A tegnapi KATÁ-s cikk hozzászólásaiból kiderült, hogy nagyon nem tudja senki, hogyan számolják ki a nyugdíjat. Úgyhogy írok róla egy keveset.
Nem akarok elveszni a részletekben, hogy érthető legyen, így kénytelen leszek belőle kihagyni olyan apró nüanszokat, mint pl. 1988 óta kell, hogy az idő felében legyen jogviszonyod, vagy hogy 2013 előtt volt maximalizálva a nyugdíjjárulék mértéke, így afeletti részre nyugdíjat sem kapsz és ezekhez hasonló kitételek. Azt szeretném, hogy a lényegét megértsd.
A nyugdíjszámítás három részből áll:
- Nettó átlagfizetés
- Korrekció (valorizálásnak, valoralizációnak hívják, de ezt a szót legalább érted)
- Szolgálati idő
Első lépésként kiszámolják 1988 óta az átlagos jövedelmedet. Mert bizony ez nagyot változott, már nem csak az utolsó öt év jövedelme számít, mint régen.
Az átlagos jövedelmedet a nettó után számolják, vagyis adó és egyéb levonások után.
Igen ám, de 1988-ban a százezres nettó nem ugyanannyit jelentett, mint 2010-ben. Ezért korrigálják a jövedelmedet annak megfelelően, hogy melyik évben kaptad azt az összeget.
Megvan az átlagjövedelmed mai szintre hozva. De nagyon nem mindegy, hogy mennyit dolgoztál nyugdíjba vonulás előtt, vagyis még azt is nézni kell, hogy hány napot dolgoztál le a maximális napokból. Ez a szolgálati idő.
Öregségi nyugdíjra mindenki jogosult, aki elérte a korhatárt és legalább 20 év szolgálati időt fel tud mutatni. (Ugye az sem mindegy, hogy 4 vagy 8 órában voltál bejelentve. Két évnyi minimálbéres 4 órás munkaidő ér fel egy évnyi 8 órással logikusan. Viszont ha bár négy órában dolgoztál, de a minimálbér duplájáért, az nyolc órának számít, de minimálbérnek. )
15 és 20 év szolgálati idő között résznyugdíjra vagy jogosult. Ha nincs meg a megfelelő szolgálati időd, vásárolhatsz magadnak maximum öt évet, de ennek ára a minimálbér 34%-a minden egyes hónapra. 15 év szolgálati idő alatt csak segélyt kaphatsz, résznyugdíjat sem.
Tehát: összeadják a szolgálati időket, attól is függően, hogy az adott évben mennyit dolgoztál. (Mondjuk fél évig munkanélküli voltál, akkor arra az évre csak fél évet számolnak be. Akkor is, ha végig dolgoztál, de csak minimálbéres négy órában voltál bejelentve.) A szolgálati időbe az 1988 előtti ledolgozott évek is beleszámítanak.
20 év szolgálati időnél a nettó átlagjövedelmed 53%-át kapod jelenleg. Utána évenként 2%-kal többet, majd 25 év szolgálati idő felett 36 évig 1%-kal többet, utána másféllel többet, negyven év felett pedig 2%-kal többet, egész 100%-ig.
Vagyis 25 év szolgálati idő esetén jelenleg az átlag nettód 63%-át kapod, 35 évnél 73%-át, 45 év után a 90%-át.
Ennyi az egész. Azonban erre a lóra ne fogadj sok pénzzel, mert biztos, hogy 25 év múlva nem lesz ilyen gáláns a nyugdíjrendszer. Igazából már most is túl magasak ezek a százalékok, a demográfiai válság pedig még tovább rontja majd a helyzetet.
A nyugdíjadat itt tudod kikalkulálni a hivatalos kalkulátorral.
Egyébként azon gondolkodom, hogy nem jár-e rosszabbul valaki, ha magas fizetés után két-három évig minimálbérre van bejelentve. A százalékos szorzója ugyan valamit javul a hosszabb szolgálati idő miatt, de az átlaga viszont romlik, amivel megszorozzák azt. Ha valakinek van ideje, játszhatna a fenti kalkulátorral, hogyan változnak a számok.
