Visszatérő panasz, sőt harag forrása, hogy miért emelték fel a bankok a hitelek kamatait, meg a svájci jegybank kamata és a többi.
Érdemes megnézni, a jogalkotók milyen esetekben engedélyezték a bankoknak az egyoldalú kamatemelést, mikor jogszerű és mikor nem a banki kamatemelés.
A szabályozás ezen a téren nagyon el volt maradva, ezt a jogalkotók kétféleképpen akarták bepótolni. Egyrészt 2012-ben bevezették a renferenciakamathoz kötött hitelárazást, ahol egy meghatározott piaci kamathoz, mint a bankközi BUBOR kamathoz, vagy az 5 éves állampapír kamathoz kötik a hitel kamatát, például 12 havi BUBOR + 3,5% a hiteled kamata. Ebben az esetben ha a BUBOR változik, te is automatikusan többet, vagy kevesebbet fizetsz a hiteledért. Erről itt írtam bővebben, arról is miért veszélyes és hogyan védekezz ellene: Ideje fixálnod a hiteled kamatait. Ha ilyen hiteled van, vagy túl drága forinthiteled, érdemes elolvasni.
Ez az elkésett szabályozás azonban nem oldotta meg a már meglévő hitelek kérdését. Ezeket a hiteleket a Magatartási Kódex szabályozza, amihez a bankok önként csatlakozhattak, mondhatni önként hajtották igába a fejüket. A nagybankok közül egyedül az Axa nem csatlakozott ehhez az előíráshoz.
A Magatartási Kódexet megtalálod az MNB oldalán itt, ebben le van fektetve, hogy mikor és miért emelhettek a bankok kamatokat. Az aláíró bankok csak akkor emelhettek kamatot, ha fennállt az előre meghatározott ok.
Azt elöljáróban látni kell, hogy egy 20-30 éves hitel kamatát nem lehet előre bebetonozni, hiszen rengeteg változás van hónapról hónapra a világban. Nőnek, csökkenek a forrásköltségek, változnak a kamatlábak, az adószabályok, törvényi előírások és ezer minden, ami mind befolyásolja, hogy egy bank mennyiért jut hitelhez és azt milyen felárral tudja továbbadni az ügyfeleknek, abból mennyi adót kell fizetnie és a többi.
A banki hitelportfólió minősége romolhat, a sok nemfizető ügyfél miatti veszteséget is pótolni kell a banknak. Ha nem látnád át: a bank nem a saját pénzét adja kölcsön, hanem a betéteseinek a pénzét, vagy kötvénykibocsátás útján szerzett pénzt, ami szintén kölcsönkért pénz. Ezért is van felelőssége a kihelyezett hitelekért és természetesen, mint profitorientált vállalkozás, hasznot is kell termelnie a tulajdonosai számára.
A Magatartási Kódex azonban kimondja, hogy ilyen romlás esetén csak a nem szerződés szerint teljesítő ügyfelek hitelkamatát lehet megemelni ezen ok miatt.
Nézzük meg, milyen esetekben engedte még a Kódex a kamatemelést:
- Pénzpiaci feltételek és a makrogazdasági feltételek változása esetén. Ha a bank, vagy az ország megítélése negatívan változik, akkor a bankok csak drágábban jutnak új forráshoz. De ide tartozik a jegybanki kamatemelés és az egyéb forrásköltségek változása is.
- Jogszabályi és adóváltozások. Ha a jogalkotók nagyobb tartalékolási kötelezettséget írnak elő, ami a banknak több pénzébe kerül, vagy különadókat vetnek ki a bankokra, esetleg a meglévőeket emelik, akkor a banknak joga van ezzel összefüggésben emelni a hitelek kamatait. (Ok lista 1.1.b, hetedik oldal teteje.)
Ezek alapján a bankok joggal léphették meg, hogy adóemelés esetén annak hatását átháríthassák a hitelfelvevőkre is. Hogy ez mennyire elegáns, azon lehet vitatkozni, ahogy azon is, hogy az mennyire elegáns, hogy a kormány immár három éve úgy turkál a bankok zsebében, ahogy éppen kedve tartja. Ha éppen hiány van valahol, akkor nem a kiadásait csökkenti, hanem akár visszamenőleges hatállyal újra megemeli a bankok adóterhelését.
