A napelemek megtérülését a nullszaldós elszámolás tette lehetővé, illetve hozta le a megtérülés időtartamát 10-15 évre. A nullszaldós elszámolás lényege, hogy az áramszolgáltatónak át kell vennie tőled a megtermelt felesleges áramodat és utána ugyanannyit használhatsz bármikor máskor elszámolási időszakon belül.
Tulajdonképpen egy ingyenes akkumulátorként használhatod az áramszolgáltató hálózatát nem csak napközben, de nyári-téli viszonylatban is, a nyáron megtermelt felesleges áramodat ingyen "tárolja" a téli felhasználásig a szolgáltató.
Ennek lesz vége 2024 elején egy uniós jogszabály miatt. Onnantól kezdve eladod a felesleges áramot gombokért a szolgáltatónak és piaci áron veszel tőle áramot, amikor szükséged van rá. Mivel az áram árának 60%-a hálózati díj és egyebek, fele annyit sem fogsz kapni a betáplált áramért, mint amit fizetsz a vételezett áram után. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy mennyiért fogja átvenni az áramot a szolgáltató. Már önmagában az nagy érvágás, ha ugyanannyiért veszi át, mint neked adja, csak éppen felszámolja a vételezett áramra a hálózatfenntartás díját is. (Amit most nem tehet.)
Az még kérdés, hogy a már meglévő napelemek tulajdonosai az eredeti feltételekkel használhatják-e a már telepített rendszereiket. Ne felejtsük el a 4 kW feletti rendszerek adóját sem, ami jelenleg 0 Ft, de bármikor lehet akármennyi. (Azt, hogy a napelemeket telepítő vállalkozások úgy hallották, hogy a régieknek talán majd jár még a null-szaldó, ne vegyük készpénznek, hiszen elemi érdekük, hogy így gondolják, mert egyébként senki nem venne napelemet a következő években. Ami biztos, hogy senki nem tudja még, hogyan lesz.)
A napelem-parkokat is sikerült megadóztatni a garantált átvételi ár mellett is, még ha nem is így hívják a dolgot, hanem menetrendi előrejelzésnek, ami jó esetben havi 50-60 ezer forintjába kerül a napelem-parkok tulajdonosainak s várhatóan folyamatosan nőni fog ez a költség. Ilyen tételeket kitalálni és bevezetni nem tart soká, ha az akarat megvan rá.
Ha most akarsz napelemet felrakatni, érdemes a változással kalkulálni, még akkor is, ha nem tudjuk, fogja-e érinteni a régi napelem-tulajdonosokat.
A villanyautosok.hu cikke a témában erre található.
Nekem 2 év múlva járnak le a Fundamentáim (Ahogy illik utolsó nap kötöttem őket). 3db 20eFt-os. Azt gondoltam beleforgatni napelembe, de így már lehet nem lenne nagy buli, hogy 2024 után ki tudja mi lesz.
Gondoltam rá, hogy ki kéne váltani a gázfűtést és melegvizet villanyra, mert akkor feldobattam volna egy 10kW-os rendszert, így még a jövőbeni EV autót is tudnám tölteni vele.
Most azért lettek kétségeim na.....
Na ezt követem. Terveztem átállni klímás hűtés fűtésre illetve későbbiekben elektromos autó motor vételére és otthoni töltésére de most elbizonytalanodtam.
Sziasztok,
Most epitunk hazat es nagy kerdes volt, hogy a 25%-os „energiahatekony“ háznak hogyan felejunk meg. Termeszetesen napelemmel, azon belul is 90nm es hazra 5kwh szukseges.
Na azt mondtuk h nem koltunk 2,5M-es napelemre, hanem inkabb johet a hoszivattyus futesi rendszer. Drága, de megsem kell napelemet feltenni es a futeshez sem kell gáz, de nem is elektromos ami kikeszit hosszu tavon.
Villanyszerelő vagyok, mozgok minden felé, tudok egyet s mást, s mivel pofátlanul fiatal vagyok a szakmában, amikor érettségiztem, földrajzból a megújuló energiaforrásokat szerettem volna kihúzni, ki is húztam. Szakmunkásvizsgán szintén a megújuló energiaforrásokat tudtam a legjobban, ki is húztam. Akkor feltennék egy kérdést most én. Villanyszerelőként, úgy hogy tudom a matekot, a pénz is meglett volna rá, ami nekem csak az anyag kedvezményesen, munkadíj zéró mert házon belül megoldom, miért is nem tettem fel egy deka napelemet sem a háztetőre? Mert tudtam azt, hogy a napelem(HMKE) csak és kizárólag addig éri meg, ameddig el nem terjed, mert ebből fognak pénzhez jutni a szolgáltatók és az állam is. De aki egy kicsit gondolkodik, az rájön hogy fenn kell tartani az alaperőműveket, és a menetrendi és csúcserőműveket is, amikor is te bármikor adhatsz a közösbe, azt kötelesek átvenni, folyt.
