Az előző hatkérdéses teszt túl egyszerű volt nektek, ezért írtam nektek egy hozzátok illő kérdéssort.
Semmi olyan nincs benne, amit a Kiszámoló Akadémia végignézése után ne tudhatna bárki. Kihagytam a számolós feladatokat is, hogy az se vegye el senki kedvét.
Túl sok kérdést sem írtam, mert a 28. kérdésnél úgyis mindenki abbahagyta volna a kitöltést. Ezért csak 14 kérdés van.
Ha szeretnéd kipróbálni magad, töltsd ki a tesztet és egy papírra írd fel a megoldásokat, megoldás a kérdések után. Nem kell sietni, gondold meg jól, melyik lehet a helyes válasz.
Arra sem vagyunk kíváncsiak, hogy milyen gyorsan találod meg a választ a Google segítségével, ezért ne csalj, mert egyedül magadat csapod be, senki mást. Ha akarod, úgyis füllentheted a hozzászólásokban, hogy 100% lett. 🙂
1, A kötvény
A, értékpapír, tulajdonosi jogviszonyt határoz meg.
B, értékpapír, amely hitelviszonyt testesít meg.
C, egyik sem a fentiek közül
2, A kamat és a hozam
A, minden értékpapírnak van kamata, de nem mindegyiknek van hozama.
B, a kamat csak fix lehet, a hozam változhat is
C, a két kifejezés egymással felcserélhető jelentésű
D, az A és B is igaz
E, egyik sem a fentiek közül
3, A kötvény nettó árfolyama
A, a kamatadóval csökkentett árfolyam, TBSZ számlán megegyezik a bruttó árfolyammal.
B, a kötvény árfolyama mínusz a névértéke. Ha névérték alatt forog a kötvény, ez a szám negatív.
C, a kötvény bruttó árfolyama mínusz az addig felhalmozott kamat.
D, egyik sem a fentiek közül
4, Egy fizetőképes kötvény kamatmentes árfolyama és a névértéke a lejárat napján mindig megegyezik
A, Az állítás igaz
B, Az állítás hamis
C, Mivel a kettő így nem függ össze, ezért értelmetlen a kérdés.
5, Az osztalékfizetési ráta
A, megadja, hogy évente mennyit kamatozik egy kötvény
B, kamatos kamattal mondja meg, mennyit kamatozik egy kötvény a futamidő alatt összesen
C, megadja, hogy egy részvény éves kifizetése mennyire nő vagy csökken évről évre. A növekvő kifizetésű részvényeket hívjuk növekedési részvényeknek.
D, megadja, hogy az adott évben az elért nyereségből mennyit fizet ki egy cég a részvényeseknek.
6, Az arbitrázs jelentése
A, kockázatmentes, azonnali plusz hozam félreárazott piaci árak miatt.
B, fedezeti ügylet a kockázat csökkentése érdekében.
C, devizakockázat, ami akkor lép fel, ha külföldi piacokon határidős ügyletbe fektetünk be.
D, megmutatja, hogy egy portfólió milyen arányban tartalmaz egy-egy eszközosztályt.
7, A long és a short különbsége a részvénypiacokon
A, A longban gondolkodók hosszú távra fektetnek be, a shortban utazók a megfelelő gyakori ki és beszállási pontokat keresik, így akarnak nagyobb hozamot elérni.
B, A long játékosok tőkeáttétellel többszörözik meg a nyerési vagy vesztési esélyeiket, a shortosok csak a saját tőkéjüket használják.
C, A longosok árfolyam-emelkedésre, a shortosok árfolyam-csökkenésre fogadnak.
D, A longosok több részvényből álló csomagot tartanak, a shortolók csak egy-egy cég részvényeit tartják.
8, A nyugdíjbiztosítások legfőbb problémája
A, a magas költségek miatt jellemzően a negyedik-ötödik évtől már többet bukunk a költségeken, mint amennyit az adójóváíráson nyerünk.
B, beleragadunk egy termékbe évtizedekre, aminek a szabályozását az állam bármikor átírhatja s túl sok minden megtörténhet 20-30-40 év alatt.
