Magyarország legnagyobb problémája, hogy a szocializmusból örökölt, az állam méreteihez képest brutális mértékű jóléti kiadásokat egyetlen kormány sem merte még érdemben csökkenteni.
A magyar állami újraelosztás mértéke 30-40%-kal haladja meg a szomszédos államok hasonló adatait, a lehető legegyszerűbben fogalmazva, ennyivel több adót kell idehaza fizetned.( Egy átlagos magyar honpolgár a teljes bevételének 65-69%-át a legvégén kifizeti adóban, erről itt írtam: Ezért fizetsz ennyi adót)
Ebből a túlzott adóteherből származó bevétel mintegy 60%-át jóléti kiadásokra költjük, ennek is közel felét a nyugdíjak kifizetésére. Azokra a nyugdíjakra, amik a vélekedésekkel ellentétben alig pár évtizede léteznek Magyarországon és a világ nagy részén ismeretlen fogalomnak minősülnek.
Ezért röviden összefoglalnám, mi is volt a nyugdíj tulajdonképpen, mivé hízott napjainkra és mi várható két-három évtizeden belül.
A kezdetek
A vélekedésekkel ellentétben a ma jóléti társadalmaknak hívott nyugati országokban a nyugdíj intézménye még száz éves sincs. Magyarországon 1928-ban jelent meg az erről szóló törvény, de például az Egyesült Államokban még később,1933-ban.
A nyugdíjrendszer fenntartásának csak egyetlen célja volt, megőrizni a túl hosszú életet élő időseket azöregségi éhínségtől. Ha valaki túlságosan sokáig élt és elfogytak a tartalékai, akkor az állam egy minimális apanázst biztosított a számára.
1928-ban a várható élettartam 47 év volt a férfiaknál és 50 év a nőknél, a nyugdíjkorhatár pedig a 65 éves kor volt!
A nyugdíj összege például a mezőgazdasági dolgozóknál évi 120 pengő törzsnyugdíj volt és némi további járadék, de azt is csak akkor kapták, ha nem volt megfelelő méretű jövedelmező földbirtok a tulajdonukban.
A nyugdíjrendszer tőkével fedezett volt, a befolyt pénzeket a nyugdíjbiztosító befektette, ingatlanokat vett rajta, amit aztán bérbe adott, illetve értékpapírokban tartotta a maradék vagyont.
Ezt a vagyont az államháztartás hiánya miatt a Sztójay-kormány einstandolta 1944-ben (ez egy ismerős szituáció a közelmúltból), populista okokból 60 évre csökkentette a nyugdíj-korhatárt (erre is van példa a közelmúltból a nők esetében) és szintén a népszerűség miatt a négyszeresére növelte a nyugdíjak átlagos összegét. A nyugdíjfolyósító vagyonából az állami einstand után megmaradt vagyon is semmivé lett, mert a háború pusztítása az ingatlanokat is tönkretette és a pengő elértéktelenedése a maradék értékpapír állományt is megsemmisítette.
A háború után egy kényszerhelyzet állt elő a tőkefedezet pusztulása miatt, ezért jobb híján bevezették a piramisjáték jellegű felosztó-kirovó nyugdíjrendszert, ahol a befizetők nem a saját nyugdíjukat biztosítják, hanem csak az aktuális eltartottakét, ők csak reményt kapnak, hogy egyszer őket is eltartja majd valaki.
A felosztó-kirovó rendszer bevezetését éppen a bizonytalanságok miatt sok vita előzte meg, szükségesnek tartották a rendszer újbóli feltőkésítését és a csökkentett nyugdíj-korhatár visszaemelését, de ebből szokás szerint a politikusok miatt nem lett semmi azóta sem.
A jelen
Pár évtized alatt mára a nyugdíj fogalma átalakult egy 20-25 évig tartó jól fizetett szabadsággá, amit a nyugdíjba vonuláskor kapott munkabér 70-83%-án túl még egyéb juttatásokkal is támogat az állam, mint például ingyenes utazás és ehhez hasonló kedvezmények.
A legfrissebb KSH adat szerint 2011-ben a férfiak 60,4, a nők 58,4 évesen mentek nyugdíjba, a korhatár (jelenleg 62 év) alatti nyugdíjasok száma elérte az aktív lakosság 15%-át. Ez tavaly tovább romlott, mert amikor a kormány nagylelkűen felajánlotta a nőknek, hogy korábban nyugdíjba vonulhatnak, nem számoltak azzal, hogy 100 ezer nő fog élni a lehetőséggel egy év alatt, komolyan megterhelve az amúgy is rogyadozó nyugdíjkasszát.
2011 elején 814 ezer 61 évesnél fiatalabb számára folyósítottak ellátást. Mivel a KSH adatai szerint egy ma 60 éves férfi még majdnem 19 évig, egy 60 éves nő 22 évig él még, ezért eddig kell egy átlagos nyugdíjast eltartani a társadalomnak.
Ezt vessük össze azzal, hogy a jelenlegi nyugdíjasok (ideértve a rokkantsági ellátást kapó személyeket is) 33,8%-a még 30 év szolgálati idővel sem rendelkezik, 40, vagy annál több év szolgálati idővel csak a nyugellátást kapó személyek 20,7%-a tud felmutatni.
2000 óta a 60 év felettiek száma 314 ezerrel nőtt és a Népességtudományi Kutatóintézet szerint már2017-re meghaladhatja az arányuk a társadalom 30%-át.
Magyarország erre a fenntarthatatlan és méregdrága rendszerre minden évben egyre többet költ, a 2000-es GDP 8,4%-a helyett már 11,3%-ot.
A közeljövő
Amint láthatjuk, a kezdeti, 15-17 évvel az átlagkor felett meghúzott, mindössze az éhenhalástól megmenteni szándékozó nyugdíjrendszer mára egy egy elviselhetetlen teher lett a társadalomnak, ami nagyban hozzájárult az európai országok adósságválságához.
Ez a ellátási szint akkor sem lenne fenntartható, ha a demográfiai válság nem sújtaná még inkább a jóléti társadalmak nagy részét.
A magyar társadalom fenntartásához minden szűlőképes korban lévő nőnek 2,2 gyereket kellene szülnie, ez utoljára a hetvenes években teljesült, jelenleg még az 1,3 gyerek/szűlőképes nő arányt sem érjük el.
Ez megfejelve az átlagéletkor gyors növekedésével (csak az elmúlt öt év alatt a férfiak születéskor várható életkora 1,96 évvel lett hosszabb.), az eltartók/eltartottak arányának felborulásával oda vezet, hogy a jelenlegi állapotokat változatlannak véve (nyugdíjkorhatár, elvonás mértéke az aktívkorúaktól, stb.) 2050-re 40 ezer forint lesz az átlagnyugdíj.
Ebben a számításban még nincs benne a külföldre távozott félmillió aktívkorú magyar és az ő gyerekeik miatti demográfiai torzulás.
(Romániában már tavaly bejelentették, hogy az 1966 és 1971 között született romániai személyeknek már csak az utolsó fizetésük 15%(!)-a lesz a nyugdíjuk. Járni sokkal több járna, csak sajnos ennyi fog csak jutni.)
A számokból egyértelműen látszik, hogy a felosztó-kirovó rendszer már nem sokáig fogja betölteni a szerepét, ami azzal jár, hogy a ma aktívkorú lakosság valószínűleg a mai értelemben vett nyugdíj nélkül marad. Megoldás csak az lehet, hogy vagy a korhatárt emelik újra fel, vagy az állami nyugdíj újból csak az éhenhalás ellen fog védeni.
Ezért kell minden aktívkorúnak komoly saját megtakarítást felhalmozni a nyugdíjas éveire, ehhez azonban havi százezer forint feletti összeget kell(ene) eltenni mindenkinek a kora és az igényei függvényében.
Amiről kevés szó esik, hogy nem csak a nyugdíjrendszer, de az egészségügyi ellátórendszer is összeomolhat, ha az aktívkorúak befizetése helyett az idősek gyógyítása marad csak. De ezzel már nem akarom borzolni a kedélyeket.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, ahol megtanulsz mindent, amit a pénzről tudni kell 6 alkalom alatt, 25 ezer forintért, vagy kérj valódi pénzügyi tanácsadást.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló cikket is a blogon. Csatlakozz hozzánk a Facebookon:. target="_blank"> http://.
