Péter járt pórul a napokban és kérdezte, mi történt vele.
Rendelt egy műszaki cikket a neten, bement az üzletbe átvenni, ahol szokás szerint (nagyon rossz szokás szerint), nem bontják ki a terméket és nem lehet kipróbálni. De semmi gond, szólt az érvelés, netes vásárlásnál 14 napig indoklás nélkül el lehet állni a vásárlástól.
Megnyugodva tért haza és jött rá otthon, hogy ez a kütyü mégsem olyan, mint ő azt gondolta, szépen visszacsomagolta és visszavitte a boltba.
Ahol közölték vele, hogy sajnos nem tudják visszavenni tőle a terméket.
Aminek oka igen egyszerű: céges számlát kért róla.
Ebbe a pofonba sokan beleszaladnak, ezért érdemes újra írni róla.
A garanciát is elveszíted, pontosabban elveszítheted, ha céges névre vásárolsz, erről már itt volt szó (s arról is bővebben, mi is az a köznyelvben garanciának hívott valami):
Ugyanez történt Péterrel is az elállási joggal kapcsolatban.
Fontos tudni, hogy a fogyasztóvédelmi törvény csak a fogyasztókat védi, akik a "kisemberek" vagyis a magánszemélyek. Cég és cég viszonyát ez a törvény nem rendezi.
Ha te a példa kedvéért a Samsungtól céges számlára veszel telefont, semmi nem kötelezi őt arra, hogy szó nélkül garanciát vállaljon a termékére, ahogy az kötelező neki magánszemély esetén. Egyedül a jól felfogott üzleti érdekében önként vállalja, hogy nem tesz különbséget a céges vásárlóival.
De bármikor azt mondhatná, hogy bocs, mostantól nem javítom meg ingyen az elromlott telefont, mert semmilyen törvény nem kényszerít rá.
Ezt írja az elállási jogról is a kormány hivatalos honlapja:
A webes vásárlás legjelentősebb előírásait a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet tartalmazza, melynek főbb szabályait az alábbiakban emeltük ki.
Vállalkozó vásárló és az elállási jog
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló rendeletben foglaltakat a fogyasztó és a vállalkozás között kötött szerződésekre kell alkalmazni, vállalkozás-vállalkozás közötti jogviszonyra nem vonatkozik. Vagyis ha vállalkozásként rendel a webáruházból, bizonyos speciális jogok nem illetik meg, mint például a 14 napon belüli indokolás nélküli elállási jog.
Szóval érdemes ezt tudni, mielőtt vállalkozóként internetről vásárolsz.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Miklos, fogyved tema helyett szerintem aktualisabb hir lehetne a revolut altal inditott ingyenes US reszveny trading, vagy a 335os ojro... 🙂
Kobe, a Revolutról már írtam, hogy lehet ott is részvényt venni, az euró-forint viszonyáról meg két hete írtam utoljára.
https://kiszamolo.hu/revolut-jutalekmentes-tozsdei-szolgaltatas/
https://kiszamolo.hu/ujabb-forint-melypont-mi-az-oka/
Céges vásárlónak is vannak jogai, ha a termék elromlik. A Polgári Törvénykönvy kellékszavatossági szabályai alapján és lehet kérni ugyanúgy javítást, cserét, adott esetben a pénz visszafizetését.
Kötelező (jogszabályon alapuló) jótállás valóban nincs, így pl. jótállási jegyet sem kell adni. De ettől függetlenül azért léteznek még szabályok a cég és cég közötti viszonyokra, csak éppen nem olyan kedvezőek, mint ha fogyasztó venné a terméket.
fogyaztó, igen, ez lett kitárgyalva az előző cikkben.
Neked kell bizonyítani, mint vállalkozó, hogy az elromlás nem miattad volt. Magánszemélynél ez az eladó dolga a vevővel szemben (kólától ragadó billentyűzet, betört kijelző és hasonló esetben van rá esélye.)
Nagyon más az alapfelállás.
Mi van ha magánszemélyként rendelek, de ott fizetem ki benn átvételkor és céges számlát kérek róla? Mert van ilyen opció pl. a barkácsáruházakban.
Anna, itt is ez történt: magánszemélyként rendelt, de céges számlát kért.