A bankok pedig élve a lehetőséggel, beépítették azt az árba. A tranzakciós adó miatt is egy év alatt 45%-kal nőttek a banki szolgáltatások árai. Ennyit arról, hogy nem a Zemberek fizetik meg az újabb és újabb adókat. Hát de.
Megoldás lenne a hitel-problémára, ha a kormány visszavonná a banki különadókat, a bankok pedig ennyivel csökkentenék a hitelek kamatait. Mindjárt érezhető lenne a könnyebbség a hitelesek törlesztőiben. Forintos, devizás, késedelmes, jól fizető ügyfél egyaránt kisebb havi törlesztővel találkozna. Ebben a cikkben el tudod olvasni, mennyit jelent egy-egy százalék kamatcsökkenés a havi törlesztődben.
További írások a hitelkérdésben:
Van-e deviza a devizahitelek mögött?
Devizahitelek: mi a valódi probléma?
Hány embert érint a devizahitel?
Hamarosan újra indul a hat alkalmas Kiszámoló Akadémia, ahol mindent megtanulhatsz a pénzügyek alapjairól 25 ezer forintért. Részletek itt.
Ha szeretnél további írásokat olvasni a pénzügyekről, kattints ide, ha követnél a facebook-on, hogy ne maradj le egy írásról sem, akkor ide, ha pénzügyi tanácsadás kell, akkor pedig ide.
"Azt elöljáróban látni kell, hogy egy 20-30 éves hitel kamatát nem lehet előre bebetonozni"
Be lehet betonozni, csak joval tobbe kerul. A legtobb ember minel olcsobban szeretne meguszni, ezert valtozo, vagy csak par eves kamatperiodust valaszt.
Pont Te irod ezt az "Ideje fixálni a kamatokat" postban, hogy lehet 3-5-10 eves kamatperiodust valasztani. Ezzel 3-5-10 evre be lehet betonozni a forint hitel kamatat. Persze ez joval tobbe kerul, mint a 6-12 honapos kamatperiodus.
En (mondjuk kulfoldon) 20 evre betonoztam be a 30 eves lakashitel kamatat. Igaz masfelszer annyi kamatot fizetek, mint akik egy eves kamatperiodust valsztottak, de 20 evig nyugodtan alszom ami a torlesztot illeti.
Tévhit, hogy a 10 éves kamatperiódusú hitel nagyságrendekkel drágább, mint pl az 1 éves kamatperiódusú, viszont azt kevesen tudják, hogy gyakorlatilag csak egy banknál létezik ilyen hosszú kamatperiódus, sőt még az 5 éves kamatperiódusú hitelt sem kínálja minden bank. Sajnos az is igaz, hogy pár évvel ez előttig, különösen a deviza alapú hitelek korszakában a 3 és 6 havi kamatperiódusú hitel volt a jellemző.
"A Magatartási Kódex azonban kimondja, hogy ilyen romlás esetén csak a nem szerződés szerint teljesítő ügyfelek hitelkamatát lehet megemelni ezen ok miatt."
Kiszámoló, ezt magyaráznád picit pár mondatban? Ha jól értem, azoknak a kamatait emelhetik, akik amúgy se fizetnek (vagy el vannak maradva a részletekkel)? Mert azzal nem érnek sokat szvsz.
Viszont nagyon jó írás, köszi, ideje volt már ezt a részt is kicsit kiboncolgatni.
Más: meg nyilván az egyéb költségeket emelik, anno 300 ft volt a CIB havi számlavezetésem, ez ma már 600, nemrég voltam a Gránitnál, na ott már nemes egyszerűséggel 2000 HUF/hó a szladíj, igaz, bizonyos feltételek esetén meg ingyenes. De ha csak 1x benézed egy évben, az már rögtön két rugó bukta. Stb stb.