Szép dolog a takarékoskodásra való buzdítás, csak a feltételei folyamatosan romlanak. Az átlagbérek a 70-es évek végének szintjén vannak, tehát a rendszerváltozás óta csökkentek, és ebbe nem számítják bele a rendszerváltással elveszett 1.5 millió munkahelyet; őket is bele kéne számolni az átlagba: számláló +0, nevező + 1.5 millió. Továbbá az első adandó válság elviszi a munkások (a munkást nem marxi értelemben használom, hanem munkás az, aki jövedelmét a munkája hozadékából szerzi, tehát munkás az utcaseprőtől a miniszterelnökig mindenki) megtakarítását, vagy/és úgy, hogy a nyugdíjpénztár csődbe megy (lásd Amerika), vagy/és úgy, hogy mivel munkanélküli, ezért fel kell élnie a megtakarításait.
Ha a nyugdíjpénztár csődbe megy, a vagyon még nem veszik el, mivel a vagyon amit kezel, nincsen a mérlegében.
A jelenlegi realber kb duplaja a 70es evekbelinek. index.hu/gazdasag/magyar/2012/05/25/kadar/
Igaz tobbet is akarunk kolteni, de a lenyegen nem valtoztat. Ugyhogy felretenni lehet(ne)
Illik ide: "A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve.
Nem vagyok a túlzott állami beavatkozás híve.
"Ezért kell minden aktívkorúnak komoly saját megtakarítást felhalmozni a nyugdíjas éveire, ehhez azonban havi százezer forint feletti összeget kell(ene) eltenni mindenkinek a kora és az igényei függvényében."
Az ilyen cikkek olvasás után csak tehetetlen dühöt érzek. Nincs megoldás. Mire megöregszem, a végig dolgozott fiatalság után a nyugodt öregség helyett a nyomor vár rám. A magyar nettó átlagfizetés kb.: másfélszeresét kellene megspórolnom csak nyugdíjra és hol van a lakás vásárlás, vagy a gyermek(eim) segítése, hogy csak kettőt mondjak egy átlagember komolyabb pénzügyi céljaiból.
A jövő nyugdíjasai szerintem csak a szűk közösség támogatására számíthatnak (jelesül: CSALÁD), a bökkenő csak az, hogy pont családot nem nagyon alapítanak a "jövő nyugdíjasai" vagyis nem vállalnak gyereke(ke)t. Úgyhogy ezt kellene promotálni, az államoknak pedig támogatni, hiszen az ilyen-olyan megtakarítási programokban sokan csalódtak az utóbbi években.
@cubi:
30 éves vagyok, és nincsen még feleségem, és nem azért mert nem szeretnék... (pedig járok kismillió helyre, érdeklődési körökbe, stb..) de ez egy messzebb mutató szociológiai probléma...
A gyerekhez (bár ez durván hangzik) de pénz kell, méghozzá nem kevés, pláne hogy a helyzet jelenlegi állása szerint neki már az általánostól kezdve végig fizetős lesz az iskola...
Az iskola lehet, hogy fizetős lesz, de a tanulásér még egy ideig biztosan nem kell fizetni. Megfelelő hozzáállás, könyvek (vagy Internet) és nyugalom kell csak hozzá.
"Ezért kell minden aktívkorúnak komoly saját megtakarítást felhalmozni a nyugdíjas éveire, ehhez azonban havi százezer forint feletti összeget kell(ene) eltenni mindenkinek a kora és az igényei függvényében."
Ez így nagyon szép és jó, csak elrugaszkodtál a magyar valóságtól. A többség fizetése sehol sincs ilyen szintű megtakarításhoz, akármennyire is buták az emberek pénzügyeket illetően.
Tehát mi a megoldás? Sokszor elmondjuk, hogy nem tudunk félretenni és abban reménykedünk, hogy majd valahonnan előkerül a felmentősereg 30-40 év múlva?
Vagy inkább elkezdünk még időben a probléma megoldásán gondolkodni, bármi legyen is az?
Itt nem arról van szó, hogy sírjunk együtt egymás vállán és majd csak lesz valami, csak azért nem ártana két lábbal a földön állni bizonyos kijelentések esetén...
@Krisztián:
Kiszámoló csak azt számolta ki, hogy kb mennyit LENNE JÓ félretenni, ennyi LENNE az ideális. Az más kérdés hogy sokaknak ennyi az össz. fizetése.
Egyébként SZVSZ ez nem lenne lehetetlen, ha a gazdagok által keresett pénzösszeg egyenlően lenne elosztva... Ne feledjük hogy a megtermelt javak 90%-át az emberiség 10%-a élvezi! Vagyis a probléma a rossz elosztásban van.
Ha 10%-kal kevesebb lenne a fizetésed, mit csinálnál?
Meg tudnál élni belőle?
10%-kal kevesebb a fizetésem a nyugdíjjárulékom miatt, másik 8,5 %-kal kevesebb a fizetésem az egészségbiztosítási járulékom miatt. Mindezek után 16%-kal kevesebb a fizetésem az szja miatt.
Most akkor a maradék nettóból tegyek megint félre 10%-ot nyugdíjra, 8,5%-ot az egészségemre és a maradékból neveljek fel 3 gyereket?
Már régen be kellett volna vezetni az egyéni számlákat és mindenki tudná mennyi az annyi.
A felosztó-kirovó rendszer nyugdíjasai ki fognak halni /már bocsánat/, onnantól kezdve nem kellene adósságot felvenni nyugdíjra.
Minden kézhez kapott jövedelmed 10%-át félre kell(ene) tenned a saját érdekedben és csak a "maradékot" felélni, elkölteni.
És a félre tett pénzhez csak végszükség esetén szabad hozzányúlni, a napi megélhetést TILOS abból finanszírozni!
Ha ezt képes vagy felfogni és elfogadni, akkor már megtetted az első lépést!
Ne azt magyarázd meg magadnak, hogy miért nem tudod megcsinálni, hanem a megoldást próbáld megkeresni! Vagy a kiadásaidat csökkentsd, vagy a bevételeidet növeld!
Ez kezdesnek teljesen jo, viszont nem eleg. Ujabb 10%-at (minimum, de inkabb 15-20%)-at kene felretenni nyugdijra es ujabb 10%-okat rovid es hosszutavu celokra. Gyakorlatilag egy fizetes 40%-at nem volna szabad elkolteni (szerintem). En ezt csinalom, de jovore igyekszem ezt 50% koze tenni.
Netto 160e ftos fizetesbol eleg sok van. Ez az a szint, ami gond nelkul elerheto kene, hogy legyen barkinek ( Max 1 kemeny ev, amikor tanul... )
Persze lustak vagyunk
Kedves János látom önnek is előrehaladott csőlátása van mint jó pár hasonló bölcseleteket prédikáló értelmiségnek a tv ben. ha mindenki tanulna mint a gép mert olyan okos lenne vajon hány magasabb fizetésű munka lenne szabadon?? De az még érdekesebb, hogy az alapfokú iskolai végzettséggel végezhető munkák tömkelegénél milyen munkások dolgoznának ha mindenki 2 diplomás lenne?? csak okosokból álló ország nem létezik sehol sem, de olyan bizony van nem is egy amelyekben az alacsony végzettségű embereket normálisan megfizetik és nincs probléma a megélhetéssel se nekik se a diplomásoknak. Így nem azon agyalnak egész életükben, hogy kinek mennyit kellett volna tanulni. Pl. Szlovénia vonat kocsi kerekét vizsgáló fiatal ember még próbaidő alatt neto 365ezer ft, vagy a szakmunkás buszsofőr 35éves, Norvégban 1 millió/hó. Ön kedves János mennyit keres itthon az ISKOLAI végzettségével??? 🙂
A múltra én némileg másképp emlékszem. A nyugdíjrendszer több lépésben épült ki. Eleinte csak az állami alkalmazottakra vonatkozott, így a hivatalnokokon kívül pl. a postásokra, vasutasokra. Ezeket hívták hajdan "nyugdíjas állás"-nak. A háború után terjesztették ki a nyugdíjrendszert a munkásokra, és egyéb alkalmazottakra (akik ekkor jellemzően állami alkalmazottá váltak), és még később a Tsz parasztságra. Végül csak a 60-as években lettek nyugdíjjogosultak a maszekok (érdekességképpen: akkor azok is kötelezően járulék-fizetővé váltak, akik már túl voltak a nyugdíjkoron. Nagymamám ekkor, 70 évesen kezdte fizetni a nyugdíjjárulékot, majd mehetett - a minimális 10 év után - 80 évesen nyugdíjba).