Az szinte biztos, hogy csak azért bejelenteni magad minimálbérre havi 90+ ezer forintért két-három évre nyugdíj előtt, hogy nőjön a nyugdíjad, nem éri meg.
S még egyszer: ez a jelenlegi számítási mód és a jelenlegi gáláns szorzók. Az egyre romló demográfiai helyzet miatt szinte biztos, hogy folyamatosan romlani fog a helyzet a te szempontodból. Emelhetik a nyugdíjkorhatárt és csökkenthetik a átlagfizetésed százalékos mértékét.
Csak úgy illusztrációképpen, ilyen a helyzet a gazdag Dél-Koreában. Nem lesz jobb nálunk sem néhány év vagy évtized múlva.
Hogy miért nem lesz nyugdíjad, arról itt beszéltem bővebben sok grafikonnal:
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
azzal a kalkulátorral csak annak érdemes számolnio, aki a közeljövőben megy nyugdijba ugye?
35-40 évesen megadva az eddigi adatokat nem sokra megyek vele
bandi, mivel akár holnap minden megváltozik, akár a szorzó, akár az a szám, amivel a 20 évvel ezelőtti fizetésedet számolják, így felesleges abból kiindulni, ma mennyi nyugdíjad lenne, ha 63 éves lennél.
Aki két műszakban dolgozik 8+8 órában annak hamarabb jön össze a szolgálati idő?
"Két évnyi 4 órás munkaidő ér fel egy évnyi 8 órással logikusan.)"
Úgy tűnik, ez nem teljesen van így, függ a jövedelem összegétől!
"Aztán 1997-ben a jelenleg is érvényes nyugdíjtörvény bevezette az arányos szolgálati idő fogalmát, mely röviden annyit jelent, hogy az, akinek a jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, vagy a minimálbérnél kevesebb összeg után fizeti meg a nyugdíjjárulékot, annak a nyugdíj összegének számításánál csupán arányos időtartamban vehető figyelembe a biztosítási ideje.
Tehát alapvetően nem a részmunkaidővel van a probléma, hanem azzal, ha valaki a minimálbért el nem érő jövedelemmel rendelkezik, mely csak részmunkaidő esetén lehetséges. A tapasztalatok szerint ez elég gyakori a részmunkaidősöket foglalkoztató munkáltatóknál."
forrás: munkaugyerthetoen.blog.hu/2016/05/30/igy_hat_a_nyugdij_osszegere_a_reszmunkaidos_munka
Tibor, mivel a minimálbér azért minimálbér, mert annál kevesebbet csak akkor kereshetsz, ha 8 óránál kevesebbet dolgozol, ez így logikus is.
Egy kérdés:
Ha van egy félállásos közalkalmazotti munkaviszonyom ÉS mellette főállású KATA-s is vagyok (i.e. teljes munkaidőben dolgozom, két tevékenységben: közalkalmazott plusz KATA), akkor nekem a szolgálati éveim száma naptári évenként eggyel nő, ugye? (Mármint nem féllel, a félállás miatt, ugye?)
Szia Miklós!
Mit javasolsz, a nyugdíjmegtakarítást inkább önkéntes nyugdíjpénztárba gyűjtse az ember, vagy tegye külön alszámlára, amihez nem nyúl?
@Kiszamolo:
Így van, logikus. Viszont Te úgy írtad, mintha jövedelemtől függetlenül igaz lenne, hogy 4 órás munkaviszony csak fele szolgálati időt érne. Pedig ez csak a minimálbér alatti jövedelmek esetén igaz, nem általánosságban.
Ok, javítom.
Ha két állásom van, mindkettő idejét figyelembe veszik? (Mondjuk van egy 6 órás és egy 4 órás állásom is - értelemszerűen különböző munkáltatónál.)
Karcsibácsi és Nóra, ez nemrég változott, de én ezeket nem követem, mert nem bérszámfejtő vagyok, se könyvelő. Jön majd valaki, aki napi szinten benne van és ő meg tudja pontosan mondani.
