Amikor pénzügyekről van szó, arról, hogy gondolj a holnapra is, ne csak a mának élj, mert a jövő el fog jönni, ha szeretnéd, ha nem, mindig vannak többen, akiknek nem akar átmenni az üzenet.
Most vagyok fiatal, most kell élményeket szereznem, mire megyek azzal, ha nyugdíjas papaként/mamaként lesz pénzem? Ha mindig csak spórolok, mikor vezessek gyors autókat, utazgassak a világban és vegyem meg azt, amire vágyom?
Mi lesz akkor, ha ötvenévesen meghalok? Gyütögettem a pénzt, ahelyett, hogy élveztem volna az életet, amíg lehetőségem lett volna rá.
Ez és az ehhez hasonló vélemények nagyon gyakoriak. Az élet értelme veszik el, ha nem élvezzük, amink van. Egy bizonytalan jövő érdekében megfosztjuk magunktól azt, amiért megdolgoztunk. Élj a mának, az a tiéd. Hiszen csak egyszer élsz, miért nem használod ki minden percét?
Mi állhat az ilyen nagyon gyakori világlátás mögött?
A legtöbb embernek a legegyszerűbben fogalmazva semmi elképzelése nincs, miért is él. Még soha nem kereste, vagy kereste, de nem találta meg, mi lenne az életének az értelme, a létezésének a célja.
Ha erre a legalapvetőbb (bár nem könnyen megválaszolható) kérdésre nincs válaszom, akkor csak egy megoldás maradhat, a múló pillanat minél teljesebb körű élvezete. Akkor csak egy célom lehet az életben, saját magam minél nagyobb fokú kényeztetése élmények és tárgyak által. Ha az életem nem más, mint nyomorult 80 év, akkor a legbölcsebb, amit tehetek, hogy amennyire rajtam áll, kiélvezem azt. Megveszem mindazt, amit megkívánok és élményeket veszek, amikről remélem, hogy megmaradnak.
Ezt hívják hedonizmusnak és tulajdonképpen ez az egyetlen logikus válasz arra, hogy mit csináljak az életemmel, a fizikai létezésemmel, ha semmi más célt vagy a létezésemnek értelmet nem látok magam előtt.
Az emberek ezért nem értik, miért kellene másként élni, mint a mindenkori pillanat örömét a lehető legnagyobb mértékben kihasználni mindennap. A vagyon és a pénz semmi más, mint ennek az önjutalmazásnak az eszköze. Ebben a világképben a pénz nem valami felhalmozásra való eszköz, hanem csak az út az azonnali jutalmazáshoz.
Ebből a szempontból bármilyen rossz cél az életedben jobb, mintha semmi célod nem lenne. Ha a csíkosfarkú mókusok megmentésére teszed fel az életed, s arról később kiderül, hogy nem volt a legjobb életcél, még az is gyümölcsözőbbé teszi az életed, mintha csak léteznél 80-90 éven át.
A másik rossz válasz ugyanerre a témakörre az aszketizmus. Ez a tökéletes ellentéte a hedonizmusnak. Az ember rájön, hogy a pénzen vehető álboldogság nem igaz, ezért mindent megtagad, ami az anyagi világgal kapcsolatos. Az anyagi dolgok, az élmények rosszak lesznek, amelyek csak beszennyezik a magasabbrendű embert, a test gyötrésével, az anyagi világ megtagadásával akar valami értelmet találni a világban. (Ez nem keverendő össze a zsugorisággal, a zsugori egyszerűen jobban szereti a pénzt, vagy a pénz birtoklását, mint az érte kapható javakat.)
Mint általában minden szélsőség, mindkét dolog egyértelműen rossz válasz egy problémára. Fontos, hogy élvezd az életet, hogy örömöt találj benne, szerezz élményeket, vásárolj szép dolgokat, de ugyanilyen fontos, hogy rájöjj, nem az élvezetekben és a tárgyak birtoklásában van az élet értelme.
Az élmények és a tárgyak nem értelmet adnak az életednek, csak színesebbé és élvezhetőbbé teszik azt. Ne keverd össze az eszközt a céllal.