Hogy az 1928-as nyugdíjtörvény mit tartalmazott, nem tudom, de hogy a mezőgazdasági dolgozókra kiterjedt volna, az nagyon nem illik az általam ismert képbe.
Pedig de. A háború után volt mindenféle változás, de mivel a lényeg szempontjából nem sokat változtat, ezért nem részleteztem annyira.
és még egy adalék: a demográfusok becslése szerint a ma születő gyerekek fele fogja megérni a 100 évet. Az pedig társadalmi szinten nem működhet, hogy az emberek 60 évesen nyugdíjba mennek, majd 40 évig élvezik a nyugdíjat. Ez még akkor sem működne, ha nem csökkenne a fiatalabb generációk létszáma. Szóval a nyugdíjkorhatárt mindenképpen emelni kell (ha egyáltalán megmarad a definit nyugdíjkorhatár).
A saját megtakarítás ezen nyilván segíthet, de az is biztos, hogy emberek tömegei nem tudnak olyan vagyont felhalmozni az aktív 40 évük alatt, amiből még 40 évig megélnek. Szóval mindenképpen lényegesen tovább kell dolgoznunk, mint a mai nyugdíjkorhatár.
@Geza
Mindenképpen tovább kellene dolgozniuk a jövendő és a mai nyugdíjasoknak, és a többség képes is lenne erre.
Csak éppen az aktív korúaknak sincs elég munkahely Magyarországon! Hogy miért nincs, az rejtély számomra, amikor Európa jó néhány országában meg munkaerőhiány van. Ha lenne egy normális kormányunk a mostani helyett, amely kormány szabadságharc, erőszakoskodás, esztelen törvényzűrzavar és számtalan külön adó helyett, befektetők tömegeit hozná ide, akkor nem itt tartanánk.
hogy az ember reálbére nő-e a karrierje során, az messze nem egyértelmű. Az első években természetesen igen. De aztán - szakmától függően - 5-10 év múlva általában nem nő tovább az ember munakerőpiaci értéke (hacsak nem szerez valami újabb képzettséget, változtat pályát, vagy kerül vezető beosztásba). Sőt az emelkedő nyugdíjkorhatárral a pálya végén sok esetben reálbér csökkenést is el kell szenvednie az embernek. És ennek csak az egyik oldala, amit mindig hallunk, hogy az idősebb munkavállalóra nem tart igényt a "gonosz" piac, de az emberek többsége valóban valahol 40 és 50 éves kora között van a szakmája csúcsán, így el kell fogadni, hogy bizony a jövőbeli 70 éves nyugdíjkorhatárt alacsonyabb beosztásban, és fizetés mellett fogjuk elérni.
Az ember függő, hogy ki mikor van karrierje csúcsán, van aki bőven 50 után van karrierje csúcsán, a mi családunkban van ilyen.
A munkanélküliekkel, valamint azzal a kb. 1 millió fő cigánnyal, akiknek nincs szakmájuk, max. az általános iskolát végezték el senki sem számol? Ők miből fognak megélni "nyugdíjas" korukra? Vagy egy tökéletesen felfegyverzett és biztonsági őrökkel ellátott polgárháborús világot képzeljünk el 2050-re. (Már ma is megvannak a nyomai ennek.)
Ezen kívül az egy papírosízű teória, hogy minden hónapban félretesz valaki a nyugdíjára x összeget, és aztán boldogan él, míg meg nem hal. Közben nem lesz infláció? Nem mehet tönkre a bank? Nem lesz újabb válság? Nem képzelhető el, hogy a félretett billpengő, pardon billforint/billeuró legfeljebb egy tojás árát fogja fedezni?
Az egész világ akkora mozgásban, változásban van, hogy előre tervezni szinte lehetetlen, akár hónapokra is.
Itt nem vontam kétségbe, hogy a nyugdíjrendszer, az egészségügy nem tartható fenn, csupán kétségbevonom, hogy tömegek lenn
-nének képesek gondoskodni öregkorukról.
Egyet azért nem árt tudni, hogy a felosztó-kirovó rendszer mindig is igazságtalan és torz volt, van, lesz. Az én nagypapám, mikor elment nyugdíjba, akkor az utolsó öt év fizetése számított alapvetően (70-es évekről beszélünk), akkor az öregem nagyon rafkósan megnyomta a biciklit, minden túlórát elvállalt, évekig ki sem vette a szabadságát, és emlékszem az apám középvezetői fizetésénél másfélszer nagyobb nyugdíjat kapott még 1986-ban is. Pedig csak egy egyszerű kétkezi gyári munkás volt.
Végül még egy családi adalék nyugdíj ügyben. Az én dédapám csendőr volt a Horthy korszakban, de 1945 után semmiféle nyugellátásban nem részesült, mivel az "az előző rendszer embere" volt.
Na jó jó, de ha nem lenne ekkora elmebeteg nagy adóelvonás biztos több maradna hogy félretegyem...
Az adóbevételek 60%-a megy jóléti kiadásokra, abból is a legtöbb a nyugdíjra.
1. A tőkefedezeti rendszer már máshol bizonyított.
2. A New York-i tőzsde az utóbbi 130 évben nominálisan átlagosan 11%-ot hozott.
3. Az időnként bekövetkező tőzsdekrachok nem befolyásolják a rendszeresen megtakarítók hasznát. Aki rendszeresen befektet, az a mélyponton is befektet, amikor is akár 80%-os diszkonton vásárol. (Cost-average effektus)
4. A nyugdíjba menetel közeledtével egyre nagyobb hányadot kell kötvényekbe csoportosítani. Az utolsó 1-2 évre 90%-ot el kell érni. Ha ekkor van krach, a részvényeket még benn kell hagyni 2-4 évre, amíg visszaszedi a veszteségeket.
Elvileg az aktívaknak kellene takarékoskodni a szűk napokra (munkanélküliség, rendkívüli ÉS nem előre látható kiadások, nyugdíjkiegészítés), gyereket nevelni (nem olcsó, mármint anyagilag sem), idős hozzátartozóiról gondoskodni (indulnak a megváltozott jogi háttér miatt a próbaperek, egyelőre nyugdíjasotthonok perlik a hozzátartozókat), no meg megélni is (orvosi tanács szerint nyugodt, stresszmentes életvitel, sok pihenés, nyaralás, kiegyensúlyozott étrend, rendszeres sportolás). A fentiek nagyon profi pénzügyi ismereteket feltételeznek, valamint jóval az átlag feletti fizetést. De leginkább a pénzügyi ismeretek lennének fontosak, ami itthon nem jellemző.
A rendszer szépen majd elintézi azt is, hogy ne legyen olyan sok nyugdíjas, mert a havi 20-30 ezer Ft-os nyugdíj mellett az átlag életkor sem lesz olyan magas. Így előbb-utóbb szépen visszaáll az egyensúly, ahogy pl. a gazdaságban a válságok.
Szerintem az adó 1% mintájára lehetne az adóból x %-kal nyugdíjas szülőket is támogatni. Én biztos megtenném, inkább, mint némely kormányzati kiadás szponzorálása.
A nyugdíjas otthonok próbapereire meg inkább nem írok semmit. Ismerek ilyet, hogy bekerült a nyugdíjas, a nyugdíját egyből elvették, gyámság alá akartak vonni a nyugdíjast, hogy a házára meg minden vagyonára rátehessék a kezüket. Jó kis társaságok ezek, persze semmi hátsó szándék.
14 év után a magánnyugdíj-pénztár hozama, 25,-Ft!
Ide az "közösből" privatizálták ki a milliárdokat,... megérte!?
Ennyi a "nyugati" pénzkezelőkről...
Tartózkodjon mindenki oda rakni a pénzét! Tanulja meg kezelni... saját maga!!
