitatva, hogy sokszor igazad van, a két oldali autópálya költségét speciel nem lehet összehasonlítani.
Grand, ezt hallgatjuk 30 éve. Azért kerül kétszer annyiba az Alföldön az aszfaltcsík, mint Szlovéniában az Alpokban az alagút és viadukt kombó autópálya, mert soooooookkal drágább az Alföldre aszfaltot teríteni, mint szétrobbantani az Alpokat és az alagútak közé viaduktot rakni.
S ezt tök komoly arccal előadták a szocialisták. Laktam Szlovéniában, hetente használtam azt az autópályát. S a magyar már akkor is drágább volt.
Megértenék én még akár 50% árkülönbséget is, mert más a szabvány, esetleg több műtárgy kell a magyar oldalra, blablabla. De négyszeres szorzó ugyanott, ugyanannál az autópályánál a határ két oldalán?!!!
Ne már.
Szerintem ami az embereknek nem szokott lejönni a GDP-növekedésböl az az, hogy mértani haladvàny szerint szàmoljàk, azaz mindig az elözö év összteljesìtménye szàmìt a következö évben a 100%-os alapnak. Nem ugyanaz volumenében tehàt egy orszàg életében az adott évi és az elözö évi pl. 5%-os GDP növekedés. Mivel az adott évben az elözö évi (100+5%-nak) azaz 105%-nak az 5%-àt kell kiszàmolni és nem a koràbbi 100%-nak. Azaz volumenben 105,25%-os növekedést kell produkàlni ekkor màr az 5%-hoz és ìgy tovàbb. Ezért szoktàk mondani, hogy ez a mértani haladvàny egy zàrt rendszer eröforràsaival a végletekig nem tarthatò, bàr a tercier szektor bövülésével a helyzet némileg vàltozott, hiszen az ùgy termel GDP-t, hogy nem (fetlétlen) àllìt elö terméket, csak szolgàltatàst. Ha hülyeséget ìrtam kérlek korrigàljatok!
@Kiszamolo Miért nem mindegy, hogy valaki hitellel finanszíroz egy beruhást és ezért kamatot kell fizetnie, vagy a tulajdonosokkal rakat be tőkét és ezért osztalékot fizet? A felhasználónak ugyanúgy ki kell fizetni a tőke költségét és a tőketulajdonos ugyanúgy kockáztatja a tőkéjét mindkét esetben. Fogyasztásnál hasonló a helyzet. Meglévő tőkéből finanszírozva a hozamokról mond le a felhasználó, hitel esetén pedig kamatot fizet, de nem mond le a nem létező tőke hozamáról. Nem értem, mi a probléma. A pénz csak egy kitalált közvetítő eszköz, anélkül is lenne világ és GDP, csak nehéz lenne mérni és kereskedni.
GDP azért is nő(het), mert olyan tevékenységek is gazdasági tevékenységgé válnak, amelyek azelőtt nem voltak azok. Pl. ha számlaadás mellett megbízol egy bébiszittert, hogy vigyázzon a gyerekre, akkor nő a GDP, de ha te saját magadnak csinálod ingyen, akkor pedig nem. A GPD nő, pedig a mögöttes szolgáltatás ugyanaz: a gyerek "fel van nevelve".
Éppen ezért érdemes lenne betiltani az összes önkéntes munkát, és felállítani a GDP-ellenes Tevékenységeket Vizsgáló Bizottságot, ami könyörtelenül megbüntetné azokat, akik ingyen és önként csinálnak valamit, amit pénzért és számlát kiállítva is el lehetne végezni.
Kiszámoló,
Maradva a konkrét példánál: a horvát oldalon épül 7 db kisebb híd, 2 vadátjáró és 1 csomópont. A magyar oldalon épül 3 csomópont, 7 aluljáró, 6 kisebb híd, 1 felüljáró, 1 vadátjáró, 1 vasúti híd, 2 pihenőhely, 2 tengelysúly mérő állomás, 1 mérnökségi telep, és egy teljesen új, 9 km-es út Villányig.
Ezért nem lehet összehasonlítani az ottani 1-et az itteni 4-gyel. Hogy ez a 4 lehetne-e mondjuk 3, az más kérdés, de pl. a Swietelsky is 4-et adott.