Gyorsan utananeztem, hogy nalunk (Nemetorszag) hogy van ez, a kerdesben született egy birosagi döntes is. Röviden: itt is ugyanaz, mint Magyarorszagon, kiveve akkor, ha az elado a mindenkinek szolo altalanos tajekoztato szöveget hasznalja az ellalashoz valo jog kapcsan (Muster-Widerrufsbelehrung), mert ilyenkor a vallalat-vallalat közötti tranzakciokra is vonatkozik az elallasi jog.
e-recht24.de/news/widerrufsbelehrung/7436-widerruf-auch-fuer-unternehmer.html
Magánemberként a termékkel együtt a számlát is vissza kell küldenem vagy nálam marad? Mi van ha elveszett időközben, de én élni szeretnék az elállással?
Nóra, mivel bizonyítod, hogy ott vetted és mennyit fizettél érte? 🙂
Magányszemélyre kért számla stornózása majd helyette céges számla kiállítása mennyire elfogadott? (természetesen csak akkor ha rendben volt az áru :))
Ó, hát akkor velem nagyon rendes volt a Praktiker. Szó nélkül cserélték a 14 napos elállási jogra hivatkoztak ők.
Anna, jó fej minden kereskedő lehet, de nem kötelező annak lenniük.
Ez az írás szerintem nem ide való. A Tékozló Homáron voltak ilyen típusú cikkek tonnaszám, bár egyébként oda se való, mert az meg egy fogyasztóvédelmi blog. Sajnos Magyarországon még mindig az a módi, hogy aki csak teheti, céges számlára veszi az egyébként otthonra szánt eszközeit, aztán meg csak pislog, mikor ilyenbe szalad bele. Mondhatnátok persze, hogy de hát a fent említett Péter akár tényleg a cégéhez vette az eszközt. Nos, nézeteim szerint egy komoly cég nem fog sem a Homáron, sem itt a Kiszámolón siránkozni, vagy ha mégis, akkor én azzal a céggel nem szeretnék kapcsolatba lépni.
axt, ha kisvállalkozóként rendelsz bármit, eszedbe sem jut, hogy rád teljesen más törvények vonatkoznak, mint a magánszemélyekre.
Nem mindenki adócsaló, aki céges számlára vásárol.
fogyasztovedelem.kormany.hu/node/23589
Cégek közt is él az 1 éves szavatossági kötelezettség!
A jótállási igényt a jótállási jegy bemutatásával is lehet érvényesíteni! Amiből viszont nem derül ki, hogy ki volt a vásárló!
Nincs számla bemutatási kötelezettség!
Forex klub, elvileg abba is bele kellene írni, ha rendesen kitöltik. Más kérdés, hogy ritkán szokták.
Egyébként pont erről szól a belinkelt előző cikk. Hogy mi mégis a különbség a céges és a magán vásárlás között.
Egy kis adalék még a céges számlára vásárláshoz (bár nem fogy.véd, de szívni lehet vele): ha pl betörnek a lakásodba és ellopják a cégre vett laptopot, stb. akkor a lakásbiztosítás nem fizeti, hiszen nem a tiéd volt. (én konkrétan jártam így)
Kisebb web kereskedő megengedheti ezt magának, de a nagyobb bukja a forgalmának a jelentős részét.
Pl. M*diamarkt. *pon ugyanúgy kezeli céges vásárlót, mint a magán vásárlót.
Egy nagyot ismerek, ahol nem javítottak egy hibás készüléket, amit náluk vettem, azóta fekete listán vannak nálam.
Törvény nem kényszeríti rá az internet kereskedőt, de az üzleti érdek igen.
Cég úgy sem tud a legolcsóbb szlovák cégtől vásárolni, mert nem kap számlát.
@Dörnyei József
1) a szlovák cég miért ne adna számlát? De, adnak. Telefonról és az utolsó memóriakártyáról is...
2) a 27 / 20 % áfa miatt azonos bruttó ár mellett a nettó ár a szlovák eladónál magasabb 🙂 szóval cégként valóban ritkán jönnek szóba.
Nagyon nem tudom sajnálni a vállalkozókat.
Az egyetem alatt zömmel olyanok kaptak nálunk szoctámot, aknek a szülei vállalkozók voltak, és papíron minimálbért kaptak maguktól.