Es az miert van hogy mas ugyanugy 14 ev utan tobbszazezer forint csak REALhozamot kapott vissza? Vagy szar penztart valasztottal, vagy szar portfoliot, vagy osszevissza lepegettel ki/be/ossze/vissza. Az elso kettot 14 ev alatt boven lehetett volna valtoztatni, a harmadik meg butasag volt.
"14 év után a magánnyugdíj-pénztár hozama, 25,-Ft!
Ide az “közösből” privatizálták ki a milliárdokat,… megérte!?
Ennyi a “nyugati” pénzkezelőkről…
Tartózkodjon mindenki oda rakni a pénzét! Tanulja meg kezelni… saját maga!!"
1. Az a reálhozam lehetett, nem a hozam. Magyarul megőrizte a pénzed a vásárlóértékét.
2. A 25 Ft-os reálhozam mögött töbmilliós tőke + hozam is álhatott, ami rád várt nyugdíjaskorodig (és vár most is, ha nem adtad vissza). Ennek az értékét is közöld, ha teljes képet akarsz festeni.
3. Mindenzzel együtt valóban kevés volt a reálhozamod. Viszont ha neked 14 év után derült ki, hogy az a konkrét pénztár rosszul kezeli a pénzed, akkor nem sok időt tölthettél az éves egyenleged átnézésével. A pénztárak között ui. létezik átlépési lehetőség.
4. A 3.-ból is következik, hogy egyetértek a legutolsó gondolatoddal, mindenki tanulja meg kezelni a pénzét. Te is. Én is azt csinálom.
Lassan már nem merek rákattintani a nyugdíjjal foglalkozó cikkekre, mert több napra depressziós lesz az ember az olvasásuk után.
Az a gond, hogy az állam a legrosszabb gazda, ha azt a pénz, amit nyugdíj, meg egészségbiztosítási járulék címen elvesz tőlem, rám bízná, be lehetne úgy fektetni, hogy gondtalanul megélhetnék belőle egy általam választott "nyugdíjba vonulási" korban, + egy eü. biztosítással valamelyik nem állami biztosítónál, + gyerek tanulásának támogatásával. (ha az elmúlt 15 munkával töltött éve nevezett járulékai az én pénztárcámban landoltak volna, akkor az államnak továbbá már nem kellene törődnie velem, mert az én kis megtakarításomhoz csapva az összeget, kis túlzással akár holnap nyugdíjazhatnám magam). A gond az, hogyha ezt az állam ránkbízná, akkor az emberek 75%-a elherdálná, majd sírva futna állambácsihoz, hogy nincs mit ennie és különben is, hol az ingyen gyógyszere? Tehát megint "szerencsés" helyzetben vagyunk, mi harmincasok-negyvenesek vagyunk az a korosztály, aki szépen fizeti a lét az államnak, mert ugye, ha nem fizetnénk, akkor borulna minden, majd ezért nem fogunk kapni semmit, mert ha kapnánk, akkor borulna minden. Érdekes, hogy az én korosztályomról mindig el volt feledkezve, sarkítva, de ez van: minket még úgy neveltek, hogy az időseknek illik átadni a helyünket a buszon, de az utánunk következő generáció, ezt már nem fogja megtenni, amikor mi leszünk azok az öregek.
Sikerül a 2. vh. után immár a harmadik?/negyedik? generációt a létfenntartás küszöbére sodorni, szabályosan és törvényileg elvéve és felélve a megtakarításait. Az én megtakarításom lenne a gyermekem életkezdésének az alapja (már ugye normálisabb családban - értsd: ahol a szülő nem csak tud, de akar is, vagy nem csak akar, de tud is a gyereke számára megtakarítani), így most majd lehet dönteni, hogy továbbtanul a gyerek, mi meg éhendöglünk, vagy lesz egy kis nyugdíj-kiegészítésünk a megtakarításokból a 30e Ft-os állami nyugdíj mellé, felélve a gyerek jövőjét.
Jelenleg még tudok megtakarítani, de már a tűréshatáron vagyunk, - és még szerencsés helyzetben vagyunk, mert jelenleg van munkánk, van miből takarékoskodni, de senki ne reménykedjen, hosszabb távon mi is az út mellett leszünk hagyva. Lesz egy kiváltságos (szűk, úgy a társadalom 5-10, max. jó esetben 25%-a) réteg, akik jó helyen és jó időben lesznek, a többi meg megy a levesbe, mert a többség lesz beáldozva a kevesek jólétéért, mint mindig (a történelem ebben is ismételni fogja önmagát)
Nem akartam, de ez kicsit összeesküvés-elméletesre sikerült. Bocs, hogy érdemileg nem tudok hozzátenni a diskurzushoz, de ezt nagyon ki kellett írnom magamból.
Maximálisan egyetértek!
A következő (de)generációról már ne is beszéljünk.
A sok elbutult, lusta, semmirekellő életerős fiatal. Köszönet a direkt egyre csökkenő költségvetésű és színvonalú oktatásnak.
Ahol lakom több szakközépiskola is van. Tiszte gettó, az iskolaudvar inkább egy börtönudvarra hasonlít. Érdemes elmenni és megtekinteni a következő nemzedéket! Majd ezek fognak nekünk nyugdíjat fizetni?
Örülni fogunk, ha épségben eljutunk a sarki kisboltig száraz kifliért és nem lincselnek meg.
Hiába a mindenféle csilli-villi előrejelzés, megtippelni sem tudják, h milyen kemény és nyomasztó jövő előtt állunk!
A gond az általad felvetettel nem az, hogy az emberek 75%-a elherdálná, hanem hogy nem kezeli azt az apró problémát, hogy mi lesz addig a nyugdíjasokkal, amíg te 20-40 év múlva nyugdíjba mész.
Elképesztően nehéz helyzetben van a nyugdíjrendszer, ráadásul ezt még a gazdasági növekedéssel sem esélyes kinőni, mint az államadósságot. Nincs más megoldás, mint jelentősebben hozzányúlni a jelenkori kifizetésekhez is. pl. a nyugdíjak indexálásából még többet visszavenni.
Az idei 5,2%-os nyugdíjemelés a várható 4% alatti infláció mellet pl óriási és felesleges pazarlás. Ami a legdurvább, hogy 2008-2012 között 25%-al emelkedtek a nyugdíjak, mindeközben a közalkalmazotti bérek 0%-ot változtak.
Ez ellentmond az alapvető társadalmi igazságosságnak. (Egyébként az is, ami 2002 és 2008 között történt a nyugdíjak ész nélküli és a gazdasági realitásokat messze meghaladó emelésével).
"A gond az általad felvetettel nem az, hogy az emberek 75%-a elherdálná, hanem hogy nem kezeli azt az apró problémát, hogy mi lesz addig a nyugdíjasokkal, amíg te 20-40 év múlva nyugdíjba mész."
Most erre mondhatnám azt, hogy bocs, az állam szúrta el, nem érdekel.
Amiért mégis érdekel, és nem mondok ilyet: én itt szeretnék élni, tudom, sokak szerint is hülye mazochista vagyok, és nem csatlakozom - egyelőre - azok népes táborához, akik az utóbbi években külföldre mentek (és bár hatalmas pénzösszegeket utalnak haza), az ugye értelemszerűen a családhoz/szülőkhöz/nagyszülőkhöz kerül, és nem az állam kapja meg közvetlenül, azaz kb. 500e fővel csökkent az adó és ezen keresztül a nyugdíj kirovó-felosztó rendszerébe fizetők száma, erre mondta vmelyik közgazdász, hogy a nyugdíjrendszer összeomlása már nem valahova a távolba révedő sötét jóslat, hanem 30-40 év kérdése.