3 éve mikor felvettünk forint alapú lakáshitelt, a szerződésben majd 2 oldalon keresztül szerepelt, h milyen esetekben emelhet kamatot a bank. ami pár év távlatából megragadt bennem (nem szó szerint): ha a bank távközlési szolgáltatója árat emel, akkor azt tovább háríthatja a hitelfelvevőre.
Szia,
Azt a részt is érdemes körüljárni, hogy a bankok között verseny van (van?), emiatt nem tudnak kamatot emelni az egekig.
Te is lépten-nyomon azt mondod, hogy ha nem tetszik, menj át másik bankhoz, de minimum kérj ajánlatot több helyről.
Nem értek Önnel egyet. A Bank portfolóját, üzletpolitikáját a bank határozza meg, ennek hatására változik/változhat megitélése, ami befolyásálja/meghatározza a refinanszírozás költségeit. Erre az ügyfelének befolyása nincs. Ha a megitélés kedvezően változik, (azaz a banknak többlethaszna származik ebből a változásból) azt a bank soha nem adja tovább az ügyfélnek (én még nem halottam arról, hogy egy bank v. pénzintézet ezért csökkentte volna a hitelkamatot), a negatívumot viszont azonnal rá hárítja. Hol itt a viszonosság?) Jogot alapítani pedig egy olyan esemény bekövetkeztére, ami a bank magatartásának következtében áll fenn, nem lehet. A bank megitélését a működése határozza meg, ha ez rossz, akkor drágán jut forráshoz és fordítva. A hitelezés eleve kalkulál bedölt hitelekkel. Ha a bank rosszul dolgozik ez magasabb lesz a vártnál, de ennek következményeit a bank nem háríthatja ügyfelére
Olvassa el a belinkelt dokumentumot, a bank mikor emelhet kamatot és mikor nem. Nem csak a bank dolgozhat rosszul, hanem lehet egy gazdasági világválság, a kormány leértékelheti a nemzeti devizát, rossz adópolitika miatt romlik az ország teljesítménye és ezer másik ok, amire semmi ráhatása nincs a banknak.
A bank csak a jól teljesítő ügyfelekre nem háríthatja át a portfólióromlás következményét, azonban a nem rendesen fizetőkre minden további nélkül, hiszen pont ők az okai a portfólióromlásnak.
Írtam neked mailt, Miklós. Olvasd el.
Kis pirosnak: A Magatartási Kódex egyik alapelve, az ún. szimmetria elve szerint amennyiben a kamatmódosításra felhatalmazó ok-lista valamely eleme úgy változik, hogy a banknak a kamatot csökkentenie kellene, akkor kell is.
Csakhogy a kamat fixálása nem csak az emelkedéstől véd, hanem egyúttal a csökkenéstől való elesést is jelenti. Csak az új kamatperiódusra vonatkozóan fog csökkenni a kamatod, és csak akkor, ha a kamatfixálás napján a csökkentő ok fennáll és egyéb ellentétes irányba ható okok nem nullázzák ki (az összes ok együttes hatását számítják ki).
Varázspálcának
Idézetek a Kodexből:
− transzparencia elve, amely alapján a lakossági hitelnyújtás körében fokozottan érvényesítik a közérthetőséget és átláthatóságot, a szükséges információk hozzáférhetőségét,
a) a lakossági hitel-, illetve kölcsönszerződésekben alkalmazott kamat, díj és költségtényezők
egyoldalú módosításának elveit Árazási Elvekben rögzítik, amely üzleti titkot tartalmazhat, ezért nem nyilvános, de azt a PSZÁF kérésére, annak rendelkezésére
kell bocsátani.
Kérlek magyarázd meg, hogy lehet átlátható az ami üzleti titok. Hogy lehet leellenőrizni vajon eleget tett-e a bank a kötelezettségének. Elhiszed mert megigérte? Hogy lehet feloldani a jogszabályban -szerintem- meglévő ellentmondást. Perrel? Azt most is megteheti az ügyfél, ha van rá pénz. De addíg miből fizeti a megemelt törlesztést?