folyt, de amikor neked kell azt te választod meg hogy mikor és mennyi. Legyen a példa a tojás. Mindenkinek vannak tyúkjai, a te szépen nappal amikor a tyúk tojik eladod a tojást, megveszik, nappal nem sokat sütsz, mondjuk napi 10 tojásból nappal elhasználsz kettőt, de éjjel amikor senki tyúkja nem tojik, neked kell 8 tojás, és megkapod ingyen. Ez csak egy egyszerűbb példa éjszakából és nappalből nincs róka, tél nyár, húsleves, semmi. Szóval a bank mindig jól jár ez a lényeg. Felkészül a villanyautós társadalom! Ott pedig a jövedéki adó lesz a kulcsszó, amit az áramra rátesznek. De nyugi, a szolgáltatók már készülnek rá:)
DD.Dávid
Nem vagyok hozzáértő, de egyszer azt hallottam, hogy (nagyban gondolkodva, pl. országosan) a vezérlés elég problémás ha sok ilyen-olyan "kistermelőt" teszünk a rendszerbe. Ami szintén költség és persze az elektromos hálózat rugalmassága sem úgy működik mint a villanykapcsoló otthon. Akármikor ki-be kapcsolok egy erőművet...
Németországban már igen régóta (legalább 2010) így van, illetve hasonlóan. Az átvételi ár az építés (üzembe helyezés) évétől függ és folyamatosan csökken. Tehát ha ma 100% - mondjuk 37Ft, akkor az ebben az évben épített rendszereknek marad a 37Ft átvételi ár. De jövőre mondjuk már csak 90% utána 80%, majd valahol 50% körül megáll.
Kis rendszereknek 15 perces árazást szvsz. nem érdemes bevezetni. A már telepített rendszerek valószínűleg nem is tudnak vele semmit kezdeni.
Az ÁFA miatt nem mindegy, hogy mire kell fizetni. A vásárolt áramra v. csak a különbségre. Reméljük, hogy csak a különbségre.
Az aksi árak folyamatosan csökkennek és elképzelhető, hogy egy 24 órás aksi megéri majd valamikor. Persze ehhez olyan rendszer kell, ami ezt tudja kezelni is. Ma kevés ilyen van.
Mindenesetre a szabályozást igen gyorsan nyilvánosságra kell hozni, mert amíg nincsen, addig senki sem vásárol...
@nimfas-corporation Jó eséllyel jelenleg gázzal fűtesz, egy min 20kW-os kazánnal. Ezt lecserélve egy 10kWh napelemes rendszerre, és reméled hogy kifűtesz, melegvizet készítesz, világítasz meg EV-t is töltesz belőle?
Nálam egy 6.5kWh rendszer van fent. A mosó és szárítógép minden nap min. 2 alkalommal megy, illetve a 200 literes HMV tartályban egy 3*2kW-os fűtőbetét melegíti a vizet. A fogyasztás mellett azért így is van 1500kW-nyi többlet termelésem, amit nem adok el, mert egyelőre nem kell eladni, jól jön az télen ha kell (bár elég szépen termel télen is). Majd aggódok 2024 után.
@dd-david Én hasra számoltam, hogy 2.5mFt állampapírban, havi kb 8e ft-ot hoz. A villanyszámlám 15e ft körül volt havonta. Persze biztos lehet addig csűrni csavarni míg a havi -7ezerrel mégis az állampapíros hoz jobb megtérülést, de annyira nem izgatott a dolog.
@dd-david Tényleg fiatal lehetsz 🙂 A földgáz bevezetéssel ugyanez volt. A dízel személyautók elterjedésével is. Ahogy mondod, majd ha elég EV lesz, akkor ott lesz a következő húzás. No de ebben semmi újdonság nincsen. Általában a tehetős early bird-ek szoktak jól járni minden új technológián (jó eséllyel megtérül a beruházásuk, mire annyira elterjed hogy azt megadóztassák, vagy megdrágítsák).
Nekem mondjuk az is szempont volt, hogy némileg zöldebbek lettünk (tudom, tudom amíg nem kell a veszélyes hulladékba vinni a napelem táblákat stb)
Akkor a Tesla aksit kell feltenni a napapelem mellé, hogy mikor nem használod eltárolja az energy-t...
Kérdés, mikor térülne meg... de függetlenedhetsz a szolgáltatoktól... állam bácsitól már nem biztos 😉
repce olajat se önthetsz a traktorba, hiába termelted meg saját földeden és ott is használnád ... szóval mély álomba nem kell ringatozni... 😉
Zöld, a Nissan Leafnek is van olyan rendszere, hogy napközben betáplálja az autóba, este kiveszi onnan. (Már persze ha éppen otthon van az autó.)
Csak ez a rendszer kiépítése közel félmillió forint, ami nem egyhamar térül meg.