C, túl kevés alapból lehet válogatni.
D, az egyetlen előnyét, az adójóváírást bármikor elvehetik a terméktől.
E, mind a négy probléma fennáll.
9, A hitel költségének legfontosabb mutatója
A, a kamat.
B, a TKM
C, az EBKM
D, a THM
E, az EHM
10, Az összefüggés a likviditás és a hozam között
A, a magasabb hozam alacsonyabb likviditással jár együtt
B, magasabb hozam csak alacsonyabb likviditás mellett érhető el.
C, nincs összefüggés a kettő között (eltekintve az illikviditási prémiumtól)
E, egyik válasz sem helyes a fentiek közül
11, Egy 500 milliós befektetést igénylő lehetőség az első évben hoz 300, a második évben 250, a harmadik évben 150 millió forintot. A második befektetés szintén 500 milliós befektetéssel az első évben hoz 150, a második évben 250, a harmadik évben 300 millió forintot. A maradányérték mindkét esetben 150 millió forint és minden egyéb paraméter azonos.
A, az első befektetés a jobb lehetőség.
B, a második befektetés a jobb lehetőség.
C, mindkettő ugyanannyit hoz.
12, A kamatperiódus
A, megmutatja, milyen sűrűn fizet egy kötvény kamatot. Minél sűrűbben, annál jobb, annál hamarabb tőkésedik.
B, megmutatja, hogy egy kötvény hányszor fizet kamatot a lejáratig. A legjellemzőbb az éves és a féléves kamatperiódus, vagyis kamatfizetési gyakoriság.
C, megmutatja, hogy egy hitel kamata mennyi ideig lesz biztosan állandó.
D, a jegybank kamatemelési vagy kamatcsökkentési ciklusának átlagos hossza.
13, Ha nő a kamatkörnyezet
A, a meglévő kötvények ára is nő
B, a meglévő kötvények ára csökken
C, a már meglévő kötvényeket ez nem befolyásolja
D, egyik sem a fentiek közül
14, A lombardhitel
A, Rossz minőségű adósoknak nyújtott hitel, másik nevén subprime hitel.
B, az ingatlannal nem fedezett hitelek (nem jelzálog-hitelek) gyűjtőneve.
C, speciális lízingfajta, ami hitelként kerül lekönyvelésre az adós cégében.
D, egyik sem a fentiek közül.
Válaszok:
1, "B" A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvény kibocsátója kötelezettséget vállal, hogy a kötvény tulajdonosának a megállapodott helyen, időben és mértékben visszaadja a tőkét, illetve a meghatározott módon kamatot fizet rá. (kötvény-kötelezettség vállalás. részvény- rész vásárlása egy cégből, vagyis ez a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír.)
2, Egyik válasz sem helyes, vagyis az "E". Kamatról akkor beszélünk, ha az elérhető haszon előre ismert (például 5% évente), ez bankbetéteknél és kötvényeknél van. Hozamról csak utólag beszélhetünk, hiszen nem tudjuk, hogy fog előre változni az árfolyam vagy mennyi osztalékot fog fizetni a cég jövő ilyenkor.
3, A helyes válasz a "C", bővebben itt.
4, A helyes válasz az "A". Mivel a kötvény lejáratkor mindig a névértékét fizeti ki, ezért nincs értelme, hogy a lejárat napján más legyen az árfolyama, mint a névértéke.
5, "D" a helyes válasz. A cég által elért haszon (eredmény) a részvényeseket illeti meg, mert ők a tulajdonos. Azonban a közgyűlés határozhat úgy, hogy nem fizetik ki ezt osztalékként a részvényeseknek, mert jobb helye van a pénznek a cégben. Ezért mondjuk csak 20%-át osztják szét az eredményt részvényesek között, ekkor 20% az osztalékfizetési ráta.
6, "A". Az arbitrázs az félreárazott termékeken elérhető kockázatmentes és azonnali hozamot jelent.
7, "C", a shortosok az árfolyam-csökkenésre fogadnak.