Kocsi, minden a cég nevére ment.
Ismertem olyat, aki az otthoni villanyszámla ÁFÁ-ját is visszaigényelte.
„Nem mindenki adócsaló, aki céges számlára vásárol.“
Ez aranyos volt 😉
Re Second Wave:
Szlovák számláról az ÁFA-t nem tudod visszaigényelni.
Ha adnak EU számlát ÁFA nélkül, akkor meg lehet venni.
De jellemzően ezt nem adnak netes kereskedő cégek.
Cégként ne vásárolj külföldi web shopból, mert bukod az ÁFA-t.
Pontosabban cégként ne vegyél semmit külföldön boltban, mert bukod az ÁFA-t. Üzletben sem fognak adni EU számlát.
Nyilván ha a beszállítódtól veszel valamit, ott akkor EU számlát kapsz ÁFA nélkül.
ezért kell jól bejáratott nagykerből vásárolni, ott nincs ilyen herce hurca
Péter lennék, s kicsit bővíteném a történetet.
Magánszemélyként rendeltem, saját hitelkártyámmal fizettem. A vásárláskor jeleztem, hogy kipróbálásra lesz a vásárlás, mert nem vagyok benne biztos, hogy meg fog felelni az igényeimnek (pl. okosóra, amit nem tudok máshogy kipróbálni). Az eladó jelezte, hogy ez rendben van, de akár 20%ot is levonhatnak használatból eredő költségvesztés címszó alatt. Ezt furcsálltam, de beleegyeztem (más bolt sose vont le semmit). Számlakiállítás közben jött párom ötlete, hogy lehet a cégük el tud számolni valamit belőle, ami olyan típusú. Miért ne alapon az eladóval közösen kikerestük az adószámot és megírtuk a számlát.
14 napon belül kiderült, hogy a termék nagyon nem olyan funkcionalitásában, mint szeretném, ezért visszavittem. A cég azt mondta, hogy nincs elállási jogom. Erről nem tájékoztattak, sőt ellentétes információt adtak. Ilyenkor mit lehet tenni?
Az előző cikket sem olvastam, engem meglepett a dolog, ilyennel soha nem találkoztam, de ettől még eszembe nem jutna magánszemélyként venni egy laptopot. Nem hiszem, hogy normál kereskedő ne érvényesítené a garanciát (vagy kicsi az esélye), ahol meg külföldi gyártói gari van, ott se hinném, hogy ez felmerül (honnan is ismerné a magyar jogot egy távolkeleti gyártó???)
Az is igaz, hogy ezek a cuccok inkább törnek meg avulnak, mint romlanak, szóval ha nincs gond vásárláskor, jó eséllyel nem is lesz olyan, amire a garancia kellene. De ha valaki az elemi valószínűségszámítással tisztában van, a garancia opció biztosan nem ér 27%-ot.
Amazontól vett cuccot ugyanúgy visszaküldhetsz, ha nem tetszik, igaz, hogy a gatyád rámegy a postaköltségre, de az áfánál pl. olcsóbban....
@szaboz nem is kell sajnálni őket. De irigyelni se, főleg, ha sose próbáltad.
kisváll, nekem már ment vissza notebook garanciába, mert behalt a billentyűzete, amit cserélni is kellett.
A garanciális javítás/csere érvényes; az elállási jog nem érvényes ilyenkor. Ami szerintem elégé fontos.
(Szvsz azért is lehet, mert a számlával már lehet áfát visszaigényelni.) Azaz: ha el akarod számolni, akkor nincs elállás. Javítsatok ki, ha rosszul értem.
Ha jól tudom Péter ott is "hibázott" hogy a boltban vette át a terméket, arra nem él a 14 napos elállási jog, csak ha "otthonra" kézbesítették a csomagot.
@peter te is ellentétes információt adtál, vagyis meggondoltad magad a vevő személyét illetően.
Az eladó tájékoztatása az elállási jogról még akkor történt, amikor egy fogyasztó (magánszemély) lett volna a vevő.