Van egy ismerős pár, akik az étkezésből csinálnak bálványt és ünnepet. Minden alkalmat megragadnak, hogy étterembe mehessenek, vagy hatalmas lakomát csapjanak otthon tíz fogással. Ők azért élnek, hogy ehessenek, míg más azért eszik, hogy élhessen. Sajnos ez a hozzáállás a testsúlyukban is nagyon meglátszik, csodálkoznék, ha megélnék az öregkort. Fontos, hogy egyél jókat és élvezd az ízeket, de ne az étkezésért élj, mert az nem a cél, csak egy eszköz az életben maradásodhoz.
Nagyon sokan ugyanígy vannak a pénzzel. Nem eszközként, hanem az életük céljaként tekintenek rá és mindarra, ami pénzért megvehető.
Soha nem leszel boldog és soha nem találod meg a választ az esetleg fel sem tett kérdéseidre még több és még drágább tárgyak vagy élmények birtoklásával.
Olvastam, hogy a világon a legtöbb drogos arányaiban Hollywoodban van. Amíg az embernek hiánya van valamiből, áltathatja magát azzal, hogy majd boldog leszek, ha gazdag leszek, vagy ha híres leszek. Aztán amikor már gazdag lesz és híres és még mindig nem lett boldog, akkor nyúl a drogok után. Vannak milliárdosok is, akik már nem tudják mit csináljanak kínjukban. Még nagyobb autó, helikopter, talán veszek egy repülőt, az tesz majd boldoggá. Korrupt politikusok, akik nem tudják már hogyan dőzsöljenek. Hatcsillagos luxusszálló a Közel-Keleten, felkapott éjszakai szórakozóhelyeken átmulatott drogos éjszakák, drága ruhák, táskák és utazások és a többi kellék.
Ezek mind csak kínlódások, amikor nem fogják fel az emberek, hogy a még több pénz, a még drágább autó és a még több pénzszórás sem fogja jobbá tenni az életüket. Hiába mész még messzebb és még messzebb egy téves úton, nem fogsz eljutni oda, ahová szeretnél.
Ne irigyeld az ilyen embereket, igazából szánakozni kell rajtuk. Bár selyempárnák között, de nyomorultan és üresen fogják befejezni az életüket.
Mindez nem jelenti azt, hogy ne lehetne értelme az életednek, csak mert gazdag ember vagy, vagy jó lenne az életed, csak azért mert szegény vagy. Csak még mielőtt valaki félreértené.
Nem a pénz hiánya, vagy a pénz bősége tesz téged jó vagy rossz emberré. A pénz semmi több, mint egy eszköz, amivel ideális esetben a fizikai szükségleteidet kielégíted. Ahogy a konyhakés sem gonosz, vagy jó, csak azért mert embert ölnek vele, vagy kenyeret szelnek az éhezőknek, ugyanígy van a pénzzel is. Lehetsz gazdag adakozó és szegény kapzsi és pénzéhes ember.
Az is gyakori tévedés, hogy a pénz rontja meg az embert. Nem, a pénz vagy annak a hiánya csak felnagyítja a jellemedben lévő hibákat vagy erényeket.
Megmutatja, milyen is vagy valójában, ha már nem másoktól függ az anyagi megélhetésed. Az emberek nem a pénztől lesznek elviselhetetlen, beképzelt tuskók, mindig is ilyenek voltak legbelül, csak a pénz megléte a felszínre hozta ezt.
Másik embert a sok pénz még inkább adakozóvá teszi. Ő se a pénztől lett nagylelkű, előtte is az volt.
Egy ember, akit mindenki kedvelt, rossz anyagi körülmények közé kerülve kiállhatatlan, ellenséges és gyűlölködő lett. A pénz hiánya mutatta meg, milyen is ő a lelke mélyén, amikor a jólét nem fedi el a belső valóját.
Érdemes megnézned, helyén kezeled-e a pénzt. A pénz csak egy eszköz az életedben, vagy attól várod a választ az életed kérdéseire? A fizikai szükségeid betöltésére használod a pénzt (amire való), vagy a lelki-érzelmi szükségeidet akarod kielégíteni vele? Elfogadást, megbecsülést, tiszteletet akarsz venni pénzért kapható dolgokért? Pénzzel akarsz értelmet adni a létezésednek?
A pénz önmagában jó dolog, de jó dolgokra éppúgy tudod használni, mint gonosz dolgokra.