8, a helyes válasz az "E". Bővebben erre.
9, a helyes válasz a "D" vagyis THM, Teljes Hiteldíj Mutató. Nemcsak a kamatot, de az egyéb költségek zömét is tartalmazza.
10, a helyes válasz a "C". Nincs összefüggés a likviditás és a hozam között. Lehet egy magas hozamú is termék is likvid (bármikor eladod az OTP részvényedet) és egy alacsony hozamú termék is illikvid (nem tudsz kiszállni egy közel nulla százalékos kamatozású kötvényből amikor akarsz.)
11, "A". A pénz időértéke miatt minél hamarabb jön a bevétel/haszon, annál többet ér. Mert a mai pénz mindig többet ér, mint a holnapi pénz, mert azt már ma be tudom fektetni.
12, "C". Megmutatja, hogy egy hitelt milyen sűrűn áraz újra a bank. Minél hosszabb a kamatperiódus, annál biztonságosabb a hitel.
13, "B". Ha nő az elérhető kamat, a már meglévő, alacsonyabb kamatot fizető kötvények ára csökken és fordítva. Miért vegyek meg egy kötvényt teljes áron 3% éves kamattal, ha most kapok egy ugyanolyan másikat 5% kamattal is?
14 "D". A lombardhitel értékpapírral vagy azzal egyenértékű vagyonnal (deviza, fizikai arany, stb.) fedezett rövidtávú hitelfajta. Ha nem éri meg eladni a részvényeket a rövid idejű hitelszükség miatt, akkor vehetek fel rá lombardhitelt.
Jól sikerült? Gratulálok. Nem vagy elégedett az eredménnyel? Minden kérdésre megtalálod a választ a Kiszámoló Akadémia anyagában.
Oszd meg velünk a hozzászólásokban, milyen lett az eredményed.
Prekoncepcio: 10/14, Elèrt eredmèny: 10/14
Amit elszùrtam olyan dolgokrol szolt, amikkel nem vagyok kapcsolatban es jelenleg nem is erdekesek, mint pl lombardhitel, vagy arbitrazs.
A lombardhitel kivételével ment a dolog 🙂
tipp: vedd ki a 15-os kerdest ha mar ugysincs ra valasz 😉 13/14, parat kizarasos alapon tudtam, a 14-es megfogott mert B-t tippeltem de kozben gondolkodtam is hogy igy bele esnenek a szemelyi hitelek is nem csak a lombard
10/14
Rossz:
6/10/12/14
14/14 pár kiegészítéssel:
A 3-as kérdésnél a kötvények a lejáratkor általában fizetnek kamatot, így az árfolyamuk nem a névértékkel, hanem az utolsó kamattal növelt névértékkel azonosak. Kicsit kockáztattam az A válasszal, bejött.
A 9-esnél kicsit izgultam, hogy nem jött-e elő valami új csodamutató azóta, hogy követem a fejleményeket.
Közgazdászként ez még mindig alapszint, de azért örülök, hogy nem épülök le az inaktivitással párhuzamosan, vagy legalábbis nem ezen a szinten...
12/14. Rontottam a 11 es 12 pontokat. Az utobbi kicsit faj 🙂
Deflációs környezetben is helytálló a 11-esre megadott válasz
11/14 google és egyebek nélkül.
8/14
2, 4, 7, 12 benezese eleg amatör volt... ideje ujranezni a Kiszamolo Akademiat 😀
14 temajat kb egy posztban szerepelt 2012-2013 környeken
11... ezen most vitatkozni fogok, de ha a hozamom fix 350+250+150 egyik evben, a masikban meg 150+250+350 akkor a sorrend tök mind1 milyenben kapom az akkor is 750 fix hozam... a helyes valaszodat akkor tudnam elfogadni hogyha belecsempeszted volna a kamatos kamatot vagy ha a 350-250-150 összegek nem hozamok, hanem uj befektetesek lennenek. Nah AKKOR szamitana hogy milyen sorrendben all rendelkezesre az összeg!
10/14,
Segitsetek nekem a 4. es kérdéssel :
Hogy lehet a kettő megegyező?
