Mindenki tudja, hogy a most 30-40 évesek már nem számíthatnak állami nyugdíjra, legalábbis a mai értelemben vett, teljes megélhetést biztosító formájára. A demográfiai válság miatt az átlagos nyugdíj várhatóan mai értéken 38-40 ezer forint lesz 35 év múlva, amennyiben nem emelik radikálisan a korhatárt és az aktívkorúak hozzájárulását. ( Egy kis nyugdíj-történelem: A nyugdíjrendszer múltja és jövője)

Amennyiben ez kevés, kénytelen vagy magadnak félretenni a nyugdíjadra. A nagy kérdés csak az, hogyan és mennyit.

A "mennyit" kérdésre egyszerűbb a válasz, kezdjük azzal.

Mennyit kell eltenned nyugdíjra?

Mivel tudjuk a statisztikákból, hogy egy ma 65 éves magyar állampolgár átlag még 14,3 (férfi), illetve 18,3 (nő) évet él, ezért legalább eddig kell kiegészítened a nyugdíjadat az általad elvárt havi összeggel.

Felhívom a figyelmed, hogy a hátralévő várható élettartam évente átlag 0,1 évvel nő, ezért ha 25 év múlva mész nyugdíjba, érdemes még 2-3 évet rászámolni. Ezen túl ez csak egy átlag, könnyen lehet, hogy te még ráhúzol pár évet az átlagra. Tehát szerintem érdemes férfi esetén 18 évvel, nő esetén 22 évvel számolni, várhatóan ennyit élsz még 65 éves korod után.

Ha most vagy 40 éves, akkor még 25 éved van arra, hogy összeszedd a nyugdíj-kiegészítésre valót. Ha 25 évig kellene kiegészítened az állami nyugdíjadat és az inflációt egyenlőnek vesszük az elért kamattal/hozammal, akkor pont annyit kellene eltenned most hónapról-hónapra, mint amennyit szeretnél magadnak biztosítani nyugdíj-kiegészítésre havonta.

Mivel ennél valamivel kevesebb ideig fogsz várhatóan élni, ebben a példában elég a havi kiegészítésnek a cirka 80%-át eltenned.

Vagyis ha te és a házastársad 80 ezer forint nyugdíjra számítotok az állami rendszerből és mai értéken 350 ezer forintból szeretnétek megélni havonta nyugdíjasként, akkor durván 210-220 ezer forintot kell mától fogva minden hónapban eltenni a nyugdíjra, évenként emelve az összeget az inflációval.

Itt azt feltételeztük, hogy a kapott kamat/hozam és az infláció pont kioltja egymást. Amennyiben szerinted az inflációnál minden évben 1%-kal nagyobb hozamot is el tudsz érni, akkor 10%-kal kevesebbet is elég eltenni, 2%-nál 20%-kal csökkentheted ezt az összeget. (20 évvel, éves kamatfizetéssel számolva.)

Szintén korrigáló tényező a meglévő vagyon, illetve az időközben várható örökség értéke. Itt arra vigyázz, hogy a lakás/ház, amiben laksz, az nem értéktárgy, csak lakhely. (Maximum eltartási szerződést köthetsz majd rá.)

Valamint azt sem felejtsd el, hogy nem csak a nyugdíjadra kell gyűjtened  hanem ezer más dologra is az autócserétől a gyerek iskoláztatásáig.

Sokan úgy gondolják, hogy a gyerekek miatt nem tudnak ennyit eltenni havonta, majd ha azok kirepültek, jobban fognak spórolni. Ez azért veszélyes elgondolás, mert amikor a gyerekeid végeztek az iskoláikkal, majd a szüleid fognak támogatásra szorulni a koruknál fogva, illetve a gyerekek is igényt fognak még tartani a szülői segítségre pár évig. Ezen túl a gyerekek kirepülése és a nyugdíj kezdete között alig van pár év, ennyi idő alatt nem tudsz 20 évre elegendő vagyont felhalmozni.

Ezért érdemesebb nem így megtervezni az előtakarékosságot.

Ennyi pénz a világon sincs, majd inkább tovább fogok dolgozni.

Sokan úgy gondolkodnak, hogy a legrosszabb esetben nem mennek el 65 évesen nyugdíjba. Azonban egy felmérés azt mutatja, hogy az amerikai nyugdíjasok között (ahol van kultúrája az idősek munkavállalásának) 45% korábban kényszerült nyugdíjba vonulni, mint szerette volna.