Már régen le akartam ezt írni, mert újra és újra visszaköszön a cikk elején leírt gondolkodás a hozzászólásokban, amiből egyértelmű, hogy sokan egyáltalán nem helyén kezelik a pénzt az életükben. Remélem, ez a néhány gondolat segít neked is, hogy arra használd a pénzt, amire való és csak annyit várj el tőle, amennyit adni tud az életedhez.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
"Az emberek nem a pénztől lesznek elviselhetetlen, beképzelt tuskók, mindig is ilyenek voltak legbelül, csak a pénz megléte a felszínre hozta ezt."
Azt szoktam mondani, hogy a pénz nem ront a jellemen. Pusztán megmutatja, hogy milyen is vagy valójában, amikor már nem kell senkivel sem kedvesnek lenned.
Már a lottós cikkednél ez jutott eszembe: aki el tud költeni X milliót havonta, az el tud költeni X millió+1 Ft-ot is. És soha nincs vége a dolognak. Egyre nagyobb adag pénz kell ahhoz, hogy szinten tartsa az érdeklődését. Egy szint fölött drog jelleggel működik, mind több és több kell, az ingerküszöb pedig egyre feljebb tolódik. Nekem az öreg Klapka hozzáállása tetszett, neki a pénz tényleg csak egy eszköz volt a céljai eléréséhez. Ő nem keverte a dolgokat.
Én abban az értelemben hedonista vagyok, hogy szerintem igenis egy életünk van, és azt kell élveznünk (ezzel nem akarok beletaposni bárki vallási meggyőződésébe, ez csak az én meggyőződésem, de tőlem bárki abban hisz, amiben akar), abban az értelemben viszont elvetem a hedonizmust, hogy nem mindig mindent és azonnal, mert épp a mértékletességgel lehet a legjobban élvezni az életet.
Hedonizmus kontra aszketizmus.
Gondolj bele, téged mi frusztrál jobban: ha tartozol valakinek, vagy ha neked tartoznak?
Kiszámoló, 1 filozófus veszett el benned XD
Ezeket a gondolatokat csak azért közlöd, mert így látod a világot, más pedig amúgy 😉 Egyikkel sincs baj, amíg nem kötelező.
(Hogy mit fogsz kapni a hozzászólásokban...)
Pénzügyi tudatosságra való nevelés mellett szükség lenne önismereti tréning és erkölcsi nevelésre is.
Nagyon jó cikk! Köszönöm szépen!
Nemcsak a pénzre igaz ez, hanem a korra is. A kiállhatatlan, zsémbes, mindenkit ugráltató öregek fiatalon is elviselhetetlenek voltak (kivéve, mikor már a demencia uralkodik), csak akkor még kicsit visszafogták magukat.
Mondjuk szerintem a végletek igenis rontanak. A túl kevés (=létminimumhoz szükséges sincs meg) és a túl sok (=a dédunoka sem tudja elkölteni, nem generációkon át halmozódott, hanem 1, max. 3 alatt lett - azaz nem tanulták meg méltósággal viselni a vagyont) igenis torzít.
Ami az előző post kommentjeiből kimaradt, de ide is illik:
Aki a TAKKO-ból öltözködik, az sikeres ember nem lehet! 😀
Apósom nagyon szegény családból származik, aki már fiatalon megtanulta, hogy mit jelent a nélkülözés. Eldöntötte, hogy ha egyszer családja lesz, mindent megad majd a gyerekeinek. Fiatal házasként, a feleségét és a két kisgyereket itthon hagyva, úgy döntött, hogy a jobb megélhetés érdekében külföldre megy dolgozni. 2-3 hetente hazalátogatott, és elhalmozta a családját mindenféle jóval, amit itthon nem lehetett megkapni. Így ment ez közel 20 évig. Egy dologról feledkezett csak meg: nem látta a gyerekeit felnőni, nem volt mellettük serdülő korukban, és nem élt házas életet. Hogyan jött végül haza? Mivel egyedül élt kint, hozzászokott, hogy nem kell senkihez sem alkalmazkodnia. Így aztán a feleségével sem találta már meg a közös nevezőt, állandó veszekedésben élik az életüket. A gyerekei felnőtt korukra nem tudtak önállósodni, mert hozzászoktak, hogy 'apu mindig segít'. Kérdem én: megérte?
Ismét egy nagyon jó írás a "Csak neked nem telik rá" folytatásaként, legalábbis én így érzem. Sajnos teljesen igazad van, a legtöbb ember nem kezeli helyén a pénzt az életében és nem azért mert kevés van belőle!