Abban a tudatban éltem, hogy még a dimenziójuk is (mértékegységük is más)
Névérték pl 10k Huf, arfolyam pl 100.0 (%)
A többi jol lett, köszönet a munkáért!
Hát ez tényleg sokkal nehezebb volt. De elsősorban úgy érzem értő olvasásból buktam meg, mert visszaolvasva a kérdéseket legalább háromnál nem értettem miért azt válaszoltam. A leggázabb a THM EBKM összekeverése volt 😀 14/9
12/14. Arbitrazs, lombard fogalmakat nem tudtam. Rosszabbra szamitottam.
50-60%-ra tippeltem volna a tudasom, vegul 11/14 lett az eredmeny (az elozo 6/6 volt, de az konnyu teszt volt). Amiket elrontottam:
3. Ezt teljesen elfelejtettem, a komment utan ujraolvasom a linkelt bejegyzest.
11. D-t irtam, es ha ezen mulna mondjuk egy vizsgaosztalyzat, akkor kardoskodnek is mellette a tanarnal, de lehet, hogy tulgondolom. Arra gondoltam itt, hogy ez fugghet attol is, hogy mennyi az inflacio, mire akarom hasznalni a befektetett penzt, milyen kornyezetben akarom kozep-hosszu tavra ujrabefektetni, stb.
14. Halvany fogalmam sem volt rola, mentsegemre legyen mondva, hogy nem is tervezek ilyesmit hasznalni a belathato jovoben. 🙂
A 4-es kérdésnél hiányzik az árfolyam szó elől, hogy "nettó". A bruttó árfolyamnál a kötvény értéke a lejárat napján névérték+kamat kell, hogy legyen, eltekintve a piaci tökéletlenségektől.
A 10-esnél pedig jogos a válasz, hogy nincs közvetlen összefüggés, de eszközosztályon belül általában igaz, hogy a kevésbé likvid papírok magasabb hozammal forognak a piacokon.
@zylver Ha egyaltalan nem fekteted be ujra, akkor is jobb az elsö az inflacio miatt, ma 300 penz több, mint 3 ev mulva ugyan ennyi. Csak abban az esetben egyenlök, ha a penz vegig beföttes üvegben tarolod, se nem költöd el, se nem fekteted be ujra.
14-esről hallottam már, csak nem tudtam, hogy ez a neve. Úgyhogy nem tudtam arra mit mondani.
Továbbá 4.-et néztem be, mert a kötvények tipikusan az utolsó előtti fizetés óta felhalmozott kamattal együtt fizetik vissza a névértéket, tehát az árfolyam tartalmazza a kamatot is, ami miatt többe kerül az utolsó napon, mint a névérték.
@danka
És a defláció? Pont emiatt jobb a 'D' válasz, mert nem tudjuk a többi változó értékét. Sőt, ennyi adatból meg a C a helyes, mert a megadott peremfeltételek alapján a két befektetés egyenértékű.
11-es, minden más egyenértékű.
13/14. (rossz: 12) Mondjuk nem csodálkozok, még életemben nem vettem fel semmilyen hitelt:)))
@Kiszamolo
És akkor miből következik, hogy az első befektetés a jobb? CSAK a megadott adatok alapján ez nem bizonyítható.
11-es, olvass utána. Ez egyszerű pénzügy.
wallstreetplayboys.com/myths-about-wall-street/
"You Need to Be Good at Math: This is another common one. Can you run percentages in your head, do algebra, spit out quick rule of 72 numbers and quickly look at numbers to see outliers? Congrats you’re done. Now if you actually want to do the "math" side of the business get ready for a whole different type of career path."
"Every recruiting season we have to answer the same tired question on what makes a great Wall Street candidate. The answer is here "A Smart guy with a positive attitude who grew up poor and wants to earn money no matter how hard he must work". We will choose an ex-military finance major from a top tier school over a archaic mathematics major with the same 4.0 GPA any day of the week and it is not even close."
Ha a Millennial Revolution blog megért egy posztot, a Playboys simán. Ha nem is értek velük mindenben egyet.