Ha Ausztriában dolgozok egy ideig, akkor az beleszámít a magyar nyugdíjba?
A nappali tagozatos főiskola, gyed, gyes, táppénz az szolgálati idő?
@Kiszamolo:
"Ugye az sem mindegy, hogy 4 vagy 8 órában voltál bejelentve. Két évnyi minimálbéres 4 órás munkaidő ér fel egy évnyi 8 órással logikusan."
Szerintem ez sem pontos.
Ha minimálbér alatti a jövedelmed, akkor a szolgálati időd számítása arányos a jövedelmednek a minimálbérhez viszonyított arányával. Pl ha 2 évig a minimálbér felét keresed, akkor a szolgálati időd csak 1 évvel gyarapodik - ezt javasolom korrekciónak. Kiegészítve ezzel:
Fontos, hogy ez nem a munkaidőtől függ, hiszen 4 órában is lehet minimálbér felett keresni, hanem a jövedelemtől.
Tibor, az elvét szeretném, hogy értsék. Biztos lehet finomhangolni, meg minden apró részletét bemutatni, de felesleges. Főleg azért, mert ez csak a jelenlegi állapot.
Szerintem érthető így is. Nyugdíj egyenlő korrigált átlagbér és szolgálati idő szorzata.
József: én az önkéntest javaslom a sima megtakarítás helyett. Igaz, 10 évig nem nyúlhatsz a pénzhez, 10 év után is csak a hozam vehető fel adó- és járulékmentesen, a tőkét megsarcolják. A tőkerész adókötelezettsége 10%-al csökken évente, vagyis 20. év után lesz adómentes a tőke kifizetése.
Viszont adókedvezmény jár a befizetés után, ez 20% évente (max. 130 ezer), a portfóliót te választhatod ki.
Idén pl. jól teljesítettek az ÖNYP-k, inflációt meghaladó hozamokat értek el.
Nyilván, mint mindennek, vannak előnyei, hátrányai.
"már nem csak az utolsó öt év jövedelme számít, mint régen"
Ez a leggyakoribb tévhit a nyugdíjjal kapcsolatban, és főleg az idősebb korosztálynál, akik már közel állnak a hozzá. Sokszor hallok másokat, hogy "az utolsó pár évet nyomd meg, az számít!", meg "igazán adhatnának XY-nak egy nagyobb fizetésemelést, nemsokára nyugdíjba megy, oly sokat tett ezért a cégért, megérdemelné a nagyobb nyugdíjat!".
Ha jól értettem az ONYF-et:
Ausztriai munka (ha hivatalos) szolgálati időnek számít, de a jövedelmed 0
A nappali tagozatos főiskola valameddig (talán 1995?) szolgákati időnek számít (és talán az átlagodat sem rontja), de egy jó ideje már nem.
-nb-
Ausztriai munka (ha hivatalos) szolgálati időnek számít, de a jövedelmed 0
Köszi, de biztos, hogy 0 a jövedelem, amit beszámítanak?
@Kiszamolo:
Egyetértek, nem is azért szóltam hozzá, hogy merüljünk el a részletekben. Viszont azt ne higgye senki, hogy 4 órás munkából automatikusan következik a fele szolgálati idő a 8 óráshoz képest, mert ez nem így van. Most még, szerencsére.
Az egyetemi tanulmánnyal töltött 5 évet beszámítják?
Intruder77:
Nem az önkéntes magánnyugdíjpénztár az ajánlott!
Kiszámoló is megirta hogy az önsegélyező a jó!
Tanácsot szeretnék kérni a fórumozóktól. Ha jövő évtől kezdődően havi szinten 50-75 ezer forintot raknék félre nyugdíjcélra melyik ETF-t, alapot ajánlanátok. Pénztárak, nyesz-nyusz-nyisz nem játszik nálam.:)10
Valami osztalékfizető ETFben gondolkodok. Valakinek esetleg tipp?
Előre is köszönöm.
Érdekes egyébként a mai nyugdíjasok hozzáállása.