Engem az zavar, hogy gyűjtök mondjuk a nyugdíjra, hogy ne függjek az állami adórendszertől, a tücskök meg költik a pénzt, hogy élvezzék az életet, aztán öregkorukban nyomorognak majd, és állambácsitól követelik, hogy segítse ki őket. Állambácsi meg majd megadóztatja azokat, akiknek akkor lesz vagyona, mert gyűjtöttek, hogy a tücsköket kisegítse.
Ez ellen hogy lehet védekezni? Mert az egész világon ez lesz várhatóan, ahogy a nyugdíjrendszer mindenhol egyre fenntarthatatlanabb lesz.
"hogy ne függjek az állami adórendszertől,"
Itt természetesen nyugdíjrendszert akartam írni.
Tyű Miklós bátor vagy, hogy engedted itt a hozzászólásokat......
Az a baj (és ez nagyon nagy baj) hogy ma a világban az emberek honnan is tudnák megtalálni hogy mi az életcéljuk, és honnan tudnák, hogy ez fontos? A jól kitalált agymosó médiagépezet tökéletesen működik. Ezzel az emberek többsége már be is van terelve a karámba. Az oktatásban a biflázás a lényeg, legkevésbé az, hogy rájöjj mit szeretsz, mihez van érzéked. A munkahelyeken (ahogy a korrupció nő egyre inkább) az önállóan gondolkodni képes, szerető és véleményüket kifejtő embereket egyre kevésbé szeretik. "Nem kell értened, csináld meg".
A körülmények nem éppen kedveznek ahhoz, hogy az ember ezekre rátaláljon, és támogatást meg pláne keveset kap ehhez. Persze vannak könyvek, amik vagy a kezedbe kerülnek vagy sem. Vannak közösségek ahova vagy eljutsz vagy nem.
Ja és ez még vegyül a jó magyar klasszik "úgy sem fog menni" mentalitással és a kényszerített hagyományokkal " 100 éve így van, most is így lesz".
Előző cikkből az egyik kommentelőt szívesen megkérdezném, hogy szerinte majd ha meglesz a bmw-je, a háza és az edzett teste akkor boldog lesz-e? azt fogja majd mondani, hogy igen, elértem az életcélomat mostantól boldog vagyok? Vagy az lesz, hogy jo a bmw, de láttam multkor egy Teslát. Miért nem lehet nekem is Teslám. Majd ha Teslám lesz akkor tuti boldog leszek. Szerintem ez egy mókuskerék kezdete amit minnél jobban hajtasz, annál többet akarsz és annlál frusztráltabb leszel, ezért tanácsos el se kezdeni tekerni és hajtani a bmwre, hanem belátni, hogy valami más a cél.
Szerintem ha megTANULSZ kis dolgokat is értékelni és örömöt benne lelni (jó film, jó kaja, vagy ingyenes dolgok mint sport, bókok, gyerek, természet) és belátod, hogy nincs rosz sorsod bmw nélkül is és hálás vagy amid van és amit elértél, ugyanakkor törekedsz az elörelépésre de nem megfeszülve, akkor boldog leszel.
Szendi Gábor: Az értelmes szenvedés: a boldogság.
Korábban írta már valaki, szerintem van benne valami.
"az igazi boldogság a saját küldetésünk felismerését, a sorsunkban rejlő lehetőségek kibontásáért vállalt felelősséget, és a minket éltető közösséghez való hazatalálást jelenti."
Semmi köze ahhoz, hogy sok vagy kevesebb pénzed van.
Maximális lájk. Nem véletlenül örök igazság, hogy a pénz nem boldogít. Önmagában semmiképpen nem, hisz pusztán tárgyak és élmények birtoklásával nem lesz boldog az ember, ellenben egyre jobban kiüresedik és többet akar. A boldogsághoz kell a plusz, a pillanat megélésének képessége és őszinte öröme, megosztva valakivel (társ, család, barát stb.).
Érdekes, de nem meglepő módon onnantól, hogy valaki meg tudja élni a pillanatokat, értékelni apróságokat, az együtt töltött időt, gesztusokat, már nem is lesz feltétlenül fontos az egyre több pénz és az abból vásárolható egyre több tárgy/élmény. Cserébe boldognak érzi magát, a mindennapi kihívások ellenére is, annyi pénzből, amennyije van.
A legtöbb emberbe bele van kódolva a feszültség állandó keresése, ami különböző formákban ölt testet.