@Kiszamolo
"Egyszerű" pénzügy alapján igazad van, már ha az egyszerű pénzügy Nálad inflációs környezetet és a pénz újrabefektetésének lehetőségét jelenti (egyiket sem emlited a kérdésben!). Ha 0 az infláció akkor pont egyenlő mindkét befektetési projekt NPV-je, ha defláció, már a második verzió a jobb. Önmagában a beáramló cash flow újrabefektetésének semmi köze a projekt NVP-jéhez, hacsak nem tudott előre ez az újrabefektetés, ekkor viszont bele kell venni az NPV számításba (ez az adat viszont nincs megadva a kérdésben!).
Azt írod: a mai pénz mindig jobb, mint a holnapi, mert azt már ma be lehet fektetni, de:
- defláció esetén nem jobb a mai pénz, mint a holnapi (a kérdés erre nem tér ki, vagyis nincs elég adat!)
- a kérdésnél nem írod, hogy újra be tudod fektetni, így ez az indoklás a megoldásban nem releváns, illetve pont azt erősíti, hogy a kérdésben nem adtál meg minden adatot.
Siralmas az ezirányú tudásom úgy látszik. 3 válaszom lett helyes. Úgy gondoltam, hogy ráérek még ezekről tanulni, mert nem tartok még ott anyagilag, hogy foglalkozzam velük. Na ezen sürgőse változtatnom kell.
6/14 ... gyasz. Nemlevo szabadidomben ejjelente akademias videokat fogok nezni.
10/14, az akadémiát nem láttam még. Viszont majdnem minden cikket olvastam itt, amit köszönök ezúton is, ahogy ezt a tesztet is, jól sikerült!
A holnapi tuzok jelenerteke csekelyebb a verebnel, igy tartja a falugazdasz
14/14
11hez azert odairnam hogy negativ kamat nincs 😉 mert mar egyre inkabb van NYE-ban
13 jó volt, a 3-ast néztem be, úgyhogy azt a cikket el is olvasom újra, köszönöm.
@Kiszamolo
Tipikus. Nem tudod elismerni, ha nincs igazad.
A megoldásban olyanra hivatkozol, amit a kérdésben nem adtál meg és még Te vagy felháborodva, amikor valaki rávilágít, hogy akkor talán annak kéne lennie a válasznak is.
Lehet megsértődni, sértegetni, meg tucatszor is leírni, ha kiengedem ez a baj, ha nem, akkor az bla, bla-t, ha már a tényeket nem tudod megcáfolni.
Értem, amit kérdezni akartál, és azt is, miért írtad a válaszban azt, amit. De ettől még nem lesz valós logikai kapcsolat a kettő között.
11, ok, kivettem a D-t, így azt már nem lehet választani. Köszi.
Kötvényes kérdésekre kell még rágyúrnom. 11/14+ arbitrázs ügyletek. Első kommentem Miklós, 2013 óta olvaslak:). Mindent köszönök, tripláztam a vagyont (most cirka 150M, ingatlan amiben lakom nincs benne) személyes oktatás nélkül. Nem penzügyi területen mozgok, ingatlan is segített, de nem csak az!! Tipikus példája vagyok a 2008-ban még svájci frankos hitelt nyögő, tartalék nélkül vergődő látszatembernek, akinek Kiszámoló blogra rátalálás után jött a giga fizu és mivel már nyitott voltam, nem szúrtam el.
Ez már tényleg nehezebb volt. Csak 12/14-et értem el. Nekem ez még mindig elfogadható szint.
A kérdésem, amit hiányolok, hogy a tudáspróba legvégéről hiányzik a tesztelő értékelése. Például:
14/14: Gratula. Benned egy Warren Buffet veszett el.
14/13: Ez se rossz, magyar bankárnak, még szódával elmegy.
14/12: A Kiszámoló akadémia tiszteletbeli díszdoktori címét elnyerted.
14/11: Az MNB. tiszteletbeli díszdoktori címe a Tied.
14/10: Hoztad a Kiszámoló blog nagy átlagát. Már nem hiába éltél.