Az alábbi okokat jelölték meg indoknak (több választ is bejelölhettek):

Egészségügyi problémák: 63%
Változások a cégüknél: 23%
Házastárs, vagy szülő gondozása miatt: 18%
A munka által megkívánt készségek változása miatt: 8%

Tehát minden második nyugdíjas nem tudott addig dolgozni, ameddig szeretett volna, gyakran jóval hamarabb abba kellett hagynia az aktív munkát, mint tervezte. Ezt vedd figyelembe, amikor szép hosszú karrierben gondolkozol.

Reméld a legjobbat, de készülj a legrosszabbra.

Mindnyájan szeretnénk felhőtlen, gondtalan életet, de sajnos nem mindenkinek adatik meg. Sok nem várt esemény történhet veled is, ami teljesen felborítja a nyugdíjra való készülődésedet. Ilyen lehet egy hirtelen válás 55 évesen, egy nem várt betegség, vagy bármi egyéb. Ezért soha ne úgy kalkulálj, hogy minden a legnagyobb rendben lesz. Amit tudsz, védd ki egy jó kockázati életbiztosítással (A legolcsóbb kockázati biztosítás), amit nem, arra készülj fel úgy, hogy egy pesszimista lehetőség szerint teszel félre a céljaidra.

Ha már tudjuk, mennyit kell félretenned, keressük a választ arra, hogy hogyan tedd ezt.

50 év nagy idő

Ha ma vagy 30 éves és 80 éves korodig fogsz élni, akkor bizony olyan befektetés(eke)t kell keresned a nyugdíj-megtakarításaidnak, ami 50 év távlatában is jó döntésnek bizonyulnak.

Az elmúlt száz év alatt volt két háború, két diktatúra és fizettünk koronával, pengővel és forinttal is. Tehát egyáltalán nem elméleti problémáról van szó a világ ezen szegletén.

Ezért érdemes diverzifikálni, azaz több felé osztanod a vagyonodat, nem csak típusok szerint (részvény, kötvény, stb.), hanem földrajzi és deviza-kitettség tekintetében is.

Ma már szerencsére könnyen és olcsón hozzáférsz rengeteg eurós és dolláros befektetési alaphoz, részvényhez és kötvényhez. (Itt írtam róla: Külföldi részvények és kötvények)

Mivel egy bejegyzés kevés egy ilyen méretű befektetési tanácshoz, csak néhány támpontot szeretnék adni felsorolásszerűen. (Egyébként ajánlom figyelmedbe a havonta induló pénzügyi Akadémiát, sok hasznos dolgot megtanulhatsz ott is.)

- Mérd fel a kockázattűrő képességedet és annak is megfelelően alakítsd ki a portfóliódat.

- A nyugdíj-megtakarításod nem lehet szerencsejáték dolga, ezért kerüld a túlzott kockázatvállalást. Ne fektess túl nagy hozamokkal kecsegtető lehetőségekbe és kerüld a kérészéletű cégek részvényeit is. Nagyon sok ilyet találsz a technológiai részvények között.

- Ha szükséges, kérj pénzügyi tanácsot, de óvakodj az ügynököktől, akik méregdrága unit linked biztosításokat sóznak rád, vagy újabban már magas költségű befektetési alapokkal traktálnak, vagyonkezelés, portfóliókezelés címszó alatt.

- A költségeken rengeteget bukhatsz, egy ETF és egy befektetési alap hozama lehet hasonló, miközben a befektetési alap esetleg 1,5%-kal magasabb költséggel dolgozik. Ez a különbség 20-30 év alatt igen tetemes eltérést okoz a kamatos kamat miatt.

- Időnként nézd át a portfóliódat és változtass, ha szükséges, de kerüld a gyakori kereskedést és változtatást, mert hasznod nem, csak károd származik belőle a költségek miatt. Felejtsd el a gazdasági híreket, ha mindig igazuk lenne, hetente itt lenne egyszerre a világvége és a Kánaán is. (Bővebben itt)

- Egyre népszerűbbek a target date alapok, de ezek sem adnak megoldás mindenre. Itt egy cikk a vegyes alapok teljesítményéről, amint látod, egyáltalán nem biztos, hogy egy részvény és kötvényalap ötvözése kellő hozamot biztosít.

 Nos, röviden ennyit gondoltam most leírni a témáról.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.