Van, aki azért robotol, hogy akár erőn felüli háza/autója legyen, majd egy még nagyobb stb. Van, akiben akár a jó fizetés mellé felvett hitelek sokasága növeli a stresszt. Szinte mindenki "keres magának feszültséget", egyesek otthon a házastársukkal, mások a droggal/alkohollal való küzdelemben találnak rá, mert más nincs...
Bizonyos mértékig egészséges dolog, ez sarkall minket jobb teljesítményre, fejleszti az ember jellemét, személyiségét. A stressz alapvetően hasznos, adrenalint termel, bánni kell tudni vele.
A harmóniát számomra azt jelenti, ha időnként ki lehet kapcsolni, és képes is az ember megállni a pörgés közepette. Persze akinek a meditáció az élet lényege, az már lehet, hogy egy átlag szorgos embert is őrültnek tart 🙂
Jó cikk, nagyon köszönöm. Épp most hallgattam egy Joyce Meyer előadást amiben nagyon megütött egy gondolat miszerint a hátsó udvaron található kacatok - valamikor valakinek a legnagyobb álmai voltak. Képesek vagyunk nagyon sok mindent feláldozni ezekért, akár házasságot vagy a gyerekekkel töltendő időt. De ami megmarad a halálunk után is, az csak a kacat a hátsó udvaron. Mi a fontos? Nekem nagyon sok kacatom lenne azon a hátsó udvaron, mert sokszor ezektől vártam a boldogságot vagy a "keep up with the Joneses" a környezettel való versenyzés miatt. De ma már másképp látom. Hála Istennek 🙂
tozogabee, ha olvasod:
Tegnap este írtam volna, csak a gazda elzárta a csapot az előző cikknél.
Ez a bejegyzés szerintem neked nagyon aktuális. Gondolj bele, azzal, hogy irigykedsz és frusztrál a suhanc vélt vagy valós gazdagsága, azzal neki szemernyit sem lesz rosszabb, neked viszont egészségügyi problémáid adódnak, ahogy írtad. A te szempontból teljesen mindegy, hogy gazdag a családja, lányokat futtat vagy épp keményen megdolgozott érte (ez ugye nincs senkire ráírva). Engedd el. Van terved, jó melóra és fizetésre kilátás, azokra fókuszálj. Aztán majd kiderül, hogy a bömös, a kecó, az izom és a csaj megléte meghozza-e a boldogságot.
@Peti ebben a történetben szerintem nem az elhalmozás volt a fő gond, hanem az, hogy a család nem ment ki vele együtt.
@jeremias "Állambácsi meg majd megadóztatja azokat, ..." - hmmm ez bennem is megfordult már párszor, hogy előbb-utóbb - bizonyos mércék szerint - "vagyonos" leszek és akkor lecsap az állam...
Nem akarnek a vallasos megyozodesembol szolni, de mashogy meg nem erdemes. Akinek fule van ra hallja meg: ugy is melysegesen aterzi mirol szol a cikk es teljesen egyert vele. Koszonom Miklos hogy ilyen temakat is felkarolsz. Itt ulok bent a korhazban a felesegem ágya mellett, reggel kozoltek velunk hogy nem elveszules lesz... Ilyenkor jo ha az eletemnek van egy nalam stabilabb ertelme..
Miklós, ez nagyon betalált (nálam legalábbis). Én tudom hogy gond van, csak azt nem tudom mi. Régen még volt valami célom, de most már nincs (vagyis jelenleg). Nem látom a boldog vagy szomorú jövőt, pedig van autónk 3 kisgyerek (a negyedik meg most jön), házunk jó fizetés, de igazából lesz.rom ezeket a materiális javakat. Kifelé nem mutatunk semmit (mert nincs is mit).
Célként nem motivál egy nagyobb ház vagy autó vagy eljutni új zélandra..
De én látom és tudom hogy baj van, és azt is tudom hogy ezt meg kéne oldani, csak azt nem tudom hogyan.. Eléggé antiszoci vagyok, és amilyen emberek vannak erre felé nem is szeretek közéjük menni. Társaság kéne ahol kommunikálni lehetne értelmes dolgokról (nem, nem hitgyüli és nem is politikai szervezet). Millió kérdésem van pl. vallásról és az életről, és kezdek beleőrülni hogy nincs hol és kivel megbeszélni dolgokat..
Bocs, ez úgy kijött...