Elnézést a tegezésért. 🙂
A jelenlegi helyzetet pont a bankok rossz hitelezési polotikája okozta. Én csak egy egyszerű gondolkodó ember vagyok és nem találok magyarázatot arra, hogy amikor a CHF alapkamata szinte 0, amior CDS felár csökken, amikor az MNB kamat a 1/3-1,2-re zuhan a betéti kamatokkal együtt, akkor, hogy nem csökken ilyen drasztikus mértékben a régi hitelek kamata is. A válság elején a bankok azonnal, pár hónap alatt 20-30%-al (nem % ponttal) megemelték ezen hitelek kamatát. Valahogy ez visszafelé nem működik. Tapasztalatom szerint a "jól teljesítő" ügyfeleknél sem. Ja tudom a körülmények. Mert azok valahogy mindíg az ügyfél számára hátrányosan alakulnak. Még soha nem láttam lózungokon kivűl, számokkal alátámasztott érdemi magyarázatot tartalmazó állítást a kamatemelésre. Ja ezt is tudom. Az árképzés banktitok. Na ez a baj, hogy ezt hagyja/hagyta a kormány/PSzÁF/MNB/Ügyészség/stb.
Nem lehet a "jól teljesítő" ügyfeleket kivenni a hitelportfolió romlása miatti kamatemelésből. Az adósok 20%-a jellemzően nem fizet, és senkinek nincs a homlokára írva szerződéskötéskor, hogy pont ő lesz az. Nyilván a 80% fizet a 20% helyett is, aki szerint ez igazságtalan, az alapítson bankot, megyek hozzá hitelt felvenni. A kamatfelár az egyfajta biztosítás, nemfizetés esetére. Mivel nem lehet tudni, ki lesz a nemfizető, ezért mindenki fizeti. Az életbiztosítás díja se jár vissza annak, aki megígéri, hogy a tartam alatt nem fog meghalni. A rosszul teljesítő ügyfelek is legalább egy ideig jól teljesítők voltak. Végül, nem sok értelme van kamatot emelni annak, aki nem fizet - teljesen mindegy, hogy 5%-ot nem fizet vagy 10%-ot nem fizet.
Sajnos nem olvasta el amit írtam. " A bank megitélését a működése határozza meg, ha ez rossz, akkor drágán jut forráshoz és fordítva. A hitelezés eleve kalkulál bedölt hitelekkel. Ha a bank rosszul dolgozik ez magasabb lesz a vártnál, de ennek következményeit a bank nem háríthatja ügyfelére." A rossz munkavégzés következtében beálló veszteséget a szolgáltató nem háríthatja a már meglévő és szerződéssel hozzákötött ügyfeleire, annak következményét neki, a magának kell megfizetni(és kérem senki ne írja, hogy lehet bankot váltani, mert a valóságban nem, csak elvileg lehet, aki most devizahitellel bankot vált az realizálja a veszteségét, örökre). Tisztában vagyok azzal, hogy a kamat tartalmaz egy olyan részt amely a nemfizető ügyfelek által okozott kár biztosításásra szolgál, csakhogy ezt a díjat a bankok nem erre költötték (1ik bizt nem, megírta) vagy ha igen kétszeresen is beszedik a kárt.
Rohadjon meg az Axa, évek óta csak emelnek..
"Visszatérő panasz, sőt harag forrása, hogy miért emelték fel a bankok a hitelek kamatait, meg a svájci jegybank kamata és a többi."
Nem érzem úgy, hogy az idézett bekezdéshez a cikk szervesen kapcsolódna.
Mert ugye az ügyfelek az első bekezdésben leírt múlton háborognak, joggal!
Ezen már az utólag hozott intézkedések ( amikor más jól megemelték a kamatokat) vajmi keveset segítenek.
Ja most már nem emelik tovább, milyen megnyugtató.
Csak a héten csökkentett kamatot az EKB.
Kíváncsian várom ennek átgyűrűzésére az EUR hitelek kamatába.
"Hogy ez mennyire elegáns, azon lehet vitatkozni, ahogy azon is, hogy az mennyire elegáns, hogy a kormány immár három éve úgy turkál a bankok zsebében, ahogy éppen kedve tartja."