Több nyugdíjassal is beszélgettem erről, de amikor szóba hoztam, hogy ugyan miből várják a 13. havi nyugdíjat, amikor deficites a nyugdíjkassza, akkor szinte mindegyik elveszítette az önkontrollját; hogy képzelem én ezt az idősekkel, akik végigdolgozták az életüket (miért, nekem nem fog kelleni végigdolgozni), stb.
Ma Magyarországon úgy tekintenek a nyugdíjra, mint egy meghosszabbított idejű fizetésre, ami JÁR.
@SzaboZ
Attól függ, mikor töltötted ott, ha 1998. január 1. előtt, akkor igen.
Katonaságnál szopott idő beszámít a szolgálati évekbe? Nemcsak jogosnak tartanám, hanem elvárom, ugyanis nem jószántamból mentem egy évet elcseszni az életemből bagóért. Én egy évig voltam katona. Vonuláskor és szereléskor még úgy nézett ki, hogy még egy fél évet majd rá kell húzni egyetem után, de közben megváltoztak a dolgok, így maradt az egy év. Viszont korábban volt az két év is, sőt ha nem tévedek talán három is. Akik annyit voltak katonák, mostanában mehetnek nyugdíjba.
Nőknél a gyerekkel otthon töltött időt (gyes, gyed vagy bárminek is hívják) számítanám be. Nem csak azért, mert nekünk három van, így feleségem közel 9 évig őket nevelte, hanem azért is, mert ez szerintem jól kifejezné (szemben a politikusok által puffogtatott hülyeségekkel), hogy az állam komolyan segíti a gyereket nevelőket.
Hát, nem hiszem, hogy hosszú távon fenntartható lesz ez a jelenlegi nyugdíjrendszer.
Pl. A németeknél a többségnek kb. fele annyi a nyugdíja vagy még kevesebb, mint a nettó bére és nálunk 45 év szolgálati idő kell. Gondolom, előbb-utóbb itthon is kiborul a bili.
Nagy kár, hogy a MNYP-okat lényegében elkaszálták. Egy ismerősöm pár éve ment nyugdíjba és megtartotta a MNYP-át, de nem fizetik neki ki, így meg nincs sok értelme az egésznek.
Külföldi (EU) - vállalkozóként végzett - munka beleszámít a szolgálati évekbe? Ez idő alatt nyilván egy vasat sem fizetek be a Magyar szociális ellátórendszerbe, ilyen esetben hogy számolják a nyugdíjat?
Mi a helyzet az EU-n kívüli országokkal?
"Ugye az sem mindegy, hogy 4 vagy 8 órában voltál bejelentve. Két évnyi minimálbéres 4 órás munkaidő ér fel egy évnyi 8 órással logikusan" az viszont szemétség, hogy ez egyirányú: ha van 2 munkahelyem, egy 8 és egy 2-4 akárhány órás, akkor sem szerzek egy év alatt 1,2 év szolgálati időt :S
@SzaboZ
Csak akkor, ha 1997 előtt végeztél.
Jó, mi? A Ratkó-korszak kap rá nyugdíjat, sokan vannak, mi fizetjük, a későbbi generációk, akik eleve kevesebben vannak meg kifizetik nekik, semmit sem.
5 évig részmunkaidőben dolgoztam, így azt direkt bementem megkérdezni, hogy számít be. Az ügyintéző azt mondta, hogy ha a bér eléri a 8 órás minimálbér (teljes, nem arányosított) összegét, akkor teljes szolgálati időnek számít.
@szocske
Nem is rossz ötlet, a túlórákat is le lehetne csúsztatni előbbre hozott nyugdíjjal. Amennyit némelyik munkahelyen bent tartják a dolgozókat, mehetnének évekkel korábban nyugdíjba. 🙂
“az utolsó pár évet nyomd meg, az számít!”- erről az jut eszembe, amikor az egyik munkatársamnak az apukája 2 éve nyugdíjba ment. Világ életében vállalkozó kisiparos volt, minimálbéren. Az utolsó 5 évre az ajánlották neki, hogy fizessen havi 150ezeret maga után (az addigi 60 ezer helyett), mert az milyen jó lesz! Mikor megkapta az első nyugdíjszelvényét két hétig nem szólt senkihez! 😀
Talán 10000 forinttal lett magasabb a nyugdíja.