Lsv, hát írj egy mailt. Az első diplomám teológiából van, azt el tudom mondani, hogy nálam mi segített, aztán hátha nálad is használ.
Na itt tenyleg lesznek erdekes hozzaszolasok... (grabs popcorn...)
Az a baj, hogy egy ilyen cikk nem fogja felnyitni senkinek a szemet. Mikor en hasonlokepp eltem, kitüztem egy celt, gondoltam, ha elerem, boldog leszek. Aztan elertem, nem lettem boldog, majd ujabb cel, majd ujabb es ujabb. Ezutan a par kiabrandulas utan kezdtem el gondolkodni, hogy "hmm, valami itt nem stimmel" es az önismerettel foglalkozni. De ha akkoriban olvasom ezt a cikket, akkor egyszerüen tovabblapozok, mondvan, hogy "Ez fa@sag". Nem tudsz segiteni, ha nem kerik, csak merges kommentelök hada fog rad zudulni. Bar ezt eddig is vallaltad 🙂
Az ember úgy is lehet hedonista, hogy nem feltétlenül költ sokat 🙂 Sok élvezet ingyen van, másokat meg olcsón lehet megszerezni, ha ügyes az ember 🙂
Mindenkinek más okoz örömöt. Az egyiknek az, ha számolgatja a nyugdíjra félretett megtakarítását, a másiknak ha vesz egy iPhone-t.
Az egyiknek ha gourmet módra étkezhet, a másiknak ha lefut egy maratoni távot.
Ha posztolod a fehér homokot a nyaralásodon, vagy ha leírod a kiszámolón, hogy semmi adósságod nincs.
Ha megdugsz mindent ami mozog, vagy ha összebújsz a pároddal.
Szerintem nincs jobb és rosszabb, csináld azt ami jól esik, csak ne árts másoknak.
Úgy tűnik, nekem szerencsém van a pénzhez való viszonyommal. Számomra mindig is csak egy eszköz volt, vannak költségeim, kiadásaim, amit fedezni kell. Nem vetem meg a szép dolgokat, finom ételeket sem, ezekhez kedvező áron is hozzá lehet jutni.
Ha szomorú vagyok, akár összevásárolhatnám a fél boltot, nem lenne jobb kedvem. Ha boldog vagyok, akkor egy 100 Ft-os mütyürnek is nagyon tudok örülni.
Engem soha nem motiváltak az anyagi javak, sokkal inkább érdekelnek ilyen-olyan ismeretek megszerzése, különleges dolgok elsajátítása, stb.
Szerintem az életben úgyis a szeretet és a család/barátok a legfontosabb, nem a pénz.
@LSV
Van 3+ gyereked, ami minden bizonnyal átlagon felüli. Talán "életcélként" jobban fókuszálhatnál rájuk, a fejlődésükre. Hátha van valamelyiknek valami különleges képessége, amit érdemes lenne fejleszteni.
Yukonsql, részvetétem nektek.
Lsv,
Nekem egy igazán fontos célom van: sokat lenni az unokáimmal. Ez, ugye, feltételezi, hogy a gyerekeim nevelését nem szúrom el kórosan, anyagilag is megleszek majd munka nélkül, élek is még. De ennél nyilván sokkal több.
Sok kisebb is van, de azok nem igazán célok, inkább elérendő mérföldkövek.
Már egy ideje én is felismertem, hogy nem a pénz a legfőbb cél az életben, bár kétségtelenül fontos. Viszont tegnap olyan dologban volt részem, ami igencsak felnyitotta a szememet.
Az internetről találta meg valaki a céget, ahol dolgozom. Az illető plasztikai sebész, és van egy 11-12 éves leukémiás fia. Nagyon gyakran járnak vele orvoshoz, és már tudják, hogy nincs remény. A fiú kérése volt, hogy egyszer egy igazi öltönyös sofőr vigye őt a kórházba szép autóval. Én kaptam a feladatot. Igazi megdöbbenés volt rájönni, hogy mennyire nem a pénz a lényeg az életben. Mert oké, hogy minden lehetőséget meg tudtak próbálni, tudnak neki élményeket adni, mert megtehetik, de nem menthetik meg pénzzel.
Az emberiség (jobb módú felének) már rég a belső fejlődésre kellene helyeznie a hangsúlyt a tárgyak gyűjtése helyett. De nem baj, nyomjuk a gázt a végsőkig, globálisan kb. úgy fogunk járni, mint a Húsvét-szigetek.