(Az elállási jog gyakorlásakor az eladó érvényesíthet értékcsökkenést - gondold meg, te mennyivel olcsóbban lennél hajlandó megvenni egy kibontott és 14 napig használt árut)
@kisváll
Nem irígylem őket, csak zavar hogy én az SZJA-val leadózott fizetésemből veszek valamit, plusz kifizetem az ÁFÁ-t is.
@Kiszamolo
"axt, ha kisvállalkozóként rendelsz bármit, eszedbe sem jut, hogy rád teljesen más törvények vonatkoznak, mint a magánszemélyekre.
Nem mindenki adócsaló, aki céges számlára vásárol."
Pedig pontosan azért nem jut az eszükbe, mert személyes tárgyakat vesznek céges számlára, nem is érzik, hogy miért nincs ez rendben, meg hogy mi a különbség a magán és a céges tulajdonuk között.
Péter hozzászólása alapján itt nem áll fent a „Nem mindenki adócsaló, aki céges számlára vásárol.“ tétel.
Péter magának vette és a párja ötlete volt, hogy a cégük talán el tudja számolni. Vagyis a terméknek valójában semmi köze a céghez.
Notebook-ba 12-ert vettem vadonatuj gyari billentyuzetet, 10 perc volt youtube video alapjan beszerelni. Persze ha garancialis, akkor es kozel van a szerviz erdemes lehet visszakuldeni, de ha napokig nelkuloznod kell es oda-vissza neked kell allni a futart, akkor lehet, hogy jobban megeri magadnak cserelni.
A garancia rinyára:
1. Megveszed céges számlára.
2. Kiszámlázod magadnak.
3. Lesztornózod a számládat.
4. Magánszemélyként szépen javíttatod a cuccot gond nélkül.
Az egész elállás és társai pedig modern kori huncutságok, aki nem akarja kétszer megadózott pénzből venni a cuccait, az fogadja el hogy így van. ÁFÁ-t megúszni jó volt, de azért magánszemélyes jogokat követelni már lúzerség.
A linkelthez hasonló cikkek lesznek még?
@peter "Számlakiállítás közben jött párom ötlete, hogy lehet a cégük el tud számolni valamit belőle"
Ahogy fentebb is írták, mégis csak adócsalás esete forog fent, csak most visszanyalt a fagyi.
"Ilyenkor mit lehet tenni?" Tanulni a hibából: nem mindig jön be az ügyeskedés.
Na es akkor mi a helyzet, ha egyeni vallalkozo vagyok? Csak annyi a kulonbseg egy valodi maganszemellyel szemben, hogy en szamlat is kerek a sajat nevemre.
Péter, ne tetézd. Mindent leírtál, ami miatt kifordul a gyomrom a mai kisvállalkozóktól. Nem a cég érdekében történt a vásárlás, akkor mit keres ez a tétel a céges számlákon? Párod legközelebb azt mondja, csaljatok adót, azt is fogsz?
Nekem is ment már vissza notebook, mert a kijelzője nem volt jó. Meg azért is, mert találtam ugyanott jobbat, olcsóbban és már nem engedte stornózni a rendelést. De ez rögtön kiderült, és már küldtem is vissza. (Igaz, Amazonnak nem olcsó visszaküldeni egy laptopot, ha jól emlékszem kb. 15-20e akármilyen nemzetközi csomagküldővel is küldenéd, de az áfánál nem több.
Amire céloztam, hogy ha a laptop kézhezvételkor jó, akkor kicsi az esélye, hogy garanciális időn belül elromlana benne valami. Vagy ha igen, akkor még mindig van esélye, hogy céges vételnél is tudod érvényesíteni a garanciát. Ez így (meghibásodás valószínűsége * szőröző kereskedő valószínűsége) még mindig kisebb várható értéket jelent, mint az áfa, ha magánszemélyként veszek egy amúgy céges dolgokra is használt laptopot.
@Nobody, nem mindegy a mérték. Nincs ember, aki nem használja magáncélra is, és nem is köt bele senki.
@bela Akkor nincs semmi gond, mivel a számla pl. Kovács Béla névre szól, amiből nem derül ki, hogy vállalkozó vagy. Magánszemélyként is kérhetek számlát és tartós fogyasztási cikk, értékes vagy garis áru esetén ajánlott is.