Ha azt a pénzt félreteszi és kicsit kamatoztatja, akkor simán kijött volna belőle egy kis lakás ára, ami még örökölhető is.
Maveryk, ha legalább 5 évet dolgoztál ott, akkor már az osztrák nyugdíjintézettől is kapsz nyugdíjat. Nyilván nem teljeset, de így is szép kis kiegészítés az itteni nyugdíj mellé. Közeli ismerős kapja, aki szobalányként dolgozott kint kb. 10 évet, onnan tudom. Segítettem még anno az igénylő papírok fordításánál.
Omnisapient, nőknél mindig is beleszámított a gyeden, gyesen lévő idő. Még a 40 év előrehozottban is.
Györgyi,
Köszönöm! Ha rövidebb ideig pl. félév dolgozok kint Ausztriában, akkor az ottani jövedelem beleszámít az itteni nyugdíj összegébe?
Györgyi
És 10 év alatt nem sikerült megtanulnia a nyelvet? Gratulálok na itt látszik meg a magyar mentalitás. Valaki adja a lóvét én meg semmit nem teszek önmagamért. Ha 10 év alatt csak heti 10 szót megtanul, már perfekt némete lenne. Ez 5200 szó ha valaki belekötne
igen Nemeto-ban is ez a fentebb irt "5 eves szabaly" van. Aki ennel kevesebbet dolgozik ott, az ugyanugy kap idoaranyosan nyugdijat, csak valamelyik tagallamban el kell erni a minimum evet. Irorszagban ha jol ertem 8 ev, Magyarhonban 20. Valoszinuleg a jovoben mindenutt csokken az allami nyugdij merteke - egy-ket orszagban lehet nulla kozeli szintre - viszont aki tobb orszagban is dolgozott az egy picit tud ezzel diverzifikalni
@SzaboZ teljesen egyetértek, és dolgozóként én is elvesztem az önkontrollt, mikor azt hallom a nyugdíjasok egy csoportjától (mert itt is vannak kivételek azért szerencsére) hogy ez a 13. havi nyugdíj meg Erzsébet JÁR, sőt még panaszkodnak, hogy kevés az összeg, ők nem ennyit "érdemelnének"...
Azt megérteni, hogy ezeket a gyerekük adójából fizeti az állam (és nem csak úgy "lesz a pénz") vagy esetleg az egészségügyre (amit ők is gyakran igénybevesznek), netalán az unokájuk iskolájára/oktatásra is fordíthatná az állam, na ott már nagyon keveseknek áll csak össze a kép. :((( bár lehet h ez is csak utópia sajnos, és stadionra menne inkább az a pénz. 🙁
SzaboZ: nagy barom volt, aki bevezette a 13. havi nyugdíjat. Ha lett volna esze, nyugdíj kiegészítésnek hívja, ami bármikor adHATÓ vagy visszavonható a gazdasági helyzet szerint. Szavazókat úgy is lehet szerezni, hogy megnézzük év végén a számokat és ha úgy állnak, emelünk. Ugyebár.
vzsolti: akkor legalább kicsit átérezte, mit érez az a pár millió alkalmazott, aki 100%-on van bejelentve és esetleg havonta ennél többet is fizet. Évtizedekig. Nem beszélve arról, az embereknek sokszor fogalmuk sincs, mit mire fizetnek és mire kapnak. Múltkor a szokásosnál magasabb fizut kaptam, rákérdeztem, hogy mégis mi az oka. A HR vezetőnk meg nem értette, hogy miért nem csak lapítok. Hát, mert én azt is szeretem tudni, hogy amit kapok, azt miért kapom.
@Kiszamolo: apró pontosítás, mert lehet, hogy félreérthető.
A "nettó bér" szóhasználatod nem a legszerencsésebb megfogalmazás a nyugdíjszámításnál, hiszen pl. akinek 3 gyereke van, akkor akár a bruttó bére lehet a nettó bére is (vagyis csak 1,5%-kal kevesebb; családi adó- és járulékkedvezmény) - viszont a nyugdíjnál nem ezt veszik figyelembe, hanem a bruttó bér csökkentve az adott évben érvényes adó- és járulékmértékekkel.