Yukonsql
Nagyon sajnálom! Kitartást és lelki erőt kívánok Nektek!
Szvsz. egy kozeposztalybeli eletszinvonalat erdemes celul kituzni. A szegenyseg mashogy de rombolja a jellemet ugyanugy mint a gazdagsag. Erdemes egyszeruen kozepen lenni konnyebb. A sznobsag nehezen elkerulheto fazis. A gaz az amikor nem mulik el. De altalaban el szokott mulni. A nagyobb problema a szegenyeknel van. Az nem szokott elmulni...
David89 es Csaladfo.
Van ebben igazsag igen.
Mondjuk en nem lennek telhetetlen,tehat nem kell nekem se jacht se maganrepulo,se szemelyzet.
Ezek peldaul soha nem erdekeltek.
Ha lesz egy BMW M5-m vagy egy Audi A6-osom,akkor ha latok is pl Maserattit,igen tuti tetszene,de nem fog frusztralni hiszem ezek is boven jo verdak,vagy ha meglatok egy Teslat majd akkor nem lesz mar olyan gaz a dolog.
Mint peldaul most vagyok 92kg sajnos van rajtam haj,de lassan szepen dietazok,es elkezdem a zsirt lepucolni.
Amikor meglatom az edzohaveromat aki tenyleg pasi szemmel is le a kalappal fullos testu,cserelnek vele.
De nem frusztral annyira,mert uton vagyok es latom,hogy fejlodok szepen.
De ha most lennek egy 60kilos cinege vagy egy dagadek akkor tuti kilennek,mert hatalmas lenne az ut amit nem latok,de mivel latom az utat ezert teljesen jol erzem magam...
Szerintem 10 emberből 9 ön és közveszélyes. Biztosan van oka miért tartunk itt, nem feszegetném.
Ezért nincsen pénzügyi kultúra és ezért nem foglalkoznak olyan kérdésekkel mint pl. az élet értelme, amikkel az írott történelem kezdetekor már bizonyítottan igen de a tárgyakból arra következtethetünk, hogy már 1000 évekkel előtte is.
Ilyen szellemi sötétségben mit várunk? Élj a mának, ennyi.
Hogyan léphetnénk ezen túl? Értelmes embereket kellene nevelni, logikára, követezetességre, kritikus gondolkodásra tanítva. Az oktatás keretében a történelmet oda-vissza kellene értenie (nem tudnia) mindenkinek és ha ez megvan akkor lehetne tudatosítani milyen keveset tudunk a világról csak a mihez tartás végett. Na ennek nyoma sincsen, ami van az a mennyiség uralma a minőség felett. Ezt dobta a gép.
csak torekszek,hogy meg strandkepesebb testem legyen.
Ertem amit akartok mondani,es tenyleg van ilyen.
Van tervem igen,most kepzem magam tovabb,mert tenyleg vagyok egy jobb autora,mert szeretem,meg tenyleg vagyok elmenydus wellneszezesre meg egzotikus nyaralasra.
De nem azert,hogy bemutassam,hanem mert amikor ott vagyok olyan jol erzem magam,hogy nem lehet leirni,ez a FLOW erzes,amikor vezetek egy ilyen Bombit annyira jo,meg jo erzes beleulni,emeli a rezgesedet emeli a jo kedvedet.
Nem tudom erthetoen irtam-e?Remelem.
Vegre ket normalis ember valaszolt,latok nemi remenyt,hogy vannak ertelmes emberek akik atjott amit mondani akarok.
Koszi sracok.
@Kiszamolo
A penz eszkoz mire gondolsz?
Mert igen a penz eszkoz azonban ha ez az eszkoz hianyzik akkor borul az ember elete,nem?
Nem tud semmilyen elmenyt szerezni,bekorlatozodik,nem tudja megelni az eletet bosegben.....
,nincsen teljesen szabab akarata.
Es teljesen igaz,hogy nem teszem ki a FB-ra az eletem,mert ezek az en elmenyeim,es nem kirakatba valo,soha nem hencegek FB-n semmivel,sot ritka alkalmak amikor kiteszek barmit is.
Tehat nem vagyok ,,kiHaEnNem" eletre,ez magamnak nagy vagya az a kocsi,az a lakas,az a nyaralas.