A feketegazdaság már sok éve belekerül a GDP számításba. Anno clickbait hír volt az újságokban, hogy "Kurvák és stricik segítik Gyurcsányt" amikor az EU statisztikai hivatala megváltoztatta a módszertant, és kötelezővé tette a feketegazdaság beszámítását (becsléssel). A stricik és kurvák mellett a drogkereskedőknek is köszönhgető volt, hogy hirtelen megnőtt a GDP, ezáltal a GDP arányos államadósság csökkent...
@grand Miért nem lehet összehasonlítani? Mi az, ami a magyar oldalon jelen van, mint költségnövelési tényező, de sehol máshol nincs?
@Kiszamolo
"Kritizator, mivel ugyanott, ugyanaz az autópálya a határ magyar oldalán négyszer annyiba kerül, ezért négyszer jobban fog beleszámítani a magyar GDP-be, mint a horvátba."
Köszönöm, olvastam már az előző topicban is a reagálásodat. A kérdésem még mindig fennáll: lehet ebből nyugdíjat fizetni???
OFF
Extra 13% adó (szocho) terheli a hozamnyereséget, kivéve ha állampapírt veszel.
Kedves állambácsi megvéd minket a gonosz profittól is, majd ő megmondja hova rakjuk a pénzt...
Hogy az a faratlan zubbonyos tarack ferde lánya forgatná kertitörpévé ezt az egész bagázst..
@zabalint "Ha helyesen mérik a GDP/főt, akkor csak a termelékenység növekedésével növekedhet, akkor is ha hitelből van finanszírozva, akkor is ha nem. Mert a túlköltekező lakosság meg is kell vegye azokat a termékeket, szolgáltatásokat, amelyekkel túlköltekezik."
Ez nem feltétlenül igaz. Ha a hitel miatt a lakosságnak (vagy még inkább az államnak) több pénze van, akkor - azonos kibocsátás mellett - többet fognak költeni ugyanazon termékekre. Változatlan termelékenység és termelés mellett is úgy tűnik, mintha több értéket állítottak volna elő. Ezen még az inflációval való korrekció sem mindig segít, mert ha olyan termékről van szó, ami nem része a fogyasztói kosárnak (vagy alul van súlyozva), akkor az áremelkedés csak a GDP-ben jelenik meg, az inflációban nem. A statisztika szerint tehát nőtt a GDP, pedig valójában csak drágább lett a lakás, autópálya, bérleti díj, stadion stb.
Folyt.
1 km autópálya 5 Mrd forintért jobban növeli a GDP-t, mint 1 km autópálya 1,5 Mrd forintért. Több érték lett előállítva? Nem. Az autópálya építési költsége megjelenik az inflációban? Nem. Nőtt a GDP? Igen, hurrá!!!
Az a baj, hogy az USA-nak túl nagy ráhatása van a világgazdaságra. Nagyjából az összes fejlett ország őket másolja. Ha ők ész nélkül költenek, akkor a többi ország is ezt fogja tenni. Kicsit olyan ez, mint mikor az idősebb testvér rossz példát mutat a kicsinek, az meg utánozza. Természetesen nem akarok mindent az USA nyakába varrni, elvégre szuverén államokról van szó, önálló döntési jogkörrel, de valahogy mégis tőlük indul ez az egész őrület. Eleve nem értem, hogy minek az embereknek egy bizonyos méreten felüli lakás. Mindenre van külön szobájuk? Moziszoba, kondiszoba, 3 vendégszoba, ilyenek? Vagy csak ott állnak üresen ezek a szobák, és néha betolnak oda valami fölösleges bútort? Nem tudom megérteni, hogy minek kell mindenből egyre nagyobb. Autókból is. A SUV-nál rondább jószág nem nagyon jár az utakon, még egy billencs is szebb azoknál. De USA-ban a gyorskaja is óriás adag. Minek?
@axt miert akarod megszabni masoknak hogy mennyi az elég? Miert pont TE akarod megszabni? Mit szolnal ha egy hozzad hasonlo gondolkodasu indiai megmondana neked hogy eleg egy husz negyzetmeteres szoba-konyha egy kinti pottyantossal, minden mas csak uri huncutsag?
@axt: engem csak az zavar, ami konkrétan rossz. Az, hogy vannak szokások, amik az elkövetoiknek károsak, nem érdekel. Max néha elmondom, hogy ez nem jó, én meg alkalmazkodom hozzá. Ez az adosaghalmozas is annak rossz, aki csinálja. Engem nem zavar különösebben. Persze örülnék, ha a saját országom nem csinálná, de kb ennyi.