Jelenleg két ellentétes problémát kellene kezelni:
1. továbbra is beszedni az eszetlen magas nyugdíjjárulékot és kiosztani a jelen nyugdíjasai között
2. élni és megtakarítani hagyni azokat, akiktől beszedjük, (mert ha nem takarít meg, neki már nem tudunk nyugdíjat fizetni)
Ha az állam inkább az 1. pont felé hajlik, azaz a jelen dolgozó nemzedéket szinte ellehetetleníti, hogy a nyugdíjasokat táplálhassa, akkor én akár hátra is dőlhetnék, innentől kezdve azt mondom: ok, akkor nem érdekel, fizetem a járulékot, de amikor arra kerül a sor, hogy én leszek nyugdíjas, akkor sem fog érdekelni, hogy mekkora nagy böszme IMF hitellel, vagy melyik diktátornak benyalva oldja meg az állam, de igenis fizesse ki az (akkori, de legalább a mostani átlag nyugdíjnak megfelelő reálértékű) nyugdíjamat, az se érdekel, ha államcsőd az ára. - a francba, szeretem ezt az országot, én ezt nem akarom...
Az 1. ponttal a jelenlegi vergődést nyújtjuk el.
Élni kellene hagyni a dolgozó rétegeket, és esetleg a nyugdíjak visszafogásával egyre kisebb terhet róni rájuk, (nekem is van nyugdíjas felmenőm), még mielőtt...
Fenntarthatóvá kellene tenni a nyugdíjrendszert, ehhez mi kellene, egy hatalmas nagy tőke, aminek csak a kamatait fizetjük ki, éljük fel. - ezt már régen eljátszották, tőkére nincs pénz.
Mindenki gondoskodhatott volna önmagáról, ez lett volna a MANYUP - olyan, amilyen, de volt. - ezek most rúgják az utolsókat, lesz egy-két még működő nyugdíjpénztár, ami próbál nem összeomlani az egyre növekvő terhek alatt. - szóval ezt is szétverték.
Tehát egyértelmű, hogy azt akarják, hogy maradjon a felosztó- kirovó rendszer - akkor viszont ehhez tessék "szemérmetlenül hozzányúlni", mert a jelenlegi ellenzék hatalomra kerülve nem fogja meglépni, túl nagy presztízsveszteség, de valakinek előbb-utóbb meg kell lépnie, nem élhetünk örökké hitelből..
Nekem egy olyan álmom van, hogy az állam felismeri, hogy neki is meg kell takarítania, és minden befolyó járulékból, adóból félretesz egy kicsit (csak egy kicsit, amit meg se érez, nevetségesen kis összegeket), szakképzett befektetőkre bízza, /akik nem magyar állampapírt vesznek rajta :)/, és elkezd kiépíteni egy olyan alapot, felhalmozni némi tőkét, amire később, sok-sok évtized múlva gazdaságilag önfenntartó, vagy legalább részben fedezett rendszereket lehet építeni.
Mint a kisember megtakarításából, nem ma, nem holnap, de 50-100 év múlva már lehetne belőle valami. Lassú, megfontolt tempóban már kevésbé tűnik utópisztikusnak.
Úgy látszik azonban, hogy itt nem csak az emberek élnek máról holnapra, hanem az állam is.
"Mint a kisember megtakarításából, nem ma, nem holnap, de 50-100 év múlva már lehetne belőle valami"
Tudom, hogy csúnya kijelentés, de itt soha a büdös életben nem lesz jólét meg felvirágzás. Az összes jelenlegi meg közelmúltbeli igazán jólétben tündöklő hatalom NEM sokszázéves gyűjtögetéssel, hanem más országok-vidékek elfoglalásával-kirablásával-kihasználásával lett gazdag és hatalmas (lásd a brit gyarmatbirodalmat, az egykor Közép- és Dél-Amerikát szénné fosztogató spanyol birodalmat, vagy az őslakosokat lezúzó USA esetét).
Talán Svájc az, ami nem ezzel oldotta meg. Viszont ők egyrészt jóval kisebb méretű társadalom, másrészt ők sem szorgalmas hangyamunkával csinálták meg a gazdagságukat, hanem azzal, hogy bárkitől bármit elfogadtak befektetés céljából, és soha nem kérdezősködtek, hogy honnan van neki 30 kiló aranya vagy 25 Rembrandt-képe.
A Nemetek? Oket a 2. vilaghaboruban lezuztak meghozza nem is kicsit. Azota nem haboruztak. Japanok? Ugyanez a helyzet... es ezek az orszagok nem kis tarsadalmak. Szandekosan nem olyanokat hoztam elo mint a Norvegok vagy Kanadaiak, mert ezeknel sok a nyersanyag, de mondhatnam Ausztriat is.
Amugy a jolet az mindig viszonylagos. 300 evvel ezelott mar azis jolet volt, ha mindig volt mit enni. Mostmar ez keves. Kell a TV, Szamitogep, Auto, nyaralasok. Ha igy nezed, akkor sohase lesz jolet, mert mindig latunk majd olyat, akinek jobb ( ha mashol nem, akkor majd a TV-ben )
Aki "önerőből" akarja ezt megoldani, annak "olcsóbb" megoldás, ha vállal 3-4-5 gyereket, akik aztán majd el tudják tartani idős korában.
Egyébként valóban az lenne a megoldás, ha a nyugdíjkorhatár a várható életkor lenne. Ekkor az emberek fele nem érné meg a nyugdíjat, így a maradéknak több jutna. Csak ugye ezt már kicsit késő elkezdeni.
Azt lehetne még tenni, hogy az idős korosztály számára érthetően elmagyarázni, hogy mi a helyzet (a nyugdíjasok nagy része úgy gondolja, hogy most azt a pénzt kapja vissza, amiért megdolgozott), és megmondani nekik, hogy tessék összehúzni magukat, kis lakásba költözni, takarékoskodni, és mindenkinek megfelezni a nyugdíját. Persze, ez felérne egy politikai öngyilkossággal, és ráadásul lehet, hogy nem is oldaná meg a problémát. Viszont az sem nyerő, hogy a nyugdíj csődbe viszi az országot.
Korábbi kommentekben többen is panaszolták hogy mai fizetésekből nem lehet akkora összeget félretenni nyugdíjra mint amekkorára szükség lenne. Miért nem? Mert alacsony a fizetés. De miért alacsony? Mert a bérekre hatalmas adó rakódik, többek között a rendkívül magas és fenntarthatatlan nyugdíjkiadások miatt! Ha kevesebb nyugdíjat fizetne ki az állam, kevesebb adót kellene beszedni, gondolok akár a szociális hozzájárulási adó megszüntetésére, illetve az ÁFA csökkentésére. Így egyrészt munkaadók magasabb bért adhatnak mivel a munkaadónak a bér + adó végösszegben ugyanannyit jelentene, csak a munkavállaló kapna többet, illetve a termékek is olcsóbban elérhetővé válnának. De ehhez hozzá kell nyúlni a nyugdíjrendszerhez, és ne legyenek illúzióink, nem lesz elég egy pár éves korhatáremelés vagy egy 5-10 százalékos csökkentés, itt bizony radikális csökkentésre lesz szükség! Meg persze a nyugdíjkiadások csökkentése mellett sok más kiadást is csökkenteni kellene, meg racionalizálni/költséghatékonyabbá tenni az egyéb ellátórendszereket. Meg úgy egyáltalán magát az államháztartást karcsúsítani, hogy ne legyen olyan pocakos és megterhelő mint a kis vezér.
Ja és a lényeg lemaradt: visszahozni a többkulcsos SZJA-t!!! Ez kicsit kompenzálná a többi adó mérséklését.
azt koszi, nem kerem. A jolkeresok nagyreszet alig erinti, viszont engem azert megadoztatni, mert koltok nyelvtanfolyamra es kepes vagyok azert tanulni, hogy kesobb jobban keressek... szerintem igazsagtalan.
akkor inkabb adoztassak meg a megtakaritasokat. Vegulis az is arrol szol, hogy a jovombe fektetek.
"Azon meg már meg sem lepődöm, hogy a 2008-as 50%-os részvényesés, a 2011-es dotkom lufi kipukkanása, a 90-es évek ázsiai satöbbi válságai után valaki még mindig a tőkefedezeti rendszer dicsét zengi. A válságok, lufik a jelenlegi rendszerben nem balesetek, hanem a rendszer természetes velejárói. Egy átlaogs karrier során 8-10-be biztos belefut az ember. "
Sajnálatos módon Magyarországon a manyupok csak a válság előtt nem sokkal tarthattak jelentős arányban részvényt, ennek és a túl magas maximum költségnek tudható be a gyenge teljesítményük.