Másrészt ugyanúgy igénybe veszi az autó aksiját, mintha utazásra használnád. Kérdés, megéri-e leamortizálni az autó aksiját.
volt itt korabban valaki aki befekteteskent napelem parkban gondolkozott, ha jol emlekszem ugy irta mar tett is bele penzt. Na kivancsi vagyok ez most mennyit modosit a megterulesen. (mostani szamokat sem tudom, igy nem tudnek utannaszamolni)
Eddig túl jó volt a nyáron kölcsönadom, télen visszakérem buli, én is éreztem, hogy nem lesz ez így örökké. Ezzel a belejelentéssel már mínuszos a beruházás 0% hitellel is?
@dd-david sok helyen adóztatták már meg ez elektromos autókat, de sehol a világon nem az áramra tették rá. Felejtsük már végre el ezt a hülyeséget, hogy a rezsicsökkentés országa lesz a világon az első, ahol jövedéki adó lesz az áramon.
Ha ilyen nagy szakember vagy, akkor a következő a kérdés: Ausztráliában a háztartások 24%-a rendelkezik naplemmel,ami 12-szerese a magyar aránynak. Hogy lehet hogy nekik még mindig megéri, sőt egyre jobban megéri?
Az a vicc, hogy az áram, amit én megtermelek, azt a szomszédok egyből felhasználják, nem utazik az sehova, szóval még azon is nyerne a szolgáltató, hogy a szomszédok kifizetik a rendszerhasználati díjat, miközben a a szolgáltató nem utaztatta az áramot.
Persze, ahol már minden házon van napelem, ott más a helyzet, de azért az EU-ban elég nagy különbségek vannak ilyen téren, úgyhogy szerintem még nincs lefutva ez a dolog.
TT, rengeteg helyen nem veszik már át a napelem-áramot a lakosságtól.
Kisüt a nap és hirtelen mindenki betáplálni akar a hálózatra. Természetesen akkor, amikor éppen semmi szükség áramra.
Bezzeg este hatkor meg reggel hétkor, amikor fogyasztási csúcs van, senki nem akar betáplálni.
nem kell aggódni, jön a Tesla akksija, onnantól vége a lehúzásnak. ja, és Kiszámoló, a Tesla napemelem is: raketa.hu/a-tesla-uj-agressziv-marketinggel-tor-elore-a-napelem-piacon
látod már a cash flowt és a rekord kapitalizációt a leggyűlöltebb cégedben? 😀 bánod most már, hogy lebeszéltél mindenkit a részvényvásárlásról?
Jaja, Uram, látom, újságot nem olvasol. Éppen most áll a balhé a Tesla napelem cége körül, hogy elrakta az előleget évekre, most meg, hogy telepíteni kellene, sorban adja vissza az előleget, mondván, mégsem fogunk a maga területén szolgáltatni.
Az első találat a Google-ben: electrek.co/2020/06/11/tesla-cancelling-solar-roof-orders-after-years-deposits/
Az már csak hab a tortán, hogy úgy hirdette meg eladásra a rendszert, hogy még 2019-ben is újra kellett tervezni, és évekig nem is telepítették azt, mert nem is volt kész.
Olvass, mielőtt hozzászólsz. 🙂
Eddig is csak arról szólt a napelem a háztetőn, hogy valaki kifizette x évre előre a villanyszámlát. Ez a valaki vagy a pályázati pénzforrás volt vagy a tulaj. Az életben mindenért fizetni kell, nincsen "ingyenebéd". Vicces, mikor a villanyautósok azzal érvelnek, hogy az ingyebes vagy kedvezményes villamos energia nekik erkölcsi alapon jár, mert kímélik a környezetet. Persze... lokálisan.
"Ennek lesz vége 2024 elején egy uniós jogszabály miatt. Onnantól kezdve eladod a felesleges áramot gombokért a szolgáltatónak és piaci áron veszel tőle áramot, amikor szükséged van rá. Mivel az áram árának 60%-a hálózati díj és egyebek, fele annyit sem fogsz kapni a betáplált áramért, mint amit fizetsz a vételezett áram után."
Ez így nem igaz. 1 kWh ára EON == 1kWh ára ( napelem tulaj ) azaz pontosan 1:1 a kifizetés. De mint fogyaszó a számla 1 tétele csak a fogyasztott energia. Ezért okoz zavart, ha a számlát osztjuk el a fogyasztott energiával. Ami hamis energiaárfolyamot mutat a számla értelmezőjének.
Én arra lennék kíváncsi, hogy eddig ki állta a házi naperőművek támogatását, oly módon, hogy ugyanazt kapták vissza bármikor, mint amit napsütéskor betápláltak. Az áramszolgáltatók tudtommal nem állami cégek, őket biztosan nem tudták erre kötelezni, és miért is lenne érdeke, így maradt az állam, ami mostanában jó szocialista módra beavatkozik mindenbe, amibe nem kellene.
Az elektromos autók ingyenes tankolása még durvább beavatkozás, erről sem tudom konkrétan ki és hogyan támogatta.