Na igen. Ehhez képest a kamatok egyoldalú emelése a bankok részéről kifejezetten elegánsnak tekinthető.Ők turkálhatnak a hitelt felvevők zsebében.
Ha a kormány megemeli a bankok adóit, ők megemelhették a hitelesek kamatait. A kormány ezt tudva kiállt és belehazudott az emberek szemébe, hogy ezt a bankok nem fogják áthárítani.
"Ha nem látnád át: a bank nem a saját pénzét adja kölcsön, hanem a betéteseinek a pénzét, vagy kötvénykibocsátás útján szerzett pénzt, ami szintén kölcsönkért pénz. Ezért is van felelőssége a kihelyezett hitelekért és természetesen, mint profitorientált vállalkozás, hasznot is kell termelnie a tulajdonosai számára."
Értem, ez a bank szempontja.
De a hitelfelvevőnek mi köze ehhez?
Vajon nem követett el a bank hibát azzal ( részvényesei és a betétesei felé), hogy eléggé laza hitelkondíciókkal hitelezett a rövidtávú profitérdekeit szem előtt tartva.
Ha hibázott, akkor "elegáns" megoldás-e ezt a tőle hitelfelvevőkön leverni?
"Ha a kormány megemeli a bankok adóit, ők megemelhették a hitelesek kamatait. A kormány ezt tudva kiállt és belehazudott az emberek szemébe, hogy ezt a bankok nem fogják áthárítani."
Az időrendiség mintha felcserélődött volna.
Először emelték a bankok a kamatokat a válság kirobbanásakor és közvetlenül utána és jóval később emelte az új Orbán kormány a bankok adóit.
Ergo a kettő nincs ok-okozati viszonyban.
Az már egy következő történet, ha bankok a rájuk hárított adókat áthárítják.
A kormány itt álszent módon (durvábban a képünkbe hazudik), mivel jelenleg erre a bankoknak törényi lehetőségük van.
A kormányon múlik, hogy ezt a törvényt megváltoztassák, de valamiért nem tették.
Amikor a bankok emelték a kamatokat, volt rá okuk (válság). Csak aztán "elfelejtették" visszacsökkenteni.
Kedves Miklos!
A 2007 januari kezdettol tokeletesen fizetem a hitelemet mindennemu keslekedes nelkul. A bankomnak nem lett volna joga 2012 tavaszan a forraskoltsegekre (CDS-felar) hivatkozva kamatot emelni?
2013 nyari felszolitasomra (normalizalodas korabbi CDS szintre) nem reagaltak meg mindig. Hogyan lehet ilyenkor intezkedest kikenyszeriteni? Karpotlast kerhetek /kaphatok?
Kosz,
S.
Szia,
Pénzügyi békéltető testület, vagy MNB (a PSZÁF helyett).
"A Magatartási Kódex tehát - ahogyazt a jogerős ítélet is megállapította - nem jogszabály, annak rendelkezései azokat kötik, akik alávetették magukat a Magatartási Kódex rendelkezéseinek. "
Idézet a Partiscum per során hozott jogerős ítéletet felülvizsgálati kérelem alapján felülbíráló Legfelsőbb Bírósági (szintén jogerős) határozatból. (Gfv.IX.30.221/2011/6.szám)
Szerintem ennyit erről.
Ahogy Sanyi írja, én is kaptam annak idején a banktól ilyen oklistát, és nekem is szemet szúrt, hogy a távközlési költségeik, vagy a betéti kamataik emelése miatt is emelhetik a hitel kamatát. Ezek nyilvánvalóan nem törvényszerűek.
HPT. 210§ (4)Az árazási elveknek tartalmazniuk kell legalább a következőket:
a) valamely kamat, díj vagy költség módosítása a szerződésekben foglalt és az adott kamat, díj vagy költség mértékére ténylegesen hatást gyakorló ok alapján történhet;
b) ha valamely feltétel változása a kamat-, díj- vagy költségelem csökkentését teszi indokolttá, azt is érvényesíteni kell;
c) az adott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételeket együttesen, tényleges hatásuk arányában kell figyelembe venni;
d) díjat vagy költséget évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében lehet emelni.