Ennek ellenére olvasd el azt az index cikket, ami azt vizsgálta, mi volt a legjobb befektetés 90-től napjainkig. Elárulom, a BUX, és csak jóval lemaradva jött utána az államkötvény, a ma annyira istenített arany pedig meglehetősen hátul kullogott, úgy hogy az pedig a válság alatt nagyon sokat emelkedett.
Szóval addig oké, hogy vannak válságok, de a válság után visszapattan az árfolyam, hosszútávon pedig a fellendülés időszakában jóval többet emelkedik, mint a válság idején esik (vannak persze kivételek, pl. japán az elmúlt 30 évben). Hogy hogyan lehet elkerülni, hogy ne a mélyponton mennyünk nyugdíjba? Ezen úgy 10 évvel nyugdíj előtt kell elgondolkodni, és megfelelő időpontban átszállni egy kötvény túlsúlyú portfólióba. A másik persze az, hogy nem tudom hogyan van a valóságban, de feltételezem, nem ördögtől való, hogy a kifizetés után is a tőke be van fektetve, tehát nem az van, hogy ha -50%-os tőzsdei zuhanás idején mentél nyugdíjba, akkor fele akkora lesz a nyugdíjad végig.
Nyugdíjterv vagy éhhalál
Minél korábban kezdjük a nyugdíjtőke-felhalmozási terv végrehajtását, annál több időnk lesz hagynunk a befektetéseinket, hogy hozamot termeljenek. Megdöbbentő tapasztalati tény, hogy 100 felnőtt emberből 95-nek fogalma sincs az alapvető befektetési törvényszerűségekről és az azokból levezethető statisztikai valószínűségekről – pedig ezektől függ a pénzügyi életünk és egészségünk. A legalapvetőbb törvény: a nyugdíjtőke két tényező – a befektetett pénz és a befektetési időtartam – függvénye, vagyis minél hosszabb ideig foroghat a pénz- és tőkepiacokon a befektetett pénzösszeg, annál nagyobb hozamra számíthatunk, vagy annál kisebb összeggel is elérhetjük a befektetési céljainkat. (A nyugdíjtőke felhalmozási szakaszában jegeljük a pénz likvid volta iránti igényünket. Ne akarjuk ma elkölteni azt, amiből húsz év múlva tervezünk költekezni.)
Ez mind szép és jó, csak a fő probléma, hogy van egy rakat más cél fiatalon, amire gyűjteni kell a pénzt, ehhez nemrég hozzácsapódott egy újabb tétel már nem annyira fiatalon, az utód tandíjára gyűjteni.
Kötve hiszem, hogy sok gyerek felnevelése garantálná a szülők békés nyugdíjas éveit.
Takarékoskodás: Eddig azt látták az emberek, hogy a felelőtlen embereket mindig megsegíti az állam (azaz a szavazatukra ácsingózó kormánypárt). Aki pedig megtakarít, attól van mit elvenni, "nemesebb" célokért. Ugye senki nem gondolja, hogy ha 10-20 év múlva több millió tücsök mentalitású ember készül éhen halni, akkor az aktuális kormány nem húzza ki őket a bajból, onnan véve a pénzt, ahol van - a hangya mentalitásúaktól...
ide a nyugdíj, oktatás, eü és a segélyek, családi pótlék és társait szokták sorolni.
Ezért kell a megtakarításokat olyan helyen, olyan konstrukcióban tartani, ahova nem ér el az állam keze! 🙂
A bankbetétet és az államkötvényt nem sorolom ezek közé!
A legtöbb ember semmit sem tud a pénzügyekről, igen. Állam bácsi is ellopta, vagy nem tudja használni, ezt is tudjuk, nem is érdekük, hogy hozzáértők tanítsák.
Attól, hogy mindenki tudja, még nem lesz jobb a helyzet, esetleg ha valamiféle országos kampányt kezdesz, abban sokan tudnának segíteni.
A fizetése nagy részét megint csak nem tudja a legtöbb ember félretenni, igen, tudjuk, lépjen feljebb a ranglétrán. De ez nem megy mindenkinek, nem lehet mindenki magas keresetű dolgozó.
Másfelöl régen a család eltartotta a nyugdíjast is, most ez sincs meg, lassan már család sincs, mint alapvető egység, ki is került az alkotmánynak csúfolt új valamiből, ha jól tudom.
Egyszóval nem csak a pénzügyekkel és a nyugdíjrendszerrel van baj, hanem úgy általában mindennel...
"Közeleg a tél."
(G. R. R. Martin)
:-(((((
Nem kell nagyon előre számolni, ilyen kedvezőtlen feltételek mellet már nem fognak sokan, sokáig járulékot fizetni...Azért a többség ennyire nem palimadár..
Az gondolom nyilvánvaló, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszer sem itthon, sem máshol nem fönntartható. Az összeomlás elkerülhetetlen, kérdés az, hogy meddig tudják a vezetők elhúzni.
Ismét az fog jól járni, aki adót csalt és mondjuk aranyrúdra váltotta, mert öreg korára az az ÖVÉ, és nem "valaki" ad neki éhenhalási segélyt.
Bármi áron föl kell halmozni saját tőkét!!!
A recept mindenki számára adott... 😀
Nagyon csúnya dolgokat fogok írni, de látni kell, hogy az egészségügyi rendszer esetleges összeomlása pozitív hatással lesz a nyugdíjrendszerre, mivel annak hatása az lesz, hogy az időskorúak kezelésére/gyógyítására sokkal kevesebb fog jutni, és sokkal korábban meg fognak halni. Így kevesebb ideig kell nyugdíjat is fizetni.
Persze igaz, hogy az egészségügyi rendszer tönkremenetele az aktív korú járulékfizető népességet is érintené, de nem akkora mértékben, mint az idősebbeket, akiket relatíve sokkal súlyosabban érintene. (A kórházi ágyak nagy részében idősebbek vannak kivétel a csecsemő-újszülött osztályt... A támogatott gyógyszereket hatalmas mennyiségben főleg az idősebbek fogyasztják - kényszerből persze. A támogatások megszűnése, vagy minimális mértékre csökkenése leginkább őket érintené.)
Összefoglalva: Szerintem részben szándékosan építik le az egészségügyet, hogy ezzel csökkenjen a nyugdíjrendszer terhe...
HI
Nem teljesen értem a megbotránkozást.
1. el kell húzni innen, nincs mese.
Skandináviát ajánlom, mert nagyon szép vidék és élhető a környezet. Nagy a jogbiztonság és befogadó népek élnek ott.
2. a nyugdíjrendszert idővel teljesen átalakítják. Egyennyugdíj lesz és csak "a korhatár" után fog járni.
Elég egyszerű lesz a számítása: (aktív befizetők száma * egyen ny.járulék összege)/nyuggerjogosultak száma.
Ezt az uccsó tényezőt fogják tudni dinamikusan változtatni a korhatár emelésével. Ennyi.
3. Amúgy nem fog összeomlani a rendzser, mert ha kell akkor arabokat és kínaiakat hznak az országba h pótolják a hiányzó lakosságot(adófizetőket).
Szerintem 1 tolvonassal megoldhato lenne a nyugdijrendszer problemaja: Be kellene egy plafnt allitani a nyugdijkoltesekre. pl azt mondhatnak, hogy pl a GDP 12% ( persze ezt valaki hozzaertonek kellene kiszamolnia) Igy elkerulheto lenne a politikai veszteseg is, es mi is megnyugodhatnank, hogy talan kezelheto szinten marad. Annal is inkabb, hogy szerintem az a % amit a tarsadalom elvisel folyamatosan emelkedik. Igaz, igy pont a mar nyugdijasok lennenek a leginkabb erdekeltek egy korhatar emelesben.
Viszont en optimista is vagyok. Szerintem a termelekenyseg novekedesevel egyre tobb nyugdijast tudunk majd egyre magasabb eletszinvonalon eltartani. Ha belegondolunk, hogy a 70es evekben tobben dolgoztak, megis kevesebbet alitottak elo... akkor lathatjuk, hogy boven vannak pozitiv jelek is ( vagy ha csak azt nezzuk, hogy a mezogazdasag reszaranya ~90%rol ~5%ra esett ropke parszaz ev alatt ) Es szerintem a legtobb gazdag se akar millio tonna buzan es egyeb romlando elelmiszeren ulni.