Várható volt hogy ideig-óráig megy majd a hálózat akkumulátorként való használata.
Az a gond hogy a szolgáltató számára a lakossági oldal soha nem lesz kiszámolható, stabil dolog. Márpedig igen kényes az elektromos hálózatban az egyensúlyt fenntartani. Nem vagyok szakember, mi hogyan oldható meg, de én egy vezérelt áram fordítottjában gondolkoznék. Napi időszakokban amikor szükség van a plusz áramra akkor kivenné a napelemekből a szolgáltató, amit ezután is jóváírnak a fogyasztásodon, illetve mivel már te nem csak haszonélvezője vagy a rendszernek, hanem részese, így mondjuk nullázódnának bizonyos rendszerhasználati költségek.
Lényeg hogy egyfajta konszenzus kellene, mert ki kell használni környezeti szempontból a tetőfelületekre érkező napenergiát, akkora mennyiségig ami kb. kiegészíti az erőműveket. Sajnos egyelőre tárolásról nem lehet beszélni, főleg itthon.
Máshol nem tudom, hogy van, de nálunk EON területen már pár éve nem úgy van, hogy csak "úgy" átveszi a megtermelt áramot, már "okos" ad-vesz órákat tettek fel és cserélték le ahol nem az volt és csak akkor veszi át amikor az áramszolgáltató azt mondja... Így ha van felesleged, de éppen nem kell a szolgáltatónak, akkor így jártál. Ez még így is 90%+ felett van, de ki tudja meddig és a mostani koronás leállások miatt gondolom, láthatóan kevesebbet vett át az elmúlt hónapokban.
a sok magyar átlagembert jól átverték azzal, hogy túlméretezett napelemeket rakattak a tetőre. ismerősöm büszkén mesélte, hogy milyen kedvező konstrukcióban kell kifizetnie 2 milliót a napelemekért. úgy, hogy közben 6000 volt a villanyszámlája.
a másik, amit nem értek a nagy villanyfétis a gázzal szemben. 1 kWh villany 36 Ft, 1 m3 gáz az 10,55 kWh ára 90 Ft, tehát úgy 1 kWh energiáért 10 forintot fizetsz. persze 20 évente venni kell egy új kazánt, de ha nem tanyán laksz, és már be van kötve a gáz, pénzkidobás a villanyfűtés/vízmelegítés
Gondolom majd elkezdenek elterjedni az akksis rendszerek. Nyilván úgy annyival drágább és annyival lassabb a megtérülése, de legalább effektíve marad a "nullszaldós elszámolás" azáltal, hogy eleve nem a hálózatra küldöd fel az áramot bagóért aztán visszaveszed teljes áron mindenféle díjakkal megfejelve, hanem házon belül tartod, és amikor kell, felhasználod. És az akksikat el se tudják venni tőled egy tollvonással, szóval kiszámíthatóbb.
@dd-david
Jaja, ilyen "mozgok minden felé, tudok egyet s mást, ismerek elég sok embert" arcok sutyorogták kétnaponta, hogy MOST kell elmenni bevásárolni, mert holnaptól a lábadat nem teheted ki otthonról.
@Kiszamolo
Pici pontosítás: kWh az energia, amit pedig te a 4-es számhoz írni akartál az az, hogy a 4 kW maximális beépített teljesítmény, amit a "PEAK" szó rövidítéséből szokás összefoglalva 4 kWp-nek írni.
Köszi, javítom.
Ez a szaldós elszámolás tényleg habzsi-dőzsi volt, ami jól jött a usernek, de igazából igazságtalan, szerintem. Soha nem értettem meg azt a hisztit, hogy a többlet-termelést csak bagóért veszi át a szolgáltató. Nem bagóért, hanem az áram áráért. A rendszerhasználati díj az emberek 99.99%-ának kimarad, mint ahogy fentebb is írta valaki.
Szerintem a reális árképzés, valahogy úgy nézne ki - kövezzetek meg -, de:
legyen az "villanyszámla": 20Ft áram + 20 Ft rendszerhasználati díj
1)termelem - elfogyasztom -ez sima ügy
2) termelem - betáplálom ("óra visszafelé pörög") - ezt kifizeti a szolgáltató (20 Ft nekem) ***
3) nem termelek - fogyasztok (óra rendesen pörög, éjszaka pl) - ezt fizetem a szolgáltatónak és a rendszerüzemeltetőnek (MVM? )(20 + 20Ft)
Így, ha a végén a szaldó kilowattórailag 0, pénzügyileg nam, hisz az RHD-t ki kell fizetnem.
(folytatás)
*** Ezt hozzáértők "megfilozofálhatnák", de nekem úgy tűnik, hogy a betáplált áramért is felszámolhat a rendszerirányító valami díjat. Ha nem is a teljes (fenti példában 20Ft) díjat, de valamennyit. Hisz "gondja van vele", csinálnia kell valamit a betáplált árammal.