@medvegyev
"Ha jól tudom Péter ott is “hibázott” hogy a boltban vette át a terméket, arra nem él a 14 napos elállási jog, csak ha “otthonra” kézbesítették a csomagot."
Ezt rosszul tudod. A következő idézet a fogyasztóvédelem honlapjáról van:
Az, hogy az interneten vásárló, de a terméket személyesen átvevő fogyasztót is megilleti az elállási jog, abból következik, hogy a hatályos rendelkezések szerint a termék megvásárlása kapcsán megvalósuló ügyleti döntést befolyásoló körülmények megszerzésére csak a megrendeléskor volt lehetősége, a speciális elállási jog gyakorlásának pedig nem korlátozó feltétele az átvétel módja.
A PWM (pulse-width modulation) technológiát használó OLED-kijelzős kütyük jogalapot képeznek-e arra, hogy visszavidd a terméket, mondván, hibás, fáj tőle a fejed, rá sem bírsz nézni? A Samsungok (illetve a Samsung OLED paneleket használó iPhone-ok) különösen érintettek. A Lajtán túl simán visszaviheted a cuccot, nem probléma, na de itt? Bocs, három link következik.
Az első részletesen elmagyarázza a jelenséget: notebookcheck.net/PWM-Ranking-Notebooks-Smartphones-and-Tablets-with-PWM.163979.0.html
A második tartalmazza népszerű kütyük adatait: notebookcheck.net/Why-Pulse-Width-Modulation-PWM-is-such-a-headache.270240.0.html
Ha OLED-kijelzős eszközöd van, érdemes letesztelni: iristech.co/pwm-flicker-test/
@vonalas
Ez a PWM-es LED meghajtás kezd nagyon a gluténmentes mániára hajazni, vagy az iPhone által életre keltett pixelháborúra. Amíg az emberek nem tudták, hogy ilyesmi van, nem is zavarta őket.
Pl. hallottam egy emberkétől, hogy a fénycsőtől kifolyik a szeme, de a retró lámpájától már nem. No, a vicc az, hogy a modern CCFL pont nem szenved a villódzástól, az ismerős retró lámpája meg sima LED, egy diódával, így totál plánban élvezi az 50Hz-es gyorsdiszkót.
Szerintem, ha a termék specifikációjában nincs benne, hogy PWM-es meghajtású a termék, vagy a weboldalon tévesen PWM mentesnek hirdetik, szerintem simán vissza lehet vinni, hogy nem felel meg a leírásnak.
Persze nem tagadom, hogy pont neked van vele bajod, csak így kijött belőlem. Én sem nagyon ehetek búzát, de nem a glutén miatt. 🙂
@vonalas
Hogyha nem PWM-el van vezérelve a LED, akkor más fényerőn elmászhat a fehéregyensúly, leginkább alacsony fényerőnél. Ezért gyakran van olyan monitor, amelyik egy bizonyos fényerő alatt kapcsol PWM módba, felette PWM mentes. Nekem egy LG-m pont ilyen volt, az pont az eredeti UFO PWM teszten bukott meg:
testufo.com/blurtrail
Az iristech-es dev, nemes egyszerűséggel meg sem említette a weboldalán, hogy azt használja.
Az elállási jog akkor is kötelező, ha nem Magyar, hanem mondjuk szlovák weboldalról vásárlunk?
@Kopter Géza: Én első sorban kütyükről beszéltem. Hogy pontosítsak, mobileszközökről, azaz okostelefonokról és táblagépekről. Ezek, ha OLED-esek, a 99%-uk PWM-es, kb. maximum 240 Hz, pl. a nem rég kijött Samsung Note10 és az ugyanazt a Samsung-technológiát használó iPhone 11 Pro is. Illetve a Samsung népszerű középkategóriás telefonja, az A50 csak 120 Hz-es. Van egy két obskurus kínai cucc, ami már nem PWM-es, de ezek még csak első fecskék. Nekem gyanús, hogy te meg elsősorban asztali monitorokról beszélsz, azok eleve sokkal több árammal mennek, más a technológia. Ott valóban van, amint PWM-mentesnek hirdetnek, míg OLED-es mobilnál, mivel a cuccok 99%-a PWM-technológiát használ, ez nincs így. Csak hogy ne beszéljünk el egymás mellett.