Egyszeru a megoldas: bitcoinva kell fektetni. ;D
@Kiszamolo: a jelenlegi állás szerint valóban kicsi az esély a nyugdíjra, de ott a robotizáció. Ha az tényleg elterjed, akkor nem csak az lesz, hogy a nyugdíjasok nyugdíját a robotok termelik majd meg (adót kivetve rájuk), hanem ahogy jósolják, rengeteg ember fogja elveszíteni a munkáját, különösen az alacsonyabb képzettségűek, és most nem az lesz a helyzet, hogy sok más munkahely jön létre, mert az új munkák lesznek ugyan, de azok magasan kvalifikáltak lesznek (hiszen az alacsonyabb szintű munkákat elviszik a robotok), és magasan képzett munkásból definíció szerint kevesebb kell, mint utcaseprőből.
Ezt a munkanélküli embertömeget is a robotok fogják eltartani.
Vagyis lehet, hogy a probléma nem az lesz, hogy miből lesz nyugdíj, hanem hogy mit kezdünk a sok emberrel, akiknek nem jut munka, és ellátást kapnak ugyan, de lényegében céltalan lesz az életük, ami szociális feszültségeket hoz.
A felsőfokú tanulmányok 1998. január 1. előttig számítanak. (Nem 1997 előtt.)
Korábbi cikkben már feljött: érdemes az Ügyfélkapun keresztül egyeztetni az eddigi éveket (30-asoktól kezdve), mert így nem majd 65-70 évesen kell 30-40 éves infókat kutatgatni. Az egyeztetéssel az addigi szolgálati időt és jövedelmeket lehet tisztázni és véglegesíteni.
Tudom javasolni!
+infó: a külföldön ledolgozott éveket is lehet egyeztetni. Mondjuk ez hosszúúú ideig tart, az én ügyemen már fél éve tökölnek. Ellenben ha csak magyarországi munkahelyeid voltak, akkor pár hónap alatt megvan. A feleségem letudta rendben.
es ez meg az egyszeru keplet, hogy valaki egy orszagban dolgozta le az egesz munkakepes eletet...
mar manapsag egyre gyakoribb a tobbeves kulfoldi jogviszony, es az idovel ez egyre csak noni fog.
nekem egy remenyem van: hogy 30 ev mulva is tobbet er majd egy francia minimalnyugdij mint egy magyar atlagos. Mert hogy kb minden europai nyugdijas nyomorogni fog, az eleg valoszinu, de azert inkabb egy francia nyugdijbol eldegelek Magyarorszagon mint forditva.
@Garbo: tetszettek volna gyerekeket csinalni... mondjak majd harminc ev mulva.
Még leegyszerűsítve a dolgot:
Inflációval korrigálva kiszámolják az átlag nettó béredet. Ezt beszorozzák egy százalékkal, ez lesz a nyugdíjad.
A százalék pedig attól függ, hány évet dolgoztál. 15 év után a nettó béred 33%-át kapod meg, 40 év után 80%-át. Ebből következik hogy az első 20 év szolgálati évvel sokkal több nyugdíjat "keresel meg" mint az utolsó 20 évvel, ez hasznos infó annak, aki korai visszavonuláson töri a fejét.
Természetesen ez a mostani nyugdíjrendszer várhatóan ez megváltozik: emelkedik a nyugdíjkorhatár és szerintem a szorzó is csökkenni fog.
Makacsul kering egy olyan legenda a társadalomban, hogy a jövőben nem lesz nyugdíj. Ez ugyanolyan nettó hülyeség, mint azt feltételezni, hogy ugyanannyi nyugdíj lesz mint most.
Mivel jelenleg is évente születik kb 80 ezer gyerek, ezeknek a gyerekeknek a felnőttköri befizetéseiből lesz egy, mainál alacsonyabb állami nyugdíj.