Nem teljes díjat, hiszen a betáplált áramot majd valaki megveszi az RHD-t is kifizetve. De tudomásom szerint - nem biztos - a rendes erőműveknek van részletes, előre leadott, x perces bontásban menetrend terve, amitől nem térhetnek el. Tehát szigorú szabályok szerint játszanak. Ez a HMKE-knél nincs meg. Ezért valami díjat el lehetne kérni. (Kb olyan, mintha a kutatásvezető prof dolgozik pár más komoly arccal, aztán beengedünk a laborba egy csomó óvodást, hogy majd ők segítenek)
Persze, lehet, hogy tévedek, és nem ennyire nehéz a rendszerirányítás
@szofter Tudomásom szerint, szigetüzemet nem engedélyeznek, ha van hálózati ellátottság.
Meg aztán, majd az ilyeneket kell megmenteni, ha télen nem megy a cirkó, vagy nincs elég áram a hőszivattyúnak, vagy kigyulladt az akksi, és leégett az egész ház.
@zold , az energia nagymértékű tárolásától még elég messze vagyunk. Átlagos család éves villamosenergia igénye ~3500 kWh, az éves átlagos csúcskihasználási tényező a napelemnek 10-12%. Pl 3.5 kW-os rendszernél: 3,5*8760*12%=3679 kWh. Ez tök jól hangzik csak az év nagy részében nem áll rendelkezésre. Ha egy normál termelési görbét nézek, márciustól októberig lehetne tölteni az aksikat. 4 hónapra elegendő energia kell, nyilván nem télen, hanem össze vissza (és persze lehet nyáron sem termel). 3500*11%=1155 kWh energiát kell eltárolni. Tesla Powewall 13kWh-t tud tárolni, ebből kéne 88db, darabja 8800 dodóért, laza 270 milla .
És arról még nem is beszéltünk, hogy a napelem nem forgó géppel állítja elő az energiát, sokkal rosszabb minőségű mint az erőművi áram, ami berendezéseink élettartamát rontja, erről a pontról szinte sehol sem lehet olvasni. Nem is értem ezt a szigetüzem mániát...
Elkezdtem matekozni mint villamosmérnök, milyen fogyaszók vannak a lakásban, mikor üzemelnek, fogyasztás óránkénti felbontásban, mennyi a csúcs, mekkora akksi kell, milyen terhelhetőségű, mekkora napelem kell? Feladtam... lusta vagyok.
De a lényeg: havi villanyszámla: 4500 Ft (Energiatakarékos fogyasztók. Fűtést, meleg vizet gázzal állítom elő), ez évi 54 000 Ft.
Egy napelemes (esetleg fél sziget üzemű) rendszer telepítését 1,5-2M Ft-ra saccolom. Kamatozik évente 1,5 - 2M Ft minimum 54 000Ft-ot évente?
Nincs több kérdésem.
Deviáns, a magyar áramszámlák mellett nem éri meg, kétmillió éves kamata közel 100 ezer forint és nincs amortizációs vagy szervizköltséged sem. A német áramdíj mellett már sokkal jobbak a megtérülési számok.
@skygineer : Jelezd valahogy ha viccelsz: Villamosmérnökként ez fájt. Nem tudtam, hogy sírjak, vagy röhögjek:
"És arról még nem is beszéltünk, hogy a napelem nem forgó géppel állítja elő az energiát, sokkal rosszabb minőségű mint az erőművi áram, ami berendezéseink élettartamát rontja, erről a pontról szinte sehol sem lehet olvasni."
@devians Valószínű az inverter által előállított kvázi színuszos jelre gondolt a kolléga. De azért ne gondoljuk hogy egy fél milliós inverterből négyszög jel jönne ki a színusz helyett (különben ha az is jönne ki, nem sok -a mai háztartásokban fellelhető- készülékben tenne kárt). Szerintem.
Azért lesz egy nagy kényszer a napelemre: 25% megújuló arány az újépítésű ingatlanoknál, persze ez másképen is megoldható pl. hőszivattyú.
A szolgáltató jelenleg sem adja oda a teljes villanyszámlán lévő összeget, csak annak az áram díj részét.
Nyilván azért lehetne tervezni valamennyit a pv rendszerekkel is. Azért napon belül már van egész pontos előrejelzés.
Gáz helyett ott a buli, ahol nincs még kiépített gáz csatlakozás. Ott hónapos ügyintézés és tetemes költségek spórolhatóak.
24-ig még annyi minden történik, aki ma erről azt mondja, hogy tudja a tutit... Minimum túloz.
2. éves a rendszerem. Előtte volt 12/hó kb a villany, most 7200 az mfb hitel. Meg bejött pár plusz fogyasztó. Éves elszámoláskor 1000 Ft alatti volt a számla.
Lehet utálni a napelemet, maradjunk az atom-fosszilis felállásban, sokkal jobb.
@danhadnagy
A gáz/villany összehasonlítás nem egészen állja meg a helyét.