Már korábban is írtam az egyik kommentemben hogy a nyugdíjrendszerre az egyetlen megoldás ha az állami nyugellátást úgy ahogy van megszüntetjük! Lenne egy alapvető szociális(!) ellátás amire az öregek ugyan olyan alapon lennének jogosultak mint a szegények, és ennyi. Persze ez nem a mostani nyugdíjasokra vonatkozik (bár az ő nyugdíjukat is radikálisan csökkenteni kellene) hanem a pl. több mint húsz év múlva nyugdíjba menőket, az eddigi befizetést pedig úgy ismerné el az állam hogy egy virtuális számlán a befizetett nyugdíjjárulékot inflációkövetően gyűjtenék, majd mikor az egyén nyugdíjba megy a pici összegeket egy összegben fizetnék ki, a nagyobbakat pedig több év alatt részletekben.
Nyolcvanévesekkel már nem lehet megtenni, hogy mondjuk az eddigi 100 db ezresét lecseréled mondjuk 50 db ezresre, vagy kevesebbre, mert neki kb az a választása van, hogy éhen hal vagy azonmód kiugrik az ablakon, kivéve azt a nagyon-nagyon keveset, ahol a gyerekei simán kipengetnek neki ennyit zsebből. Kiszámolónak volt olyan javaslata, hogy csak az x összeg alatti nyugdíjakat emelné, így közelíteni egymáshoz a nyugdíjakat anélkül hogy a havi 55-ből tengődőket kivégeznénk, vagy cselekedni,a bajt kivédeni lényegében képtelen embereket kényszerítenénk "drasztikus életmódváltásra" (költözzön ki a 3 szobás lakásából és menjen a gyerekeitől 200 km-re vidékre merottolcsóbb, tartson csirkét és vágja is le - hogy aztán magas vérnyomás következtében az első lehajláskor megüsse a guta, éljen cukorbetegen száraztésztán, mert havi 40-ből arra se futja, költözzön a menyéhez, aki 10 éve nem szólt hozzá, stb....), szóval azért idén is minden téli hónapban 5-10 idős ember fagy meg a saját lakásában, akkor kb. havi 100 lenne, azért ez népirtásszagú erősen, egy nyolcvanévesnek ritkán mondhatod hogy menjenmá dolgozni....a rokkantakat, a rák miatt kirúgottakat is lehet havi 22 ezerből "segélyezni", hátha megdöglenek az első 3 hónap után.
Ismerek olyan nyugdíjast aki a havi 100db ezreséből negyvenet azonnal odaad a lányának (akinek amúgy van munkája), mégis elvan. A tévében meg láttam néhány hete egy riportműsorban egy nyugdíjast panaszkodni hogy 41 év munkaviszony után csak 104 ezer a nyugdíja. Gondoltam jó neki a testvéremnek kicsit többől egy egész családot kell eltartania. Száz szónak is egy a vége: azonnali és radikális nyugdíjcsökkentést! És felháborítónak tartom Orbánék felelőtlen viselkedését, hogy direkt tudatlanságban tartják a lakosságot nyugdíjügyben ahelyett hogy felelősen tájékoztatnának a helyzetről! Ebből csak nagy pofára esés lesz a végén!
Zsoca, akkor mondjuk állj oda a Békés megyei 88 éves Viki néni elé (aki kb. 16 éves kora óta dolgozott, ameddig csak bírt, 87 éves koráig maga művelte a kertjét, gobelint hímzett, eltemette a kötelező szockó katonaság alatt meghalt fiát meg az alkesz férjét, hitele soha egy gramm se, se ilyen-olyan juttatások), állj oda és mondd meg neki bele a szemébe hogy holnaptól az 55 ezer az csak 22. Ő nem szólna neked semmit, mondjuk én utána úgy vágnálak a Tiszába hogy csak úgy nyekkensz.
Igen, hiba most EMELNI nyakló nélkül, miközben reálbér-és GDP csökkenés van, ez Orbánék nagy hazugsága. Igen, hiba volt 40 éveseket nyugdíjba engedni csak mert volt rajta rendőregyenruha. Igen, nem kéne többszázezres juttatásokat is emelni, bár úgy tom, már 200 körül is nagyon kevés nyugdíjas kap. Igen, nem kéne adminisztrálatlanul és kétkézzel szórni az egyéb kedvezményeket - utazás, egészségügy, mifene. De mielőtt valaki jó nagyra nyitja a száját, talán kerítsen pár statisztikát, mennyi most az átlagnyugdíj, hányan élnek vastagon a létminimum alatt, hányuk nyugdíja menti meg az éhenhalástól a munkanélküli, rokkant vagy kiskorú leszármazottat, majd ha ezt valaki szépen felmérte, legalább a csoportokat, számokat, megélhetést, és tisztességes kutatásban publikálta az eredményeket, akkor lehet értelmes, differenciált lépéseket kidolgozni és bevezetni.
Pofára esés az valószínűleg lesz, de pl pont azért, mert túl sokan gondolják túl sok dologról hogy há az eccerű mint a faék, két rendelet és kúúúrvajó lesz. Látom, mennyire kúúúrvajó, a sok idióta miatt is, akik lusták bármire használni döntéshozatal előtt az agyukat és az örülünkvincent megfogalmazásával felfogni bármit, ami bonyoultabb egy körténél. legalább mi ne tegyük.
Ha Orbán Viktor nem képes odaállni a Viki néni elé (aki "87 éves koráig maga művelte a kertjét, gobelint hímzett, eltemette a kötelező szockó katonaság alatt meghalt fiát meg az alkesz férjét, hitele soha egy gramm se, se ilyen-olyan juttatások", és ezek szerint ezekért is jár nyugdíj nem csak a befizetett nyugdíjjárulék után), akkor majd odaállok én és a szemébe mondom! És utána nem kell a Tiszába vágnod úgy hogy nyekkenek mert én magam ugrok a Tiszába hogy kimentsem Viki néni gyerekeit és unokáit akiket együtt vágtunk bele a Tiszába úgy hogy nyekkennek, amiért nem hajlandóak gondoskodni Vikimamáról, inkább közönyösen végignézik ahogy éhen hal a saját anyjuk/nagymamájuk. Az meg külön felháborít hogy ezek szerint el sem olvastad a korábbi kommentem és úgy hőbörögsz, külön kiemeltem hogy szociális alapon segíteni kéne a rászoruló öregeket, ha már a családjuk csak lehúzni tudja őket, vagy jobb esetben csak simán le sem tolják a fejüket. Persze szociális segélyben is csak szegény Vikimama részesülne, mondjuk Pintér Sándor belügyminiszter milliós havi fizetése mellett igazán elvehetnék a 150ezres nyugdíja felét, nem mintha akár a teljes összeg elvétele úgy megrázná anyagilag.
Demagógnak lenni nem nehéz, gondolkodni már annál inkább!
Bod Péter Ákos könyve is az általam használt felosztást követi, sőt az Apeh volt vezetője ugyanígy tanítja és nagyjából mindenki a szakmában:
-állami működési funkciókra költött pénz,
- jóléti funkciókra költött pénz: ellátó rendszerek működtetése, társadalmi és szociális transzferek, oktatás, egészségügy, nyugdíj, lakástámogatás, munkanélküli ellátás, családi pótlék.
- gazdasági funkciókra költött pénz,
- államadósságra költött pénz.
Bocsi, ha szociálpolitika órán másként fogalmaznak, a közgazdászok így használják, direkt utána néztem neked szakkönyvekben.
Szerintem önmagában ez a "vállalj gyereket, majd eltart nyugdíjas korodban" dolog sem fog működni. Nekik a hanyatló gazdasági környezetben még nehezebb lesz megélniük, még több nyugdíjast kell majd eltartaniuk, mint most nekünk és nekik is lesz (jó esetben:-)) gyerekük, akit el kell tartani, fel kell nevelni.
"Az elmúlt 20évben e bérek emelkedése meghaladta a termelékenység növekedését." Nem tudom, hogy valaha is láthatjuk-e a tényleges valóságot, amikor a fekete gazdaság ilyen hatalmas mértékben működik, ahogy működik...