14/9 : Jó úton haladsz a meggazdagodás felé. Kb. 100-150 év.
14/8: Te vagy új Kiszámoló blog olvasó vagy, vagy pedig nem a legélesebb kés vagy a fiókban.
14/7: Félember vagy. 50-50%.
14/6: Az átlag amerikai emberek pénzügyi tudatlanságával vetekedsz, gratula.
14/5: Vak tyúk is talál szemet. Azért erre ne légy büszke.
14/3: Az átlag észak-koreai munkavállalók szintjén vagy. Sajnos.
14/2: Te vagy fested magad, vagy számodra a pénz egy felesleges elkölteni való felesleges dolog.
folyt. köv.:
14/1: Ez annyira rossz, hogy már jó. Beülhetsz a virtuális szamárpadba.
14/0: Neked lottózni kellene. Előbb-utóbb tuti megnyered a főnyreményt. Addig is képezd magad.
Egyébként nekem 14/10 lett. Sajnos.
12 lett jo.
Amit viszont eddig rosszul tudtam:
Azt hittem, hogy a likviditas forditottan aranyban all a hozammal ,pontosabban ugy gondoltam, hogy a hozam,likviditas,kockazat triobol 2-t lehet valasztani, a 3. adott lesz. De akkor mit aldozunk fel azert, hogy likvid legyen a penzunk?
11/14
Amiket elrontottam, a 2-es (A-t tippeltem), 10 (E-t tippeltem), 14 (C-t tippeltem).
Kb okés eredményt. Kötvények kapcsán elég bizonytalannak éreztem magam, ahhoz képest, egész sok jó lett.
Számomra a részvények, ETF (részvény és ingatlan) érdekesebb, kötvényekkel eddig alig foglalkoztam (lehet többet kellene).
Telitali. Mondjuk illett is, ez a szakmám - és még mindig a CFA-re készülök. :)))
Viszont kicsit "ásóval szabottak" a kérdések, pl. a 11-es kérdésben éltél a feltételezéssel, hogy a pénz időértéke pozitív. Ugyanez negatív kamatok mellett éppen fordítva igaz!
11jo.
12. Köszi a blogot, ha nem olvaslak rendszeren kb fele lett volna!
Az előző teszt messze túl könnyű volt, de egy szempontból jobb: nem dolgok nevére kérdezett rá, hanem gyakorlati dolgokra, haszonra, vesztesége, stb. Ha van energiád, jó lenne ha csinálnál még egy tesztet, ami nehézségben erre, kérdések típusában arra hasonlít
Jó hosszúak voltak a kérdések, láttam, hogy ennek már a fele se tréfa, szóval 7/14-re tippeltem. 12/14 lett, boldog vagyok. 25F
4/12
Hát igen, előzőnél írtam, hogy most kezdtem alaposabban olvasni a blogot, illetve még ezerszer meg kell nézni a videót, mire megértek mindent.
Ez egyre inkább biztosabb is. Érzésre voltak benne eddig-még-nem-látott fogalmak, persze lehet, hogy csak átsiklottam rajtuk a videóban. Fenébe, kicsit lelombardozódtam ettől az eredménytől, de hát na! Ebből legalább megint tanulok 8 dolgot.
Jó kist teszt, 13/14. A 14.-nél csak tippeltem, rosszul. Feleségem nagyvállalati hitelezéssel foglalkozott ezért használta ezt a szó, tudtam hogy valami bonyolultabb konstrukció, de C-t tippeltem.
@11-es, @Kiszamolo
Más kérdéseknél sem volt mindig teljesen egyértelmű a válasz. A 11-es kérdésnél hogy az első két válasz valamilyen holisztikus szempontból vizsgálja a befektetés jóságát, a harmadik viszont a hozamokra vonatkozik.
Így igaza lehet annak, aki azt mondja, hogy a hozamok egyenlőek, ha feltételezzük, hogy a pénz hasznossága a befektető számára nem csökken az idővel.