Villannyal fűtők nem fűtőszálat használnak, hanem hőszivattyút aminek a "hatásfoka" többnyire 300-400%.
Legjobb gázkazánoké 90-110%, így már kb. egy szinten van.
Gáznál az alapdíj kb. 1.000 huf/hó, fogyasztástól függetlenül, +kéményseprő +rendszer felülvizsgálat.
Szerintem ahol megoldható, ott jó alternatíva a gáz komplett kikötése/be nem vezetése, bár van ahol gondot okoz a villanytűzhely megszokása.
Aki ilyet ír fel, tegye már meg, hogy belinkeli az uniós jogszabályt, amiről beszél. Konkrétumok nélkül ez a cikk nem több, mint rémhírkeltés...
Drága barna, ott a link a cikk végén arra a cikkre, ami bővebben kifejti....
De ha nem akarsz kattintani, tessék: eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32019L0944&from=EN
Áhhá! Köszönöm!
@devians akkor villamosmérnökként nem tanultál elég villamos energetikát ezek szerint. Az megvan gondolom, hogy a vill. rendszer frekvencia változását a termelt és fogyasztott hatásos teljesítmény közti egyenlőtlenség és a hálózat jellege adja meg. A legfontosabb, hogy a forgó gépek hatalmas mennyiségű kinetikus energiát tartalmaznak (inercia), mely a frekvencia megváltozásakor közvetlenül hat a rendszerre, ettől lesz stabil. A termelésben lévő megújulók a közvetlen összeköttetés hiánya miatt (inverter) pedig a rendszereknél komolyan kihasznált hatás csökkenést eredményez (a két termelő által termelt energia, nem ugyan az a termék, utóbbi rosszabb minőségű). Röviden romlik a vill. rendszeren lévő jel, amivel már most rohadt sokat küzd a MAVIR. Ez végső soron a fogyasztóknál csapódik le.
(És akkor dobálózzunk a szakmákkal, mert úgy menő, egy energetikai mérnök).
@skygineer ez a számítás kísértetiesen hasonlít egy paks2-ért lobbizó mérnök csúsztatására, nem tudom saját, vagy onnan szedted.
A tévedés ott van, hogy ha 3500 kWh az éves igény, akkor nem 3 kW napelemet teszek fel 1500 kWh akkuval, hanem tized annyi pénzből 20 kW napelemet 20 kWh akkuval.
Nem a nyári termelést kell tehát eltenni télre, hanem a napelemes kapacitást télre méretezni, így pedig elég egy néhány napos igényt áthidalni képes akku.
A sziget üzem ugyanúgy megvalósul, de az ár tizedére csökkent. Persze ésszerűen gondolkozva kevésbé lehetne paks2 mellett lobbizni.
Mellesleg az akku nem egyenlő a sziget üzemmel. Az idén felszerelt második hmke rendszerem invertere kiegészíthető LG RESU energiatárolóval. Nem vágom le magam a szolgáltatóról, de a napelemes termelés 100%-át házon belül használhatom fel. Mai árak mellett persze nem térül meg, de 2024-re olcsóbb lesz az akku...
@dd-david ott borul a logikát, hogy ha nem lesz szaldó, akkor is feltöltöm nappal a villanyautó akkuját, amikor épp csúcson termel a napelem, így 100%-ot is elérheti a napelemes termelés házon belüli felhasználása. Nem fizetek senkinek semmit, ingyen autózok továbbra is, míg mások tankolják a dízelt. Cserében tisztább lesz neked is a levegő a városban. Szívesen.
@skrilly ne feledjük, hogy Ausztrália népsűrűsége alacsony, hosszú távvezetéket kellene karbantartani kevés fogyasztóval, így az áramszolgáltatónak is megéri, ha 1-2 tanyát leválasztanak a hálózatról. Inkább közösen fizetik az akkut és a napelemet (fogyasztó+áramszolgáltató), mint sok km távvezetéket tartsanak fenn minimális fogyasztásért.
Magyarországon azért nem éri meg akkut venni a napelem mellé, mert agyon támogatják az áram árát. A napelem+akku ára a németek 30 cent/kWh lakossági áramára mellett sem magasabb...
@devians így is lehet számolni. Nálunk hasonló volt a helyzet, takarékos háztartás, éves 60 ezer körüli villanyszámlával és 200 ezer gázszámlával. Napelemet akartam, mert csak (nekem fontos, hogy mit hagyok a Földből magam után).
De egy kis rendszer fajlagosan drága. Ezért 1,5kWp helyett 3 kWp napelemes rendszert vettem (kb. 120ezer Ft-os villanyszámla kiváltására elég). Jött hozzá egy fűtésre optimális klíma, kissé túlméretezve, hogy csendes is legyen.
Az eredmény 200e gáz + 60e villanyszámlából maradt 100e gázszámla. A klíma ősszel és tavasszal megy, amikor jó a hatásfoka.
