Az egyik nőismerősöm vesztére engem hívott fel, hogy tanácsot kérjen autóvásárlással kapcsolatban. Ő csak arra volt kíváncsi, hogy szerintem jó választás-e az az autótípus, amit kinézett magának. Én arra is rá akartam venni, hogy gondolja át, hogy tényleg kell-e neki egy új autó. Sőt, egyáltalán kell-e neki autó.
Átlagos jövedelemmel rendelkezik egy vidéki nagyvárosban. Gyerek nincs, bevásárlási lehetőség a sarkon, a munkahely gyalog húsz perc, a rokonok gyalog tíz perc, az egész várost keresztbe át lehet gyalogolni maximum negyven perc alatt. De ha nem szeret gyalogolni, természetesen járnak a buszok, villamosok is. S nem óránként, mert egy nagyváros. Viszont jót tenne magával, ahogy mindenki más is, ha gyalog járna dolgozni, az a napi kétszer húsz, de maximum huszonöt perc kellene az emberek egészségének.
Az új autó éves cascoja és kötelező szervize egyhavi fizetésébe kerül. S ez csak két tétel a sok közül. A szép, szalonból kihozott autó ott fog állni az utcán, az albérlet előtt. Azt már meg sem mertem kérdezni, hogy készpénzért veszi, vagy ráadásul hitelből.
Sértődés lett a vége, mert miért akarom én őt lebeszélni a vásárlásról, ő csak arra kíváncsi, hogy az adott típus milyen autó. (Én viszont nem akartam, hogy egy ennyire rossz döntést meghozzon.)
S hányan lehetnek ilyenek még, mint ő? Akik erejük felett megveszik az autót, csak azért, mert "kell". Hogy mégis miért "kell", azon még soha nem gondolkodott. Mert kényelmes és kész. Mert másnak is van. Mert nehogy már még ennyit se engedhessen meg magának.
Az egyik ellenvetése az volt, hogyan vigye haza a bevásárlást. (Még egyszer: egy bolt száz méterre van a sarkon.) Mondom neki, hogy a nehezet megrendeled a Tescoból (Auchanból, Aldiból, Rossmannból és így tovább) kiszállítással, a többit meg hazaviszed szatyorban. Mint csináltad húsz éve, amikor még nem volt 4,1 millió személyautó az országban és el tudtunk menni a boltba busszal is vagy akár gyalog. Ma már el sem tudjuk képzelni, hogy lehet autó nélkül is bevásárolni járni. Mintha tiltottá vált volna.
Jó, de a sarki bolt drága, az Aldi olcsóbb. Ha azért van autód, mert olcsóbb az Aldi, akkor mennyivel is lesz drágább ott bevásárolni éves szinten? Csak elmenni az Aldiba meg vissza benzinpénzben is legalább ötszáz forint, s hol van még az autó valódi költsége?
A héten voltam Gazdagréten a lakótelepen, munkaidőben. Annyi autó parkolt, hogy napközben nem találtam szabad parkolót, sok autón látszott, hogy nem tegnap mentek vele utoljára. Egyrészt örvendetes, hogy milyen sok ember nem autóval jár dolgozni, másrészt viszont ezeknek az embereknek minek autó egyáltalán? Aldi és Spar 150 méterre, buszmegálló mindenfelé, a metró három megállónyira. De az autó kell és kész. Nem vagyok én proli, hogy gyalog menjek a gyerekért vagy bevásárolni.
Aztán vannak azok, akik kiköltöztek az agglomerációba és oda kell autó mindenképp. A gyerek a szomszéd városba jár iskolába, a mellette lévő városba fociedzésre, munkába is be kell járni Budapestre, kell autó és kész, anélkül nem lehet megoldani az életet. A gond az, hogy összekevered az okot az okozattal. Nem azért kell autó, mert az agglomerációban laksz és a szomszéd városba jár a gyerek iskolába, hanem azért laksz az agglomerációban és azért jár a gyerek a szomszéd városba, mert eleve a gombhoz varrtad a kabátot, az autóra fűzted fel az egész életedet. Az autó az oka, hogy ilyen döntéseket hoztál a lakhellyel, az iskolával, a fociedzéssel kapcsolatban.