Gaborr,
az MNB eredményét csökkentették a forint védelmére elköltött milliárdok, nem a veszteségét. A kamatköltségeket brutálisan megdobta az őszi kamatemelés, amit elvileg tűzoltásra max. néhány hétre szántak, de ott ragadt. Kapcsolódva az eladósodottsághoz és annak költségeihez, minden olyan fillér, amit extrában ki kell és kellett kamatként fizetni, és nem belföldi szereplőhöz került, szegényítette az országot.
A HUF gyengülése jó számszakilag a jegybanknak (nem az erősödés) a devizatartalékon tud elkönyvelni eredményt. HUF erősödés az veszteség, papíron. Kérdés, hogy több évre elhatárolt befizetési kötelezettség államadósságot hogyan növeli. Meg persze a festményekre, ingatlanokra eltapsolt korábbi számviteli eredmény akkor most jó helyen van-e, úgy, hogy többször akkora vesztesége lesz biztosan, mint a korábbi eredményei. Valami azt súgja nem 370-es EURHUF lesz a záróár idén...
@kl Ezen szoktam én is néha elgondolkodni 🙂 Arra jutottam, hogy részben mi, állampolgárok. Ha egy államnak pénzre van szüksége, akkor nem adót emel (mert az nem népszerű vagy éppen az adóalany úgy optimalizál, hogy más országban kelljen adóznia), hanem kölcsönt vesz azoktól, akiket egyébként adóztatna. A visszafizetés meg a következő kormány feladata...
@pietro
De ez esetben nem igaz az állítás, hogy helyesen számították a GDP növekedést, mivel azt reálértéken kell számítani, és ez esetben az infláció számítás nem volt helyes, ami alapján a GDP növekedést számoltuk.
@axt
>Eleve nem értem, hogy minek az embereknek egy bizonyos méreten felüli lakás. Mindenre van külön szobájuk? Moziszoba, kondiszoba, 3 vendégszoba, ilyenek?
Mert a halál faszán, a legújabb suburbiában építettek McMansion -t, ahol az autópályán kívül semmi sincs; a legközelebbi moziért, konditeremért stb literálisan órákat kellene ülniük a SUVban. Vendégszoba: ha iszik náluk a haver (nyilván kocsma sincs a környéken), nem tud aznap hazavezetni. Stb.
Nézz NJBt
@zabalint Az inflációt rossz módszertannal számolják, ez nem újdonság. Viszont ha jól számolnák (nemcsak a fogyasztói kosárra), akkor el is tűnne az GDP növekedés egy jó része. Lényeg a lényeg, az egy főre jutó GDP növekedése semmit nem mond a termelékenység változásáról.
@KL : Az eladosodas arrol szol, hogy eladjak a gyerekeid jovojet (=adosrabszolgak lesznek majd), cserebe valaki nyersanyagot/technologiat fogyaszt el a jelenben. Benzint, aramot, iPhone-t, Facebookot, stb. Termeszetesen ez hosszu, bonyolult lancokon keresztul megy, az allam eladja a gyerekeid jovojet allamkotvenyekbe csomagolva, a penzen teletankol egy csomo kocsit, a benzinkut tulajdonosa a Facebook-on log es hulyesegeket rendel netrol, stb. Aztan egyszer a gyerekeidnek nem lesz iskola meg korhaz, mert nem orvos lett valakibol, hanem kozepvezeto egy akkumulatorgyarban.
A "finanszirozas" azt jelenti, hogy ennek a vilagnak az urai (az olajsejkek, az Apple, a Volkswagen, stb.) biztos ami biztos alapon adosrabszolgava teszik a vilagot (azt hiszem, ezt hivta Lenin imperializmusnak). Miert csinaljak? Mert a jogi keretek adottak, megtehetik, csak porogniuk kell hozza es tobbet termelniuk.
@v-a-laki lehet szidni a rendszert de ugyanez a rendszer lehetove teszi hogy “porogjek es tobbet termeljek” azert hogy a gyerekeimet kiemeljem ebbol a sorsbol es az atlagnal magasabb eletszinvonalat nyujtsak neki. Az hogy “hulyesegeket rendeljek nekik a netrol” az nem eletszinvonal hanem egyeni valasztas, nem muszaj igy tenni. Viszont minosegi oktatas szamukra es minosegi egeszsegugy nekunk szuloknek az tenylegesen magasabb eletszinvonalat garantal. Ezert erdemes “porogni”