Néhány évig tökéletesen működött a rendszer, aztán jött a villanyautó mánia, így már rá kellett fizetnem a villanyszámlára, ezért idén jött a 2. napelemes rendszer. Eredetileg sziget üzemet akartam bontott villanyautó akkuval, de nem találtam rá kivitelezőt, ezért ez is visszatermelős. De támogat akkut az inverter
szocske
2020-06-23 at 21:39
"...hanem tized annyi pénzből 20 kW napelemet 20 kWh akkuval..."
Ez rendben, bár gondolom csak fiktív, hasraütött számokat írtál, de mit csinálsz nyáron a felesleggel? Mert ha jól értem, akkor így neked az éves szaldód nagyon plusszos lesz. És azt meg nem fogja értelmes áron átvenni az elmü. "letolod" a földbe? És nem is a nyár az érdekes, mert gondolom ott örülnek a légkondik miatt a plusz erőforrásnak, hanem a napos április, mint idén, amikor elég magas a megújjuló. Komolyan kérdezem, nem kötözködés. Évek óta gondolkodom rajta, de per pill a ház nem ideális finoman fogalmazva, a nagyobb tetőfelület É-ÉNY-i, az ikeré a napos.
Valaki írta: a gáz azonnal megy, amint építkezek/költözök, oda főgáz be nem jöhet, amilyen mocsok szolgáltató és drága is, a kémény is macera. Jó szigetelés + elektromos/hőszivattyú. A melegvizet mivel érdemes napelem mellett? Bojler?
@szocske tehát továbbra is használod a hálózatot, és ahogy látom neked nem számít a beruházás megtérülése. Valószínűleg te megtehet, hogy telepakold a házad napelemmel, Mo. lakosságának 95%-a nem teheti meg. Továbbá hova pakolod a 20kWp-t, az vagy 60-70 panel, legtöbb helyen a tető el sem bírja. A kertet is beteríted? A számítás csak szemléltetés volt, mert szóba jött a powerwall, hogy hol áll jelenleg a tárolás. Én örülnék a legjobban ha itthon minél jobban nőne a LAKOSSÁG KÖRÉBEN a megújuló részarány.
Atomra szükség van itthon szerintem, de nem Paks2-re, legalább 10 évvel (inkább többel) eltolnám a beruházást, megversenyeztetném, fele akkora kapacitást építenék be max. Az orosztól meg nagyon nehéz elállni sajnos, 40 éve ebben van tapasztalatunk, az oktatás, kísérleti reaktoraink, minden erre van ráállva, ebből nehéz lenne átállni.
@szocske
"tized annyi pénzből 20 kW napelemet 20 kWh akkuval"
Érdekes számítás... Maradjunk annyiban, hogy az áramszolgáltató kicsit sem így gondolja, hova tovább pár éve mindent megtesz, hogy neked ne legyen jó visszatápláni az Ő rendszerébe össze vissza ahogy gondolod. Minden oka meg is van erre, még olyan esetben is ahogy valaki foglalkozott "a szomszéd úgy is egyből felhasználja". Nem így van kitalálva a rendszere, nem így van méretezve, stb.
További érdekesség ilyen szomszédnak átadós árammal, hogy azért mindenféle gépeket rá tudnak ám dugni a hálózatra a népek, mikor Józsi bácsi beindítja a hűtőgép motorból ácsolt kukorica darálóját, hallani hogy a villanyóra automatája majd leugrik a falról a Te invertred sem tapsikol mellette. Jó a napelem, nagy parkokban a város/falu végén vagy azonnal felhasználva, de ennek a háztartási visszatáplálós rendszernek nagy bőjtje lesz hamarosan.
@szabolcs kapaszkodj: nyáron SEMMIT nem csinálok a felesleggel. A napelem árnyékában megiszok egy fröccsöt. Ez nem atomerőmű, nyáron 6 inverterből csak 1-et kapcsolok be.
@skygineer majd akkor gondolkozzunk a hová tegyük a napelemen kérdésen, ha minden lehetséges felületet beborítottunk. Pl, nagyáruházak parkolóit, ahol a napelemes tető nem csak áramot termel, de az autók fogyasztását is csökkenti, mert nem engedi azok utasterét 60 fokosra hevülni. Hogy egy 6-8-szoros napelemes túlméretezés sokba kerül? Igen. Még szerencse, hogy Paks2 olcsó. Jah, mégsem, annak a hiteleit még az unokám is fizetni fogja...
@bjozef sziget üzemről beszélünk, nincs visszatáplálás. Pénzügyileg - ma még - nem reális 3500 kWh éves igényre 20 kW napelemet telepíteni, de tizedébe kerül, mint a paks2 párti kolléga 1500 kWh akku telepe.
Egyébként itt egy érdekes és ötletes megoldás, nincs visszatáplálás a hálózatba, a megvalósítás pedig annyiba került, mint egy ad-vesz órás hmke.
ősztől tavaszig persze egyelőre van kivét a hálózatból, de őt pont nem izgatja majd, hogy van vagy nincs szaldós rendszer.