És igaza van annak is, hogy még egyenlő hozamok mellett is az első befektetés a jobb, hiszen ott rövidebb ideig futunk nagyobb kockázatot, mert hamarabb kapunk több tőkét.
És igaza van annak is, aki szerint nem az a kérdés, hogy van-e olyan elméleti univerzum, amelyikben valamelyik válasz helyes lehet, hanem hogy a mi valóságunkban melyik válasz helyessége a legvalószínűbb. Ezért nem kell feleslegesen okoskodni, ha valaki nem találja el azt a választ, amire a kérdező gondolt.
4/14
Sokkal jobbra számítottam, de legalább helyére kerültek a dolgok.
Ez a kvíz már méltó a blog színvonalához!
14/14, ezt el is vártam magamtól, ha már tanultam pénzügyet suliban.
12 pont
itt már van is értelme kommentelni
arbitrazs es a lombard kérdést buktam, örültem volna a számolósoknak.
azért be kell vallanom, az előző kérdéshez berakott videót meghallgattam, miközben otthon tettem-vettem, ez is hozhatott 1-2pontot, de ellenpróba nem lehetséges.
Miklós, a likviditás és az elvárt hozam igenis kapcsolatban áll egymással, így amit írsz a 10-es kérdés megoldásában az minimum félreértés.
Minél kevésbé likvid egy eszköz, annál magasabb az elvárt hozama (kevesebbre értékeli a piac, mert nehezebben adható el), így alacsonyabb lesz az ára.
Részvényárazás során, vállalatértékelésben bevett gyakorlat az elvárt hozam becslése során "illiquidity premium"-ot alkalmazni kevésbé likvid befektetésekre, értékpapírokra (ld. Damodaran munkáit).
@vk
Én is elgondolkodtam néhány másodpercet a likviditás-hozam összefüggésen, de egyértelműen a Miklós által megadott válasz a helyes.
Nem mondom, hogy soha nincs összefüggés (pl. az ingatlanalapok nagyon kevéssé likvidek, de jellemzően a készpénznél magasabb hozamot hoznak, bár nem mindig), de semmilyen tendencia nem figyelhető meg.
A legmagasabb historikus hozamú részvények tökéletesen likvidek, egy nap százszor eladhatod és visszaveheted, mialatt a történetileg legkevesebb hozamot hozó állampapírok sokkal kevésbé likvidek. Persze van másodlagos piacuk jelentős likviditással, de annak mérete, forgalma, a jutalékok nem is mérhetőek a részvénypiachoz.
Trükkös a kérdés, de a helyes válasz az, hogy vannak nagyon likvid magas hozamú instrumentumok, illikvidek is és fordítva is van példa mindkettőre, úgyhogy általánosan nincs köztük összefüggés.
13/14- a végét buktam ! Nem sokat foglalkoztam lombardhitellel eddig !
Jó ötlet volt kvíz- máskor is lehetne hasonlókat!
@vk
Vannak alacsony hozamú, nem likvid eszközök, pld aranyrúd, termõföld. És vannak magas hozamú, likvid eszközök, pld amerikai tech részvények. Egy szélsõséges példa, amikor egy részvényt darabolnak. Az osztalék nem változik, a jövõbeli kilátások nem változnak, akereslet és kínálat aránya nem változik, mégis nõ a papír likviditása, mert nem kell 2000 dollár a vásárláshoz, elég 1800 is. És el lehet adni 200 dolláronként.
Más kérdés, hogy vizonyos befektetõk számára egy nem likvid papír kevésbbé vonzó. Attól még nem lesz olcsóbb, meg fogják venni azok akiknek alikviditás nem fontos, nem hiszem hogy ez megjelenik az árban, még ha valaki magának pontozza is.
Na, ettől már tartottam kicsit, mivel szakmailag semmi közöm a pénzügyhöz. Kiszámoló olvasóként, és józan paraszti ésszel azért bíztam benne, hogy 8-10 meglesz. Nos, 12/14. Hurrá! Ráadásul az arbitrázson és a lombardon pereceltem, ami két szakkifejezés, így maximálisan elégedett vagyok. 🙂