Kicsit számolgattam. A vásárolt évek után a minimálbér 37%-át kell befizetni amiért ca. 85000Ft-os nettót számítanak.
Ha a kereseted magasabb mint a minimálbér, akkor van olyan eset, hogy a vásárolt évek jobban lehúzzák az átlagkeresetet, mint amennyivel a helyettesítő ráta növekszik.
A kulcs a marginális változás. A helyettesítő ráta változása függ az alap szolgálati időtől, ezeket leírta Miklós is:
21-25 +2
26-36 +1
37-40 +1,5
41- +2
Az átlagkeresetre való hatás:
(SZI * ÁK + VÉ * 85000) / (SZI + VÉ) / ÁK - 1 (ez mindig negatív)
Ahol SZI = szolgálati idő, ÁK = átlagkereset, VÉ = vásárolt évek.
Pl SZI = 30, ÁK = 250000, VÉ = 2: -4,125%-os átlagváltozást hoz. Ezt nem ellensúlyozza az, hogy 68% helyett 70%-os a szorzó. (0,68 * 1 > 0,7 * 0,95875)
Mikor nő a nyugdíj érdemben?
- alacsony ÁK
- SZI 36
De igazából soha, nem annyival több a növekmény, mint amibe kerül.
1995-2000 között voltam egyetemista; akkor ebből nulla év számít bele, vagy kettő?
"Csak akkor, ha 1997 előtt végeztél.
Jó, mi? A Ratkó-korszak kap rá nyugdíjat, sokan vannak, mi fizetjük, a későbbi generációk, akik eleve kevesebben vannak meg kifizetik nekik, semmit sem."
A tandíjat kihagytad.
katonai szolgálat: szolgálati idő (katonakönyvet elfogadtak igazolásként), de pontosan annyi nap, amennyit eltöltöttél. Jövedelmet nem tudtam igazolni, de mivel 1988 előtti, nem is számít.
az osztrák fizetés az 0-a lesz a magyar viszonylatban szerintem (nem volt tb köteles jövedelmed)
" Omnisapient
2017-12-15 at 12:36
Katonaságnál szopott idő beszámít a szolgálati évekbe?"
A szolgálati időbe igen, az átlagbérbe nem!
Tudni kell, hogy az éves nettó meghatározásánál a "keresetszerző napok" száma lehet kevesebb is a szolgálati időbe beszámítandó napok számánál!
Például: beteg voltál de a cég fizette a betegszabadságodat: a kapott szabadságpénz beszámít az adott évi bruttóba, és a napok is a "keresetszerző" napokba.
De ha az OEP fizetett neked táppénzt, akkor ezek a napok és a kapott táppénz összege is kiesik a számolásból, de a szolgálati időbe ez is beszámít.
Ugyanígy a katonaságnál, GYES-en GYED-en töltött idő a szolgálati időbe beszámít, de az átlagbérbe nem.
- 1997.12.31-e utáni egyetemi, főiskolai tanulmányi idő nem számít bele a szolgálati időbe.
- Ha valaki 20 évig részmunkaidőben dolgozott és a minimálbér fele után fizetett járulékot, akkor 20 év a szolgálati ideje, de a nyugdíj összegének számításánál csak 10 évet vesznek.
- régebben úgy volt, hogy csak az utolsó pár év jövedelme, illetve az utána befizetett nyugdíjjárulék számít bele a nyugdíjba, de most az 1988 óta meglévők.
- Az egészségügyi dolgozók 2004.05.01-je utáni időszakra a heti 48 órát meghaladó, önként vállalt többletmunkavégzés arányában kiegészítő szolgálati időt szerezhetnek. 8 óra többletmunka számít 1 napnak.
Györgyi: ennek alapján jól mondta a főnököd. A szolgálati időd 5 év, a nyugdíjszámításnál az arányos időd, ha pl. 20 órás voltál, 2,5 év és a teljes fizetésed kerül a kalkulátorba.
azt meg tudja e valaki mondani, hogy ha valaki gyes mellett kisiparoskent dolgozott 88-ban, adozott, akkor az beleszamit e a szolgalati idobe?
koszi