Az a baj ezzel a kalkulátorral, mint az összessel: a mai nyugdíjmeghatározást vetíti ki 40 évre, pedig ez egy marhaság.
A kalkulátor szerint a nyugdíjam annyi lesz, mint most a nettó bérem, ami biztos nem fenntartható 30-40 év múlva.
Valahogy így.
Amit szoktál javasolni, gyakorlatilag az is arra a feltételezésre épül, hogy a viszonyok változatlanok maradnak 20-30 év múlva, abból a szempontból, hogy a megtakarítások és azok kezelői még létezni fognak. 1.5 millió munkanélküli van, további 1 millió minimálbéres, ez a családtagokkal együtt azt jelenti, hogy az országnak több mint a fele nyomorog, egy következő nagy része meg, ahogy az autós posztotban is írod, túlterheli magát. Illúzió azt gondolni, hogy így a rend fent fog maradni. Felforduláskor pedig pont azok az intézmények fognak először csődöt jelenteni és kivonulni, amelyek a megtakarításokat kezelik. Lásd a válsággal mennyi USA vállalati magánnyugdíjpénztár ment csődbe, pedig még ez nem is volt nagy felfordulás.
Kedves Kiszámoló, még régebben ígértél egy szösszenetet az önkéntes nyugdíjpénztárakról. Egyszer már megkérdeztem, hogy megírtad-e már és csak én nem találom, vagy eddig még nem került rá sor?
Szerintem nem lennék egyedül, aki nagyon várná ezt az írásodat (is) 🙂
Kedves Kiszámoló,
Ha valaki dolgozott egy évet Angliában legálisan, akkor azt az évet hogyan számolják el neki nyugdíjkor? Kap Angliából egy pici nyugdíjat vagy azt a részt valahogy beleszámolják a magyar nyugdíjba és a két állam elszámol egymás között?
Ez mindig az adott orszag szabalyaitol fugg. En ugy tudom, hogy osszesen legalabb 20 evet kell ledolgoznod, es egy adott orszagbol akkor vagy nyugdijjogosult ha ott legalabb 5 evet dolgoztal.
pl: 20 ev magyarorszag, 8 ev anglia, 4 ev nemetorszag:
akkor magyarorszagrol es angliabol kapsz nyugdijjat. Ha 6 ev lett volna a nemet munkaviszony, akkor onnan is jarna nyugdij ( igy 3 orszagbol lenne )
A mertekek fuggenek az orszaqg szabalyozasatol, de helyi viszonylatban biztos nem fogsz kiemelkedot kapni sehol se.
minden országból jogosult vagy nyugdíjra, ahol dolgoztál, de a nyugdíjigényt csak ott kell benyújtanod, ahol nyugdíjba mész, aztán ők egyeztetnek a többi országgal. Az a határ, ami alatt nem fizetnek az egyes országok, az nem 5, hanem 1 év.
És mindez az EU országokra vonatkozik. Ha EU-n kívül dolgoztál, azt külön kell intézned, és azt külön kapod meg.
Köszönöm a válaszokat. Azért az fontos lesz, hogy milyen arányban veszik majd figyelembe a kinti jobb fizetést, meg azt is érdekes lenne tudni, hogy a két ország hogyan számol el egymással. Pénzt ad az egyik a másiknak?
OFF: rss feedeket már beállítottam, de meg lehet oldani, hogy kapjak levelet, amikor az én kommentemre válaszoltak?
Csinálj három-öt gyereket neveld fel tanítasd és tartson el ha már nem tudsz dolgozni. Csak akkor kérdem én mitúrósnak fizessek a béremből nyugdíj járulékot?
Pár gondolat.
Oké, takarítsunk meg, de miben ebben a kiszámíthatatlan helyzetben. (pld az elvett magánnyugdíjpénztári pénzek, ennyiből bármikor, bármit elvehet az aktuális hatalom)
Miért nem tanítják már általános iskola felső osztályaitól kezdve, hogy miként takaritsunk meg és hogy kezeljük a pénzügyeinket.
Ki fog minket alkalmazni 55, 60, 70év felett, azaz miből lesz idős korban bérünk. (nem mindenki lehet vállalkozó, nem mindenki akar, vagy alkalmas rá).
Ki fog minket alkalmazni, 55, 60, 70év felett, ha addigra a fizikai, vagy a szellemi munkaképességünk megrokkan, miből lesz bevételünk megváltozott munkaképességgel.
Mit tegyünk, amikor a munka adók, csak 4, 6 órában vagy feketén alkalmaznak, így nem lesznek meg a nyugdíjhoz szükséges éveink száma, még 65évessen sem.
A fiatalok nagy része diákmunkásként dolgozik és tanul, és aktívan csak 30éves kora felett kezd el dolgozni (már ha tal
A probléma régóta adott. Érdekelne, hogy miben célszerű raktározni a felhalmozott vagyont. Ebből a célból vásároltam régebben két külterületi ingatlant, aminek pár évig ment fel az ara. 6 éve meredeken esik az értéke. Valószínűleg ez a tendencia tartós. Szeretnek más lehetőségekről is hallani. Köszönöm.
Jó sokat hozzászólást írtatok! 🙂 Az én véleményem - a cikkel ellentétben - az, hogy a nyugdíj már a kezdet kezdetén sem volt más, mint egy jól kitalált és szervezett piramisjáték. Egyébként maguk az adatok a cikkben is szerepelnek. Amikor a nyugdíj piramisjátékot kitalálták az átlagéletkor messze alatta volt a nyugdíjkorhatárnak, a befizetők pénzének jó részét az első pillanattól el lehetett lopni, egy kevésből pedig látszat befektetéseket csinálni. (Ellopás az is, ha a lopott pénzből házat veszek, azt kiadom és csak a bérleti díjat teszem el és bármikor azt mondhatom, hogy a vagyon megvan (ott a ház), bár az sosem kerül felhasználásra, mert az első perctől ki tudom fizetni az épp aktuális nyugdíjakat az épp aktuális dolgozok befizetéseiből.) A nyugdíjrendszer, mint minden piramisjáték ott borul, amikor kevesebb lesz a belépő, mint a kivenni szándékozók.
folytatás: és ebből a szempontból, tehát, hogy a nyugdíjrendszer nem más, mint piramisjáték, tök mindegy, hogy állami nyugdíjról van szó, vagy bármilyen magánnyugdíjpénztárról. Mindkettő akkor fizet jól, ha sok fiatal van és kevés nyugdíjas és mindkettő becsődöl, ha ez megfordul. Persze, a határral lehet játszani, ha jól felemelik a nyugdíjkorhatárt, akkor kevesebb lesz a nyugdíjas, több a befizető, de ez - ugye - csak játék a számokkal, mert aki biztos nyugdíjra vágyik, azt kevéssé nyugtatja meg az a tudat, hogy épp megérte volna a nyugdíjkorhatárt, ha azt nem emelik közben meg 95 évre. (Ja, a másik módszer - haha, biztos nem ismerős - az egészségügyi ellátások csökkentésével csökkenteni a nyugdíjasok számát.) Mit a teendő, ahogy Lenin elvtárs kérdezte? A kötelezőt befizetni, mert kötelező és mellette nagyon komolyan saját befektetést eszközölni.
folytatás2: Ez havi sok tízezres megtakarítást valamibe. És, hogy miből, ha az itthoni átlagember még a kölcsöneit sem tudja törleszteni? Hogy klasszikust idézzek, Gyurcsány elvtárs szerint: el lehet (kell) innen menni.
Ezert kell elmenni Nyugat-Europaba dolgozni. A magyar munkaberbol nem lehet annyit eltenni, hogy az ehhalaltol megmentsen nyugdijaskorban.
Nyugaton is megvannak a demografiai problemak, es az ottani nyugdij is csak a mi 40-50ezrunknek megfelelo lesz majd, DE az ottani "40-50ezer" Magyarorszagon meg mindig kiad majd egy akkora nyugdijat, amibol elvan az ember.
Mas megoldast nem nagyon latok.
@Kiszamolo
"Romániában már tavaly bejelentették, hogy az 1966 és 1971 között született romániai személyeknek már csak az utolsó fizetésük 15%(!)-a lesz a nyugdíjuk."
Ez az adat vagy információ honnan van?
Keress rá, több cikk volt erről.