Tervben van a rendszer fokozatos bővítése, keletre és nyugatra tájolt napelemekkel, további akkuval, akkor egyre hosszabb lesz az az idő, amikor nincs szükség az áramszolgáltatóra.
villanyautosok.hu/2020/02/28/napelemmel-es-akkuval-fuggetlenek-lehetunk-az-aramszolgaltatotol/
@szabolcs a melegvíz sztem a legizgalmasabb kérdés... a többség gázkazánja 25-35 kW teljesítményű, pedig a ház hőigénye 3-5 kW (kivéve ha véletlenül -20ban nyitva maradt minden ablak fél napra).
Ennek kellemetlen mellékhatása, hogy a gázkazán meg sem közelíti a prospektusban lévő csodálatos hatásfokot, mert ennyire nem tud lemodulálni.
Azonban a melegvíz miatt kell a nagy teljesítmény, hogy ha kinyitod a csapot gyorsan legyen forró. A tárolós megoldások hátránya, hogy nehéz belőni a méretet, vagy feleslegesen nagy, és akkor sok a hőveszteség, vagy a hétköznapokra tökéletes, de ha pl. vendéget fogadsz a család már nem tud meleg vízben zuhanyozni.
Napkollektor nyáron túltermel, télen nem ad elég meleg vizet. Egyelőre nincs tökéletes ötletem erre... Talán egy hőszivattyús villanybojlert választanék...
@szocske " A tárolós megoldások hátránya, hogy nehéz belőni a méretet, vagy feleslegesen nagy, és akkor sok a hőveszteség, vagy a hétköznapokra tökéletes, de ha pl. vendéget fogadsz a család már nem tud meleg vízben zuhanyozni."
Szerintem a napkollektor felejtős. Ki akarja azt nyáron takargatni mikor nincs elhasználva az előállított melegvíz (haveromnál ilyen a helyzet)?
De mi a gond a jól megválasztott HMV tartállyal? Értem én hogy veszteség van a tárolásnál, de ezt kompenzálja az "ingyen" áram. Ahogy írtam, nálam tökéletes a 6kW fűtőbetét a 200l tartályban (7 személyes háztartás), és mellette a beépített hőcserélő a gázkazánra. Ha hirtelen kezd fogyni a melegvíz, akkor a gázkazán is beindul, de alapból a villany fűti fel. Még sosem fogyott ki a melegvizünk, persze ehhez gáz is kell hogy legyen.
@lsv nyáron nem gond a tárolós, mert van bőven energia felfűteni. Bár akkor ott a hátrány, hogy fűti a házat a tartály, amit utána hűthetsz klímával.
Télen viszont, amikor - sziget üzemet feltételezve - szűkös az energiaforrás, nem előnyös, ha túl nagy a tartály. Persze ilyenkor legalább a házat fűti a tartály hővesztesége.
szocske
2020-06-24 at 11:48
@Szabolcs kapaszkodj: nyáron SEMMIT nem csinálok a felesleggel.
Akkor egy láma kérdés, ráadásul lehet, utána is tudnék nézni. Nekem eddig csak kollektorhoz volt szerencsém (családban az volt), az termel akkor is, ha nem kell.
A napelemben is létrejönnek a szükséges feszültségek gondolom, de ezek szerint ott nem gond, ha nem vezeted el (és így nincs "áram")? Ettől még "kopik", nem? Tehát a napelemen "belül" sincs áram?
A HMV-re akkor továbbra sincs univerzális és banális megoldás 🙁
Mármint a villanybojleren kívül, ami azért nem hatékony, és télen lehet, hogy drága lesz elmüs áramról...
Persze csak ha tényleg megszűnik a szaldó. Bár mikor a villanyautós url-en olvastam még kiszámoló cikk előtt, ott írták páran, hogy aki előbb lezsírozza a szaldós elszámolást mint 2024, az maradhat benne...
@Skygineer
Ha te energetikai mérnök vagy, akkor az jól mutatja a képzés színvonalát.
Azt írod, az inverter miatt rosszabb minőségű (WTF) a termelt energia, érvelsz a hatalmas, forgó gépek mellett, és azt sugallod, hogy 240V váltakozó feszültséget vesznek le a generátor kapcsairól.
A fel-letranszformálás nem rontja az energia "minőségét"?
Vagy mondjuk az, hogy a szerencsétlen amper kilométereken keresztül melegíti a távvezetéket feleslegesen, esetleg nincs rossz hatással a motivációjára?
És akkor még nem is beszéltünk a ki-tudja-honnan-jött import áram "minőségéről"...
"Az orosztól meg nagyon nehéz elállni sajnos, 40 éve ebben van tapasztalatunk, az oktatás, kísérleti reaktoraink, minden erre van ráállva, ebből nehéz lenne átállni."
Ugyanez igaz a politikára is. 40 év gulyáskommunizmusból nehéz lenne átállni, ezért van most kicsit megfakult színű narancskommunizmus a nyakunkon.