Elnezve az elmult het postjainak kommentjeit neha az az erzesem van, hogy sok ember azert jar az oldalra, hogy felidegesitse magat 🙂 Atgondolni, onmagaba tekinteni nem cel csak vegre van valaki akit utalhat, mert mast mond, mint amit hallani akar.
@Jóska Pista végre írtál egy olyat is, amivel teljes mértékben egyet tudok érteni... 😀
Mókavonat,
tanítani kellene. Jelenleg a tudás nem érték, Vagyis ami nem váltható rögtön (lsd. minap,
30 éves korra 400e fizura) pénzre/pozícióra.
Nem érték az általános tudás (hülye diplomások, hülye bölcsészek), a család (aki igazán sikeres, annak legyen min. szeretője, de inkább évtizedenként frissebb évjáratú új feleség; több gyerekre vágyni meg végképp csak a szektásoknak megbocsátható), a hűség, a lojalitás (válts 5 évente munkahelyet, nem fizetsz adót, gyerektartást - húú de ügyes).
De egy "polgári" vagyon is gyanús, akinek van, magyarázkodjon, mert tuti lopta/csalta/örökölte.
Mindenkinek könnyű, csak nekem nehéz.
Haszon, az érték. Ez rombolja a családokat is. Nálunk azon feneklett meg mindkét irányba a kapcsolat, hogy majd a másik tesó segít öregkorban, azaz azt kell támogatni, mentálisan is. Mi meg úgy is "ügyesek vagyunk", megoldjuk. Mikor épp beleroppantunk, akkor is.
Yukonsql
Sajnálom, kitartást kívánok!
@Jóska Pista
hogy ezt miért nem tanítják az iskolában, sosem értettem...
Valószínűleg az emberi természet ösztönszinten ilyen kompetetív, és csak nagyon tudatosan lehet rajta változtatni, pedig milyen szép világ is lenne, ha mindenki csak a saját dolgával foglalkozna...
tozogabee
7 évvel ezelőtt éheztem, aztán valahogy addig-addig ugyeskedtem, hogy lett lakásom kp, jó autó(k), stb...aztán csak nem lett elég, pedig anno úgy gondoltam, hogy egy lakás meg egy 3 milliós autó kielégíti a vágyaim.....HÁT NEM! Akkor még nem...most már talán tudom, hogy mi tesz boldoggá. Komoly hobbi, sport, gyerekem, családom, egyszerűség. 🙂
a bmw-re vágyóknak is tudom ajánlani, hogy vegyen priust. Innentől nem a teljesítmény vagy végsebesség fogja az örömöt okozni, hanem az, ha sikerült ugyanazt az utat, azonos átlagsebességgel 1 dl-vel kisebb fogyasztással letudni.
Teljesen más játék, mint a száguldozás, de míg a bmw csak viszi a pénzt, a fogyasztáscsökkenés hozza 🙂
Emberek, tozogabee írni (!) nem tud helyesen, meg akkora informatikus, hogy a vessző után a szóköz már kimarad. Hát itt, az alapoknál kezdődik a probléma.
A cikkhez és a kommentekhez csak annyit fűznék hozzá (és az előzőhöz), hogy néha meg kellene tudni állni a nagy hajtásban és örülni annak, amid van, mert a kommentekből az látszik, hogy az emberek rettenetesen frusztráltak és szoronganak, nem feltétlenül okkal.
szocske, én azt élvezem, hogy kb. a mosás/tankolás/gumicsere/szélvédő-mosófolyadék cseréjekor kell időt szánnom rá; néha rácsodálkozom, hogy jéé, már ennyije megvan? :DD
Engem a fogyi sem izgat.
Yukonsql
Fogadjátok őszinte részvétem! Kívánom, hogy tudjatok erőt meríteni egymásból a tragédiában is.
I
@Nikolai nem véletlenül akar bmw-t...
tozogabee: el kell keserítselek, bár nem vagyok pszichomókus, de a te problémádat egy új M5 és egy Mr. Olimpia cím együtt sem fogja megoldani. Épp erről ír mostanában Miklós: nem fogsz tudni megállni az elért céloknál. Mert hitvány anyagi célok. A bmw elkopik, az izomzat megereszkedik. Ez van. Kell majd az ötös helyett a hetes, utána az ikszhat. Kicsit olyannak tűnsz nekem, mint azok az emberek, akik a szerelembe szerelmesek.
LSV: nem szoktál ilyen negatívan írni. Most konkrét oka is van?