Tegnap beszéltem valakivel, új autót akar, mégpedig kombit, mert abba jó pakolni, ha mennek nyaralni. Mondom neki, hányszor mentek évente nyaralni és a háromfős család miért nem fér el egy ötmillióval olcsóbb, kisebb autóban? Miért veszel kombit, ha csak évente egyszer-kétszer használod ki? Arra meg ott a tetőbox, ha már tényleg nem fér el a család egy kisebb autóban. (Persze az is kérdés, miért kell három embernek öt bőrönd hét napra.)
Ne értsd félre, nem az a baj, ha autód van, nekem is van és használom is. A baj az, hogy sokan erejük felett vesznek és tartanak fent autót, gyakran úgy, hogy igazából szükségük sincsen rá, csak nehogymá' nekem ne legyen autóm. Az autó egy luxuscikk, akkor is az, ha sokak fejében ugyanúgy alapkelléke az életnek, mint mondjuk a vezetékes víz meg a csatorna.
Ismétlésül néhány támpont:
- Ha hitelből kell autót venned, biztos lehetsz benne, hogy túl drága autót veszel. Gondolkodnod sem kell a kérdés eldöntésében.
- Ne költsél többet autóvásárlásra, mint a 3-6 havi nettó jövedelmed. (Valaki kiakadt ennek hallatán, hogy ez hülyeség, akkor ő soha nem vehetne magának új autót a szalonból. Ki mondta neked, hogy neked vadonatúj autót kell venned 14 millió forintért, ha csak havi ötszázezer forintot keresel? Ja, persze, neked az jár, nehogy már más levetett autójával közlekedj. Ha más is vesz magának új autót, akkor én is.)
- Ne álljon a vagyonod 10-15%-ánál több autóban. Ha albérletben laksz azért, mert még nincs pénzed saját ingatlanra, nem biztos, hogy 12 millióért kell autót venned, négyéves hitelre.
- Ha több pénzed áll autóban, mint a nyugdíjmegtakarítási számládon, biztos, hogy nem bölcs döntést hoztál.
- Ha többet költesz az autódra havonta, mint amennyit félreteszel a nyugdíjra, akkor sem.
- Ha három hónapig kell gyűjteni egy téli gumi garnitúrára vagy egy szervizre, akkor is érdemes lenne átgondolnod, hogy meg kellene szabadulnod a járműtől.
Az autó sokkal nagyobb pénztemető, mint a legtöbben gondolják. Az autó költségeinek körülbelül a harmada az üzemanyagköltség, amivel havonta találkozol. A többi vagy rejtett költség, mint az értékvesztés, vagy szerviz, adó, biztosítás, alkatrész és egyéb kiadás. Itt az elhíresült kalkulátor, számold ki vele, mennyibe kerül az autód valójában.
Ha nincs autód és mégis kell évente néhányszor, rengeteg lehetőség áll a rendelkezésedre, a taxi, a tehertaxi, az autóbérlés, a kiszállítás, a teleautó és sok minden más is. Csak addig tűnik drágának a taxi, amíg egyszer nem számolod ki, hogy mennyibe kerül a saját autó akkor is, ha egy kilométert sem mész vele.
Ha rájössz, hogy erőd feletti az autó fenntartása, vagy csak szimplán felesleges és az autóra meg az üzemanyagra költött évi másfél-két millió forintot inkább valami értelmesebbre költenéd, érdemes minél előbb lépni, nehogy egérfogóban találd magad azért, mert "nehogy már még egy autót sem engedhessek meg magamnak".
Egy régebbi cikk, ami kiegészíti ezt a témát:
